A háromszor megválasztott Mátyás király

így Magyarországnak egyszerre két hivatalos uralkodója volt egyidőben. A királyságban hamar polgárháborús viszony alakult ki az V. Lászlót és I. Ulászlót támogató táborok között. Erzsébet végül a csecsemő királlyal és a koronával együtt elmenekült az országból. I. Ulászló azonban a törökellenes harcokkal szembeni határozottságát tekintve nem bizonyult érdemtelennek a trónra. Bár számos katonai sikerét az 1440-re erdélyi vajdává, temesi ispánná és főkapitánnyá előléptetett Hunyadi Jánosnak köszönhette. Miután a király elesett a várnai csatában, hazahívták az akkor négyéves V. Lászlót, Hunyadit pedig megválasztották kormányzónak, amíg a gyermekkorú király uralkodóképessé válik. Mire 1453-ban László a gyakorlatban is trónra lépett, az ország ismét két részre szakadt: az egyik tábor a királyi hatalmat Lászlónak teljesen át nem adó Hunyadi mögött sorakozott, a másik pedig a tizenhárom éves megkoronázott uralkodót támogatta.

Királyválasztás uralkodóés korona nélkül

A nándorfehérvári csatát és Hunyadi János halálát követően az idősebbik fiú, Hunyadi László vette át édesapja örökségét, a királyi várak igazgatását és a jövedelmek kezelését. V. László közben igyekezett visszaszerezni a Hunyadiaktól a teljes királyi vagyon feletti jogot, s bár Hunyadi László a jövedelmek kezelését végül visszaadta a fiatal uralkodónak, a várak visszaszolgáltatására csak ígéretet tett. A király és Hunyadi László közötti nándorfehérvári találkozóján Cillei Ulrik őrgrófot, V. László bizalmasát és rokonát meggyilkolták.

Lupescu Radu szerint ahány történeti forrás, annyiféle megközelítés létezik a merénylet körülményeinek, indítékainak magyarázatára. Azzal azonban legtöbben egyetértenek, hogy ha nem is közvetlenül ő követte el a gyilkosságot, de Hunyadi László minden bizonnyal közben járt az elkövetésében. Miután pedig a király testőrségét nem engedték a várba, így napokig magát V. Lászlót is fogva tartották a Szilágyiak, Hunyadiak és támogatóik. Végül Temesvárra utaztak, ahol már Szilágyi Erzsébet és kisebbik fia, Mátyás jelenlétében, szerződés keretében ígértették meg a királlyal, hogy szabadon bocsátása esetén nem fog bosszúra törekedni Cillei halála miatt. A szerződés megszületett, a király szabadon távozott, az egyezség azonban hamarosan megtört.

Mátyás tulajdonképpen a szerződés megkötésekor bukkant fel a magyar történelem színpadán, gyermekéveiről keveset tudnak a történészek. Ami biztos, hogy 1443. február 23-án született Kolozsváron, ott is keresztelték meg, több történész szerint pedig itt is kezdett el írni-olvasni tanulni. A királyi oldallal kötött béke pecsétjeként Mátyást el is jegyezték a meggyilkolt Cillei Ulrik lányával, a házasságot pedig meg is kötötték, de nem hálták el, Cillei Erzsébet pedig fiatalon meghalt 1455-ben.

A megegyezés ellenére a két tábor közötti ellenséges viszony nem enyhült. Egy törökellenes hadjárat tanácskozására a királyi udvarba hívott Hunyadi testvéreket elfogták, Lászlót kivégezték. Mátyást fogolyként a király maga mellett tartotta számos Hunyadi-párti nemessel együtt, köztük Vitéz Jánossal. V. László ódzkodott a fiatalabb Hunyadi Mátyás kivégzésétől, mivel ezzel egyrészt teljesen kiirtotta volna a család vérvonalát, másrészt még mindig a Hunyadiak–Szilágyiak tartották kézben a királyi várak igazgatását.

Amikor V. László Csehországba utazott, hogy eljegyezze leendő hitvesét, Valois Magdolnát, Mátyást is magával vitte, a király azonban hirtelen elhunyt Prágában. A történészek szerint mérgezés vagy leukémia okozta a fiatal király halálát, Mátyás pedig a hamarosan cseh királlyá választott Podjebrád György foglyává vált. Közben Magyarországon Szilágyi Erzsébet férjének és idősebbik fiának elvesztése után minden tehetségét közbevetette, hogy a magyar rendeket meggyőzze fia királlyá választásáról. Garai László nádor és Újlaki Miklós erdélyi vajda tisztelt nemesi családok sarjaiként sokkal nagyobb eséllyel indultak a királyi rokonsággal nem rendelkező, tizenöt éves Mátyással szemben. Akinek édesanyja azonban megtalálta az ellentábor gyenge pontját és megegyezett Garaival, hogy ha Mátyást támogatja, a fiú elveszi Garai lányát. Közben azonban Mátyásnak Csehországban el kellett jegyeznie Podjebrád lányát, Katalint a hazatérése fejében, akit végül feleségül is vett. Mátyás végül komoly váltságdíj fejében térhetett haza, ahol édesanyja már a cseh–morva határnál várta.

A gyakorlatban

miután az uralkodónak kemény feltételekkel teletűzdelt szerződés útján sikerült kicsikarnia a koronát III. Frigyes német-római császár kezéből.

A Duna jegének szimbolikus szerepe

A királyválasztásra összesereglett két tábor sokatmondóan Pesten és Budán gyülekezett, miután a csípős januári hideg sokakat a városba való költözésre sarkallt az országgyűlés általános helyszínéről, a Rákos mezejéről. Miután Szilágyi Erzsébet meggyőzte Garai nádort, hogy álljon az ő oldalukra, Erzsébet bátyja, Szilágyi Mihály 15 ezres létszámú sereggel érkezett a fővárosba. Ennek összeverbuválása a kor körülményeit és a Szilágyiak nem túl hatalmas vagyonát tekintve felér egy kisebb csodával korunk történészei szerint. Közben a pápa támogatását is megszerezték, aki remélte, hogy Hunyadi János fia ugyanolyan eltökéltséggel kiáll majd az oszmánok elleni harcban, mint a nagy törökverő, így végül a magyar rendek is Mátyás mellé álltak. A megegyezés idejére befagyott a Duna, az arisztokraták és a város polgári lakói mind átözönlöttek a budai oldalra és az utcákon éltették Mátyás királyt, aki bár akkor még nem is tartózkodott az országban és mindössze tizenöt évesen ült a trónra, reformjaival és merész törekvéseivel a magyar történelem egyik legnépszerűbb uralkodójává vált. Megerősítette és több évtizedig töretlenül stabil árfolyamúvá tette a magyarországi ezüst és arany dénárt, a cseh királyi cím megszerzésével és Bécs elfoglalásával kiszélesítette a Luxemburgi Zsigmond után visszaszorult magyar királyi határokat. Létrehozta korának leghíresebb könyvtárát, amellyel méretben és minőségben akkoriban csak a vatikáni gyűjtemény vetekedett. Nemcsak udvarát, de az ország számos palotáját reneszánsz művészeti és tudományos udvarokká alakíttatta, személyét pedig nem zárta el a köznép mindennapi bajai elől. Szinte bárki eléje járulhatott, személyesen meghallgatta és igyekezett igazságot tenni az ügyében. Így alapot szolgáltatott későbbi legendás ragadványnevére, az Igazságosra.

A magyar rendek számos tagja ugyan neheztelt rá a kemény adók miatt, és hogy figyelmét egy idő után inkább a német-római császári cím megszerzésére, semmint a török elleni háborúkra irányította, mégis