2015. augusztus 01., 10:282015. augusztus 01., 10:28
„Vétkezvén vétkezett Jeruzsálem” (JerSir 1,8-9)
Az istenfélő maradék nyomorúságos helyzetében szembesül Jahvétól való függésével. Többet is látunk azonban, mint kiút nélküli siralmakat, kollektív panaszénekeket, a deportáltak fájdalmas emlékezését. Lelki felismerések által jut el a gyászoló ember az Úr kegyelmességének megtapasztalásáig. Mígnem kimondja bizonyság értékű vallomását: „újítsd meg a mi napjainkat, mint régen”. A jövő nélküli építés az az élet, amely nem vesz tudomást Istenről. Mely nem vele indul és nem vele tart. A nyomorúság állapota állandósul felette, s a holnap sem tartogat változást, megújulást. Folyamatos jelenben él az elveszett élet. Az elhordozott bűn lemezteleníti Isten Fiát a kereszten. Ugyezt tapasztalja a maga életében a fogságba hurcolt maradék. Mindenki számára nyilvánvalóvá lesz elveszettsége; bűnei mezítelenné, pőrévé vetkőztetik. Csúfsággá lesz, nevetség tárgyává a népek körében. Fájdalmak útján jár Jeruzsálem népe. Sírás és panaszének váltakozik, melyből csak úgy tud kilépni, megújulni, ha újra Istenre bízza magát. Íme, az engedetlen, az Istentől elhajló nép szívében mégis ott van, ott marad a hit írmagja. Szívében megelevenedik a történelem, az Istennel közösen járt múlt. A „Tebenned bíztunk, elejétől fogva” életérzése. A bűnei által pőrévé vetkőztetett ember meglátja önmaga elesettségét, s mint ilyen találja meg Istenében a kegyelmesség adományozóját. Bűnfelismerést láttat velünk a szentíró. A fájdalmas állapotához vezető utat ismeri meg és el a nép. Melyen ő járt, melyet ő taposott. Az elveszettség előzményei lesznek világossá számára. A maga szerepét látja meg ebben. Azt látja meg, hogyan váltak el útjai Istentől. Dsida Jenő, a Psalmus Hungaricusban így vall erről a felismerésről: „Vér csurgott rám, s nem tudom lemosni. / Jajt hallottam, és nem tudom feledni. / Mi elesettek, páriák vagyunk, / testvérek a nyomorban és a bűnben, / sápadtak, torzak, bélyeges fegyencek.” A bűnfelismerésig jutó lélek következő reakciója a szabadulás vágyása. Isten közelsége nemcsak bűneit teszi egyértelművé, hanem a reménységet és a kivezető utat is megjeleníti számára. Felismerések sorozata tárul szemeink elé. A nép nyomorúságának világában egyfelől látja végre az odavezető utat, a maga szerepét, másfelől megjelenik előtte a kivezető út esélye. A könnynek továbblépést eltakaró fátyolától, a siratóénektől eljut a hitvallás szaváig: „Az Úr kegyelmessége, hogy még nincs végünk”. Jövőt remél, ki Istennel beszél. Jövőt épít, ki felcseréli a magabízás lelkületét az Istenbe vetett bizodalomra. Bűnvallással és Istenbe vetett bizodalommal magyar népünk is jövőt remélhet Urától.
Uram, ajándékozz nékem bűnvallást, hogy felismerjem: te vagy a kegyelem és a megbocsátás forrása. Ámen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!