Miért várja vagy éppen mitől fél a gyerek tanévnyitó előtt? Milyen szerepet tölt be a tanító? Iskolával, iskolakezdéssel kapcsolatos kérdéseket boncolgatott a marosvásárhelyi Familia Centrum és a Családpasztorációs Központ közös rendezvényén Egyed Zsigmond Enikő pedagógus, Tatai Csilla iskolapszichológus és Becsky Borbála pszichológus.
2015. szeptember 11., 19:422015. szeptember 11., 19:42
2015. szeptember 11., 19:452015. szeptember 11., 19:45
Nagy Kamilla
Attól függően, hogy hányadik osztályba mennek, a gyerekek különböző okok miatt várják az iskolát: az elsősök azért, mert viszontláthatják a tanító nénit – ha a nulladik osztály szórakoztató, kevéssé megterhelő, izgalmas folytatásra számítanak. A nagyobb iskolások inkább a barátokkal találkoznának. Persze az is megesik, hogy a gyerkőcök félve várják a tanévet, ám a szakértők szerint akkor sem kell megijedni. „Ha visszagondolunk a saját iskolai éveinkre, gondolatainkban alapvetően a kedvező élmények dominálnak. Maga az a kor olyan szép, hogy megszépülnek a negatív emlékek is. Meggyőződésem, hogy a mi gyermekeink is így fognak az iskolára visszaemlékezni. A különbség az, hogy mi sokkal többet foglalkozunk a témával. Mindig voltak és lesznek is nem tökéletes tanárok, senkinek sem járó kiváltság, hogy csak a legelitebb tanárokat kapja, kell a gyereknek negatív példa, épp azért, hogy össze tudjon gyúrni magának egy mintát” – érvelt Egyed Zsigmond Enikő.
A tapasztalat az, hogy csemetéink a nulladik osztályt várják a legjobban, hisz nagyok, iskolások lesznek, és ez a kezdő lelkesedés általában kiterjed az első osztályra is. Az igazi problémák később jelentkeznek, a 3. osztály körül, a nehezebb tantárgyak miatt, főleg a román nyelv okoz gondot a kisiskolások számára. Ebben a korban érzi a gyerek, hogy nem mindig tudja tartani a lépést, hogy könnyen lemarad. „A nehézségek a váltásoknál adódnak, amikor 5. vagy 9. osztályba megy a gyerek. Ilyenkor szoktak engem felkeresni. Néha kisebb korban a gyerek nem érzi a probléma súlyát, de ha a családban a szülők aggódnak, azt a feszültséget könnyen átveheti, nem is tudja miért, de elkezd félni az iskolától” – magyarázta Tatai Csilla. Becsky Borbála így fogalmazott: „Nagyon fontos kérdés, hogy mit jelent a gyerek számára az iskola. Ijesztő, nagy épület vagy egy vagány hely. Az iskolakezdő gyerek helyzetét a gyermeket váró anyáéhoz hasonlítanám, aki elképzeli, hogy milyen lesz a baba, de miután megszületik, szépen lassan átírja az eredeti elképzelést. Az iskolánál is az a lényeg, hogy a szülők segítségével meg tudja-e találni a gyerek ezt az átírói képességet.”
Kisiskolásként, 6 és 10 év között roppant lényeges a teljesítmény-kudarc hányadosa. Mind a suliban, mind a sportban fontos, hogy minél több jó tapasztalatot szerezzen, kudarc esetén pedig vigasztalást kapjon. Ne végezze el az iskolát egyetlen sikerélmény nélkül. Akkor van elakadás, ha állandó kudarcot él meg ebben a periódusban, ha azt tapasztalja, hogy bármennyit tanul és igyekszik, semmi sem jó, amit csinál, ha nem értékelik a környezetében, csak azt hallja, hogy többet is igyekezhetnél, jobban is csinálhatnád. Fontos megadni a gyereknek a hatékonyság, a teljesítmény érzését. Támogassuk a tanító nénit is, bíznunk kell a pedagógusban. Fontos hogy ne veszítse el autoritását, hiszen másodlagos szülőszerepet tölt be, feladata nem csak a lecke leadása, hanem a nebulók nevelése is, az ő véleménye sokat jelent a gyermeknek. Gond esetén beszéljünk személyesen vele, semmiképp sem otthon a gyerek előtt. Kérjük meg, hogy mesélje el az ő szemszögéből is a történteket, ne hagyatkozzunk kizárólag gyerekünk véleményére. Ha valamiben mégsem értünk egyet, a gyereknek akkor se kelljen választania szülei és a tanító néni között. Becski Borbála úgy fogalmazott: nincsenek ideális helyek, csak ideális lehetőségek. Az iskolarendszert szapulni nem megoldás. Támogatni kell az iskolát, amennyire csak telik tőlünk, mert nem mindegy, hogy a szülőtől milyen útravalót hoz a gyerek a tanintézménybe.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!