Bujtor István közismert portréja. Nem csak fizimiskában, hanem filmbéli pofonosztogatásban is hasonlított Bud Spenserre
Ki ne hallott volna Ötvös Csöpiről, a kemény öklű nyomozóról? Májusban töltötte volna 80. életévét Bujtor István színművész, filmrendező, forgatókönyvíró, aki filmjeivel új műfajt teremtett a magyar filmjátszásban.
2022. május 16., 18:022022. május 16., 18:02
Anyai ágon a neves Gundel család sarja volt a Budapesten 1942. május 5-én Frenreisz István néven született sokoldalú művész. Később Keleti Márton filmrendező tanácsára vette fel apai dédanyja után a Bujtor nevet. Anyja első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán, édestestvére Frenreisz Károly Kossuth-díjas rockzenész volt. Bujtor István gyerekként többször vakációzott a híres vendéglős nagypapa, Gundel Károly villájában Budafokon. A sport sosem állt távol tőle, fiatal korában utánpótlás-válogatott kosárlabdázó volt, felnőttként pedig rendszeresen teniszezett.
Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel.
A gimnázium elvégzése után úgy tűnt, kardiológus apja, id. Frenreisz István nyomdokaiba lép (atyai nagyapja is orvos volt), ám az orvosi egyetemre nem vették fel. Segédmunkásként, pincérként dolgozott, de nem maradt diploma nélkül. Ám nem a színművészeti egyetemet végezte el, hanem közgazdásszá képezte magát. „Legszívesebben színész lettem volna, de nem tudom, mennyire hatnak rám Zoli akkor már komoly sikerei, és mennyi bennem az igazi belső indíttatás. Végül is nem jelentkeztem a színművészetire” – mondta a színész az egyetemi éveiről. Mellesleg a „színészkirálynak” is nevezett Latinovits sem volt diplomás színész, ő a műszaki egyetemen építészmérnöki szakon végezte tanulmányait.
Három testvér, három legenda: Latinovits, Bujtor, Frenreisz Károly
Éppen mostohatestvére, Latinovits Zoltán mellett kapott lehetőséget 1964-ben a Karambol című alkotásban, amelyet Máriássy Félix rendezett. Később olyan nagysikerű filmekben tűnt fel, mint a kivételes szereposztású A Pendragon legendája, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok vagy A dunai hajós. Színpadi karrierjét a győri Kisfaludy Színházban kezdte, játszott a fővárosi József Attila Színházban, Pécsett a Vígszínházban, volt a Mafilm társulatának tagja, ezután Székesfehérvárhoz kötötte szerződése. Két évvel halála előtt, 2007-ben a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója lett. A színész első felesége Perényi Eszter hegedűművész volt. Fiuk, Balázs szintén hegedűművész, lányuk, Anna pedig jogászként dolgozik. Második felesége Bujtor Judit volt.
Rómában, a Sándor Mátyás forgatásán találkozott az akkor már világhírű Bud Spencerrel, azaz Piedonéval, akinek hangját sok filmben szinkronizálta. Amikor az olasz színész megtudta, hogy karaktere Bujtor hangján szól a magyarokhoz, javasolta, hogy fogjon bele saját vígjátékok készítésébe. Egyébként
„Eljutottam Olaszországba, ahol elmondtam neki, én vagyok a magyar szinkronizálója. Kedvenc íróm, Rejtő Jenő szavaival élve vállon veregetett, majd felemelt és leporolt. Azóta jóban vagyunk, és levelezünk” – mesélte a nagy találkozóról 2009-ben Bujtor. A szót tett követte, és Piedone mintájára megszületett a „magyar pofonosztó”, vagyis Ötvös Csöpi nyomozó, a „rossz fiúk” réme. Társat is kapott Kardos doktor személyében, akit Kern András alakított az összes csöpis filmben.
A színész balatonfüredi szobra
„Úgy ismerkedtünk meg, hogy egy Krupszkaja nevű szállodában laktunk Leningrádban, egy szovjet–magyar koprodukciós film volt, és rengeteget kellett kint lenni, emlékszem, az én szobámban nem folyt a víz ... hát voltak ott hibák! Bejött Pista, megfogta és kitépte az egész szerkezetet, csapot, zuhanyt, mindent! És akkor dőlt a víz... Most már folyik!... A barátság olyan, mint a szerelem. Nyilván van valamilyen kémiája a barátságnak is, és az létrejött” – mesélte ismeretségük történetét Kern, aki egy időben még szinte a szomszédja is volt a legendának. A barátok ugyanis egy utcában mindössze három háznyira laktak egymástól.
Sorra születtek a néha maga Bujtor által írt és rendezett akciófilmek, egyik nagyobb siker lett, mint a másik.
„Azt hiszem, ő a filmes vonalon úttörőként kezdett mozogni. Az egész produkciót magára akarta vállalni onnantól kezdve, hogy összeszedi a pénzt. Erről szólt A Pogány Madonna előtti időszak, amiben aztán a főszerepet is ő játszotta. Tulajdonképpen feltalálta a mai producerek előképét” – mondta Frenreisz Károly, a színész öccse. A „Csöpi-filmeket” ráadásul nemcsak Magyarországon, de Nyugat-Európa több országában is bemutatták.
Bujtor abban is úttörő volt a magyar filmkészítés terén, hogy 1985-ben Az elvarázsolt dollár forgatására (a filmet rendezte is) céget alapított, és támogatóktól szerezte meg a szükséges pénzt.
Bujtor István sírja Balatonszemesen. A rajongók nem felejtették el
Fotó: Makkay József
Bujtor István nemcsak filmszínésznek volt kiváló, hanem a színpadon is megállta a helyét. Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (Steinbeck: Egerek és emberek), s e darabok egy részét később meg is rendezte. Élete során 58 mozi- és mintegy 30 tévéfilmben szerepelt, forgatókönyvíróként öt filmet jegyez, valamennyi az ő főszereplésével készült vígjáték. Két Verne-regény alapján készült filmben is főszerepet játszott. A Sándor Mátyásban a pozitív főhőst alakította, a Dunai hajósban pedig a rossz fiút, Strigát.
Az 1990-es évektől művészi munkája során inkább a stúdióvezetéssel foglalkozott, mert – mint mondta – jobban tetszik neki a csapatszervezés
A művész a víz szerelmese volt, nyarait rendszeresen Tihanyban töltötte a feleségével, többször vitorlázott is, hatszoros magyar bajnoknak mondhatta magát. A keményöklű nyomozó megformálója szerette az életet, családját, barátait. Élete egyik utolsó interjújában azt emelte ki, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy kimaradjunk a közös otthoni reggelikből, vacsorákból és baráti pókerezésekből, teniszezésekből pusztán azért, mert bedarál minket a munka, a fontosnak vélt teendőink.
2009 nyarán kezdett gyengélkedni, a mai napig nem tisztázott, milyen betegség támadta meg szervezetét. A bulvársajtóban felröppent a hír, hogy Bujtor a színészkörökben akkoriban oly divatos, méregtelenítő diéták egyikét követte, amely rossz hatással volt egészségére, ám ezt Frenreisz Károly, a színész testvére határozottan cáfolta. Hosszas küzdelem után 2009 őszén hunyt el.
Az édesanya, Gundel Katalin túlélte két fiát, Bujtor után pár hónappal halt meg százéves korában.
A balatonszemesi Latinovits Zoltán Alapítvány kezdeményezésére 2010-től évente megrendezésre kerül a Bujtor István Filmfesztivál, amelyen független és amatőr alkotók vesznek részt. A Bujtor-gyűrű egy 2011-ben alapított díj a Veszprémi Petőfi Színház háttérmunkásainak elismerésére. Skála nevű hajója, amellyel A Pogány Madonna című filmben szelte a Balaton hullámait, a 2016-ban Balatonföldváron megnyílt Hajózástörténeti Látogatóközpont mellett látható. Ötvös Csöpi megszemélyesítőjének emlékére 2013-ban Balatonfüreden emeltek szobrot, amely Farkas Ádám szobrászművész keze munkáját dicséri.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!