
2020 őszén adták át a felújított Teleki-kastélyt a Máramaros megyei Koltón
Fotó: Makkay József
Teleki Sándor 1821-ben látta meg a napvilágot, a művelt arisztokratát Petőfi mellett Liszt Ferenc és Victor Hugo is barátságába fogadta.
2021. február 10., 14:472021. február 10., 14:47
2021. február 13., 20:342021. február 13., 20:34
Gróf széki Teleki Sándor József János 1848–49-es magyar katona, honvédezredes, olasz tábornok, főrendiházi tag és a Petőfi Társaság tagja Kolozsváron született 1821. január 27-én. Gyalui Farkas író Gróf Teleki Sándor regényes élete című kötetének előszavában a következőket olvashatjuk: „Teleki Sándor gróf, a szabadságharc nagynevű ezredese és Erdély főhadbiztosa az ősrégi Garázda-családot folytató széki Teleki-családból származik, amely rokonságban volt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek családjával is.
Ama kevés politikus közé tartozott, akik politikájukat vérükkel pecsételték meg: mikor a török vissza akarta foglalni Erdélyt és Thököly Imrét erős sereggel az országra küldte, Teleki maga vezette az erdélyi hadakat, mint főgenerális, és a zernyesti csatában 1690. augusztus 21-én elesett. Halála után fiai római szentbirodalmi grófi rangot kaptak. Ebből az előkelő főnemes családból származott Teleki Sándor ezredes. Annak az ágnak, amelyből ő sarjadt, a kancellár legidősebb fia, Teleki Mihály kővári kapitány volt a feje. Ez a Mihály kuruc ezredes volt, híven szolgálta Rákóczi Ferencet, s a harcok közben érdekes naplót írt a Rákóczi-szabadságharc eseményeiről. Valószínű, hogy Teleki Sándor ettől az ősétől örökölte a kurucságot és az írói tehetséget.”
Teleki Sándor édesanyja, gróf zabolai Mikes Erzsébet igen vallásos asszony volt, a korabeli lapok feljegyezték, hogy „amaz igazi arisztokrata nők közé tartozott, kik ma már csak Erdélyben s ott is csak kivételesen találhatók. Magánéletében egyszerű, s a mellett hű megőrzője az ősi hagyományoknak, az ősi fénynek. Jótékony a nélkül, hogy jótékonyságai birét vásárra vinné.
Teleki Sándor élete utolsó éveit koltói birtokán, Nagybányán, olykor Kolozsváron, Debrecenben vagy Budapesten töltötte, gazdálkodással és írással foglakozott
Fotó: Wikipédia
A kis Sándor Nagysármáson nevelkedett, majd 1830-ban szülei beadták a kolozsvári piaristák konviktusába, ahol öt évet töltött. 1835-ben Táncsics Mihály lett a nevelője. Iskoláit végezve Marosvásárhelyre ment a királyi táblához jurátusnak, ahol az ügyvédi vizsgát is letette. Onnan azután a családi szokás szerint német egyetemekre ment Berlinbe, Halléba, Jénába és Breslauba. Petőfi Sándorral 1847-ben ismerkedett meg, és annyira megkedvelték egymást, hogy a gróf koltói kastélyát is kölcsönadta a költőnek, aki így ott tölthette másfél hónapos nászútját Szendrey Júliával.
Teleki Sándor a 48-as szabadságharc aktív résztvevője volt, Bem tábornok ezredessé nevezte ki, és rábízta az erdélyi hadsereg felügyelőségét. A világosi fegyverletétel után Aradon bebörtönözték. Innen sikerült megszöknie, a császári haditörvényszék távollétében halálra ítélte és jelképesen fel is akasztatta. Ezt követően számos országban élt, 1859-ben pedig Garibaldi oldalán harcolt Szicíliában, Calabriában és Nápolyban.
Kétszer nősült, első felesége angol, a második francia hölgy volt. Második házasságából négy felnőttkort megért gyermeke született, köztük az 1937-ben elhunyt Teleki János, aki a koltói kastély és uradalom utolsó tulajdonosa volt.
Élete utolsó éveit koltói birtokán, Nagybányán, olykor Kolozsváron, Debrecenben vagy Budapesten töltötte, gazdálkodással és írással foglakozott. Jókai Mór 1876-ban látogatott el Koltóra, és a következőket írta: „erős tanulmány volna egy biográfiaírónak Teleki Sándor viselt dolgait megírni a kontinensen, ki együtt élt, mulatott, harcolt a földrész minden művelt és barbár nemzetével, tűrte a dicsőséget, kereste a bajt, járt ágyútűzön, tengerviharon s hitelező csordán keresztül sértetlenül; jó barátja volt Victor Hugónak, id. és ifj. Alexandre Dumas-nak, Liszt Ferencnek, Petőfi Sándornak s századunk egyéb versíró, éneklő, muzsikáló, képfestő és szoborfaragó hírneveseinek, segített Garibaldinak országokat hódítani, s más nagy embereknek légvárakat építeni; értekezett királyokkal és császárokkal Magyarország sorsa felől, s lelkesedett földönfutókkal és poétákkal a népszabadságért; teleszedte mellét érdemrendekkel, hogy azokat ne viselje, s
Jókai óta persze elég jól megismerhettük Teleki életét és munkásságát, mások mellett Csetri Elek, Dávid Lajos, Kiss András vagy Imreh István írt róla könyvet, tanulmányt.
Teleki Sándor Nagybányán hunyt el 1892. május 18-án. Koltói kastélya Petőfi Sándor ott töltött mézesheteinek emlékére az 1960-as évektől a Petőfi-múzeumnak ad otthont, amelyben a „vad gróf” emlékét is őrzi jó néhány tárgyi relikvia. A gyűjteményt s a kastély kertjében lévő somfa alatt nyugvó Teleki Sándor (később a falu temetőjébe áthelyezett) sírját Sebők Mihály, a kastély utolsó gazdájának hűséges embere őrizte meg és tette Petőfi Sándor emlékezetének látogatott kegyhelyévé.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!