
Szepesi György, az Aranycsapat tizenkettedik tagja
Fotó: Archív
2022. január 24., 11:152022. január 24., 11:15
Egy évszázada született a feledhetetlen rádióriporter, Szepesi György. 1922. február 5-én Friedländer György néven látta meg a napvilágot Budapesten. Apja a buchenwaldi koncentrációs táborban halt meg, a későbbi riporter pedig igen fiatalon megjárta a kelet-magyarországi és ukrajnai munkaszolgálatos táborokat.
Fiatal korában zongorázni tanult, rajongott a zenéért, de saját bevallása szerint a zongorán csapnivalóan játszott. 1942-ben megjelent egy írása A jazz mesterei címmel, talán
hiszen akkoriban kevesen tudhatták, hogyan néz ki a riporter, akinek a szavait a rádióból itták. Az 1954-es svájci világbajnokság döntőjét is ő közvetítette. „Lehet, furcsán hangzik, de a mai napig felzaklat, ha arra a kilencven percre gondolok” – emlékezett évtizedekkel később Szepesi.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából kikerülő okmányokból 2006-ban kiderült, hogy a neves rádióriporter az ötvenes évek elejétől Galambos fedőnéven írt jelentéseket. Buzánszky Jenő, az Aranycsapat hátvédje és Szepesi barátja a hírre akkor így reagált: „engem hagyjanak békén az ilyen jelentésekkel, leleplezésekkel! Nekem Szepesi György – írhatnak róla bármit – a barátom marad, számomra ő mindig az Aranycsapat tizenkettedik játékosa lesz… Biztos vagyok abban, Szepesi György rólunk, játékosokról soha semmi jelentést nem adott, nem élt vissza azzal, hogy csapattagként kezeltük. Több mint ötven éve ismerem, mindig tisztességes embernek tartottam, a véleményem most sem változott meg róla.”
Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa is reagált a hírre: „bevallom, nem feltételeztem volna Szepesi Gyuriról, hogy ő is aláírt. Még az is lehet, hogy olykor rólunk is jelentéseket kellett adnia, de tűzbe teszem érte a kezem, egyikünknek sem okozott kellemetlenséget, senkit sem hurcoltak meg miatta. A barátom marad, de ettől még szörnyű ez az egész.” Az ügy valahogy elhalt, a riporter pedig sosem beszélt róla. Igaz, nem is firtatták, talán túl nagy volt a tisztelet iránta, bár
Szepesi György 1945-ben lett a Magyar Rádió munkatársa, 1946-tól kezdett lapokban publikálni. 1951–1954 között a Testnevelési Főiskola hallgatója volt. Fontos állomása volt pályájának az MLSZ-elnöki pozíciója, amelyet 1978 és 1986 között töltött be. 1982–1994 között a FIFA vezető testületének is tagja lett.
Nem véletlenül emlegetik Szepesit az Aranycsapat tizenkettedik játékosaként: ő volt az a riporter, aki az 1953-as „évszázad mérkőzését”, az angol–magyart közvetítette a Wembley Stadionból. Bár az emlékezetes meccs idején már idősebb volt a válogatott tagjainál, mindegyiküket túlélte.
Neki járt volna a 12-es számú mez, de a játékosok mégis nekem adták. Hálás vagyok a sorsnak, hogy akkor lehettem sportriporter, amikor ezek a zsenik játszottak. Olyan, mint Puskás, csak egy volt az egész világon, de a többiek is ugyanolyan kedvesek az én szívemnek” – vélekedett a riporter.
Szepesi György 2018. július 25-én, 96 évesen hunyt el Budapesten.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!