„Azoknak adák a menedékvárosokat”
(1 Krón 6,66-67)
2015. június 19., 13:272015. június 19., 13:27
Isten a kegyelem helyszíneit alapítja meg, hogy felszámolja az emberiséggel egyidős intézményt: a vérbosszú szokását. A vérbosszú logikája a szemet szemért, fogat fogért, életet életért elv, amit az Ige így fejez ki: „Aki ember vérét ontja, annak vérét ember ontja” (1 Móz 9,6). A vérbosszút elkövető rokon nem vizsgálja az elkövető szándékosságát, bűnösségét, hanem életet követel az életért. Ebben a helyzetben akar igazságot és könyörületet gyakorolni Isten az ő népe között. Nem mindenkinek, nem minden bűnös számára jelentették az élet, a védelem helyszínét. Nem szolgáltak menedékül azok számára, akik kitervelten, előre megfontolt módon öltek meg valakit. Ők hiába kerestek ezekben a városokban oltalmat, mert a halálos ítélettől nem mentesültek. Szintén Mózes mondja, hogy a menekültvárosba való belépés nem jelent automatikus, örökös felmentést. Az ideiglenes védelem után a léviták ítélkeztek a vádlott ügyében. A menedékváros oltalmába fogadott embernek mindaddig ott kellett maradnia, amíg életben volt a tette elkövetésekor szolgálatban lévő főpap. A főpap halála jelentette számára a menedékvárosból való hazatérés lehetőségét.
Jézus Krisztus előképét látjuk általa. Isten oltalmat szerez annak, aki szívében és lelkében nem akar ölni. Az Újszövetség emberének Krisztus a menedéke. Ez már nem korlátozott érvényű kegyelmet, felmentést jelent, mint az Ószövetség menedékvárosai. Az Ő oltalma és mentő hatékonysága minden emberre, minden bűnösre, minden bűnre érvényes. A megfeszített és feltámadott Krisztus válik a bűnös ember egyetlen reményévé. A megváltás templomává. Magyarán: senki sincs biztonságban, aki e menedékvároson kívül, Krisztus kegyelmén kívül van. Isten menedéket kínál szent Fia által, a bűnbe keveredett embernek. Olyan menedéket, aki minden bűnöst befogad, aki beléje veti reménységét.
Uram, áldott légy, hogy szabadításom Istene vagy! Ámen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!