Vesszen a tél! A farsangbúcsúztató Hargita megyében kiemelt jelentőségű közösségi eseménynek számít
Fotó: Pinti Attila
Huszonhatodik éve, hogy a Hargita megyei hagyományőrző csoportok farsangfarkán közösen temetik el a telet ízelítőt nyújtva a helyi hagyományokból. Az idei farsangbúcsúztatóra a húshagyókeddet megelőző szombaton Csíkszentsimonban került sor.
2018. február 16., 12:122018. február 16., 12:12
2018. február 16., 12:272018. február 16., 12:27
A néprajzi szakirodalom szerint a középkorig visszanyúló farsangi időszak szokásainak jellegzetessége a fordított világ. Az eljátszott dramatikus színjátékok eszközeivel minden tótágasra állítható, ami egyrészt viccelődést, kifigurázást jelent, másrészt van egy társadalmi szelepfunkciója. „Ha szerepet cserél a vezető és köznép, férfi és nő, szegény és gazdag, a szerepmegélésekben létezik egyfajta társadalmi feszültséglevezetődés” – mutatott rá lapunknak Ferencz Angéla néprajzkutató, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója.
A szakember szerint a téltemető, bőségvarázsló, tavaszváró rítuselemek is megtalálhatók a szokásokban, a római kori pogányság elemei keverednek a keresztény elemekkel. Mint minden szokásra, a kereszténység szimbólumai a farsangi szokásokra is ráépültek az idők során. A Székelyföldön is megvan ennek a sajátossága, ami meghatározza a helyi szokásokat. Ha az életmódon keresztül közelítünk, érthető, hogy a nyár, az ősz a munka, a betakarítás időszaka és a tél a mulatozás ideje, és ez a fonók világa, amely emlékezethatáron belül még közel áll a ma emberéhez.
Bálokat szerveztek: ez volt a lehetőség arra, hogy a fiatalok találkozzanak, ismerkedjenek. Ha a fonók mára ki is koptak, a farsangi játékok, az alakoskodások, a bálok – különféle formában ugyan, de – megmaradtak. Ebben nagy szerepe van a néprajzi leírásoknak, amelyet ma pedagógusok és közösségszervezők sokoldalúan használnak. Sóvidékről például Barabás László néprajzkutató jól dokumentálta, kutatta és leírta ezeket.
Ferencz Angéla: a farsangi játékok, a bálok megmaradtak
Néhány településen egyedi és különleges farsangi szokások maradtak fenn dacára annak, hogy a kommunizmusban tiltották ezeket. Jellegzetes szereplő a gólya vagy a kecske, a kereskedő, a zsidó, a cigány, a zenész és a siratóasszonyok. A dolgok kigúnyolására az élet nagy átmeneti rítusai szolgálnak: az álesküvő vagy áltemetés tele van humoros jelenetekkel. Gyakori a szerepcsere: a fordított jelek is folyamatosan megjelennek, ami mindig magában hordozza a komikumot. Ugyanígy az áltemetésen is, amikor a megszemélyesített figurának felsorolják a bűneit, amelyek a mulatozáshoz, a jókedvhez, a pajzánsághoz kapcsolódnak és ezeknek a félig kötött szövegeknek a stílusa sikamlós. Ez a kétértelműség, amelyben folyamatosan jelen vannak a szexuális utalások is. „Jellegzetes ilyenkor a mértéktelenség: sokat mulatni, enni, inni, táncolni, a mértéket túllépni” – magyarázta a szakember. A néprajzosok által leírt faluképpel, hangulattal a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években találkozhattunk, de sok helyen a kommunizmus, majd a rendszerváltás is – mint minden közösségi megmozdulásban – változást hozott. A szakember jónak tartja, hogy a megyei tanács intézménye már a rendszerváltást követően megszervezte a találkozót, és valamilyen aktuális mederbe terelte, amivel a szokás megújult.
Divatja lett és ennek hatására felújították a farsangi játékokat” – emlékezik a kezdetekre Ferencz Angéla.
Mivel évről évre egyre több hagyományőrző csoport jelentkezett, elérkezett a pillanat, amikor meghatároztak egy tizenhármas keretet. A megyei fesztiválos körképbe azok a csoportok kerültek be, amelyek játéka értékes és autentikus. Ugyancsak szervezői döntés alapján minden esztendőben más település az esemény házigazdája. Ez egyben egészséges versengés is, mert mindenki szeretne legalább annyira helyt állni, mint az előző évi házigazda. „Székelyföldön azt tapasztaltam, hogy azok a típusú dolgok, amelyek ilyen rotációban működnek, sokkal jobbak, mint az úgynevezett együttműködések. Létezik valamiféle egyéni megoldás benne. A kulturális központnak sikerült a feladatokat átbillentenie egy olyan önszerveződő rendezvénnyé, ahol minden település megmozdul, összefog a közösség” – magyarázza a siker titkát a néprajzos szakember. Az esemény a turizmus szempontjából is számottevő: azon túl, hogy a csoportok bemutatják szokásaikat és erősödnek a közösségek, a turisztikai irodák beveszik az eseményt programajánlatukba. Mindenki, aki ellátogat egy megyei farsangbúcsúztatóra, ehet, ihat, szórakozhat, és ez jó csírája a kibontakozó helyi turizmusnak.
A rendezvénynek jól bevált forgatókönyve van, reggel megérkeznek buszokkal a csoportok muzsikálva, a helyi szervezők pedig az iskolában biztosítanak helyet számukra, hogy át tudjanak öltözni. A délelőtt folyamán tartják az ünnepélyes megnyitót, majd mindenki elindul a számára kijelölt útvonalon. A csoportok érintik a megterített asztalokat, és ott eljátsszák játékukat, táncolnak, bevonják a helyieket és a bámészkodókat egyaránt. Ilyenkor mindig van alkalom az improvizációra is, hogy helyben valamit kifigurázzanak. Tetten érhető a székely góbéság, a kimondottan Székelyföldre jellemző humor, amely nem nélkülözi a pajzán és kétértelmű vicceket sem.
Ez azt is jelenti, hogy felfordulnak a szabályok. Ha időnként felfordítjuk őket, meg is kérdőjeleződnek, de utána újra megerősödnek, amikor visszaáll a rend” – hangsúlyozza a néprajzkutató.
„Annak tudatában is sorakoznak a résztvevők, hogy rajtuk van a világ szeme. Mindenik falu igyekszik ápolni saját hagyományát. Idejében ajánlottuk már turisztikai programként, hiszen jól be lehet építeni különféle ajánlatokba. Ez a rendezvény sikertörténet. Évről évre sokat tanulnak a csoportok is, mindig kiértékelünk és előkészülünk a következőre. Többször találkozunk a csoportvezetőkkel és tudatosítjuk, mi a felelősségünk. A nevetéskultúránkat is át kell örökíteni. Nem akarjuk lemerevíteni a rendezvényt: azt szeretnénk, hogy köze legyen a mához, de megjelenésében azt látom, hogy megtartunk egyfajta folytonosságot a múlttal. A poénok összhangban vannak a jelennel. Az aktuálpolitika és azok a témák, amelyek benne vannak a közbeszédben, mindig szerepet kapnak” – összegzi a szakember.
Illés és a többiek, avagy ki hogyan mókázik
A rendezvény 25 éves évfordulójára az intézmény tavaly képeslapokat adott ki, amelyeken a résztvevő hagyományőrző csoportok láthatók. A fotók azt a pillanatot rögzítik, amelyben legjobban megragadható az adott csoport szokása. A szentegyháziaknak például ördögbetlehemnek nevezett játékuk van, ez az adventi időszak angyalbetlehemének a farsangi változata. A Dúsgazdag és a szegény Lázár történetét mutatják be, mellettük jelen van a Halál és az Angyal figurája is. E színjátékot zárt térben adják elő.
A csíkcsicsóiak figurái között vannak a kecskék. Itt a pap savanyú káposztát tűz fel karóra, és szenteltvízként spricceli szét a jelenlévőkre a káposztalevet. A káposzta már a böjtöt vetíti előre, a közelgő bűnbánat időszakát.
A csíkszentsimoniaknál egy fehér ló a jellegzetes figura, a csoport Illést temeti el. A gyergyószárhegyieknél bőgőtemetés van. A bőgő a mulatozást jelképezi, a bőgő temetésével pedig lezárják a farsangi időszakot. A csíkborzsovaiaknál álesküvőt és áltemetést játszanak el, általában a női szerepeket is férfiak játsszák. De ugyanígy a szentkirályiak is áltemetést, álesküvőt mutatnak be, a csobotfalviak szalmaembert égetnek. A gyergyóremeteiek is jellegzetes figurát hoznak.
Jelen vannak a megyei farsangtemetésen a domokosiak is a nagy múltú és a helyi értelmiségieknek köszönhetően fennmaradt szokásaikkal. Az ő játékukban jelennek meg a hamubotosok, akik a bűnbánatra emlékeztetnek. Nekik is van Illésük, és szekéren húzzák. A menaságiak bolondkereket húznak, amelyből sok minden kiolvasható: a férfi-nő ellentétpár, a forgás, mint az idő ciklikussága, a biccenés, mint az ember esetlensége. Van tehenük is, amelyet eladnak, alkudnak rá, majd levágják. Különleges menasági farsangi szokás a zsidó vecsernye.
A Kászonokban a bikaütés hagyománya él farsangkor. Kutatók még a Mithrász-kultuszt is felfedezni vélik ebben, de mindenképp besorolható az ítélkező játékokhoz, itt is hangulatos „vásárnak” lehetünk szem- és fültanúi. Jelen vannak a jellegzetes zsánerfigurák, a Kereskedő, a Vásárló, a kétkerekű szekéren muzsikáló Cigány. „A menasági és a kászoni is súlyos lépésű felvonulás, tömött sorban énekelnek székelyruhában. Jó megjelenésű társaság, érződik az erős közösség. Az, hogy ezek azok a csoportok, amelyek hitelesen hordozzák a székely kultúrát énekben, táncban, megjelenésben, fellépésben, beszédben, humorban. Azért is különleges e találkozó, mert mindezt sűrítetten lehet megtalálni” – fogalmaz a néprajzos szakember.
Az alsósófalviak református közösségként hamvazószerdán temetik a farsangot. Barabás Lászlónak köszönhetően itt is volt folytonosság. A csoport le is védette a farsangi játékot. A gyergyóditróiak játékában jelen van a Török, itt is szigorú szabályok vannak, hogy ki örökölheti a figurát. Ez is mutatja a szokásnak a továbbélését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyermekként még a nagymama kötényében prédikált, ma már református lelkipásztorként és teológiai tanárként szolgál. Éles Éva számára a hit nemcsak tan, hanem életforma: a szolgálat, az oktatás és a család szeretetében válik teljessé.
November 25-én, a legendás győzelem, az 1953-as angol-magyar évfordulóján 21:50-től mutatja be a Duna a Puskás Ausztráliában című dokumentumfilmet. A dokumentumfilmben megszólalnak egykori ausztráliai játékosok, barátok, sportvezetők.
Tényleg visszatükrözi a baba az anyja érzéseit? Számít, ha már a várandósság ideje alatt beszélünk a magzathoz? Miért lehet „virtuális köldökzsinór” a szoptatás? A Ridikül YouTube-csatorna népszerű soroza
III. Béla királyon kívül Macsói Béla az Árpád-ház egyetlen olyan tagja, akinek csaknem teljes csontváza fennmaradt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai genetikai, izotópos és antropológiai bizonyítékok alapján véglegesen azonosították.
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
Mi tart életben egy ifjúsági konferenciát egy évszázadon át? Hogyan tud a hagyomány megújulni? A konferencia múltjáról, céljairól és különleges légköréről Magyari Zita Emese, az ODFIE elnöke, és Széles László teológus, a rendezvény főszervezője mesélt.
Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.
Amíg Donald Trump az Egyesült Államok elnöke és Orbán Viktor a magyar miniszterelnök, addig van az amerikai szankciók alóli mentességet biztosító megállapodás – erről beszélt Orbán Viktor kedden az ATV műsorában.
Változóan felhős, napos időre van kilátás az előttünk álló öt napban, hangsúlyosabb éjszakai lehűléssel. A jövő hét elejétől esőfront éri el térségünket, amely hétfőtől kiadós csapadékot ígér. Hajnalonként talajmenti fagyra kell számítani.
Fergeteges hangulat, tisztességteljes megemlékezés, őszinte egymásra hangolódás – leginkább így jellemezhető a 2025. november 9-én, Székelyszenterzsébeten megrendezett Kóré Géza-emléknap – a székelyföldi cigány tánccsoportok találkozója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!