Miért várja vagy éppen mitől fél a gyerek tanévnyitó előtt? Milyen szerepet tölt be a tanító? Iskolával, iskolakezdéssel kapcsolatos kérdéseket boncolgatott a marosvásárhelyi Familia Centrum és a Családpasztorációs Központ közös rendezvényén Egyed Zsigmond Enikő pedagógus, Tatai Csilla iskolapszichológus és Becsky Borbála pszichológus.
2015. szeptember 11., 19:422015. szeptember 11., 19:42
2015. szeptember 11., 19:452015. szeptember 11., 19:45
Nagy Kamilla
Attól függően, hogy hányadik osztályba mennek, a gyerekek különböző okok miatt várják az iskolát: az elsősök azért, mert viszontláthatják a tanító nénit – ha a nulladik osztály szórakoztató, kevéssé megterhelő, izgalmas folytatásra számítanak. A nagyobb iskolások inkább a barátokkal találkoznának. Persze az is megesik, hogy a gyerkőcök félve várják a tanévet, ám a szakértők szerint akkor sem kell megijedni. „Ha visszagondolunk a saját iskolai éveinkre, gondolatainkban alapvetően a kedvező élmények dominálnak. Maga az a kor olyan szép, hogy megszépülnek a negatív emlékek is. Meggyőződésem, hogy a mi gyermekeink is így fognak az iskolára visszaemlékezni. A különbség az, hogy mi sokkal többet foglalkozunk a témával. Mindig voltak és lesznek is nem tökéletes tanárok, senkinek sem járó kiváltság, hogy csak a legelitebb tanárokat kapja, kell a gyereknek negatív példa, épp azért, hogy össze tudjon gyúrni magának egy mintát” – érvelt Egyed Zsigmond Enikő.
A tapasztalat az, hogy csemetéink a nulladik osztályt várják a legjobban, hisz nagyok, iskolások lesznek, és ez a kezdő lelkesedés általában kiterjed az első osztályra is. Az igazi problémák később jelentkeznek, a 3. osztály körül, a nehezebb tantárgyak miatt, főleg a román nyelv okoz gondot a kisiskolások számára. Ebben a korban érzi a gyerek, hogy nem mindig tudja tartani a lépést, hogy könnyen lemarad. „A nehézségek a váltásoknál adódnak, amikor 5. vagy 9. osztályba megy a gyerek. Ilyenkor szoktak engem felkeresni. Néha kisebb korban a gyerek nem érzi a probléma súlyát, de ha a családban a szülők aggódnak, azt a feszültséget könnyen átveheti, nem is tudja miért, de elkezd félni az iskolától” – magyarázta Tatai Csilla. Becsky Borbála így fogalmazott: „Nagyon fontos kérdés, hogy mit jelent a gyerek számára az iskola. Ijesztő, nagy épület vagy egy vagány hely. Az iskolakezdő gyerek helyzetét a gyermeket váró anyáéhoz hasonlítanám, aki elképzeli, hogy milyen lesz a baba, de miután megszületik, szépen lassan átírja az eredeti elképzelést. Az iskolánál is az a lényeg, hogy a szülők segítségével meg tudja-e találni a gyerek ezt az átírói képességet.”
Kisiskolásként, 6 és 10 év között roppant lényeges a teljesítmény-kudarc hányadosa. Mind a suliban, mind a sportban fontos, hogy minél több jó tapasztalatot szerezzen, kudarc esetén pedig vigasztalást kapjon. Ne végezze el az iskolát egyetlen sikerélmény nélkül. Akkor van elakadás, ha állandó kudarcot él meg ebben a periódusban, ha azt tapasztalja, hogy bármennyit tanul és igyekszik, semmi sem jó, amit csinál, ha nem értékelik a környezetében, csak azt hallja, hogy többet is igyekezhetnél, jobban is csinálhatnád. Fontos megadni a gyereknek a hatékonyság, a teljesítmény érzését. Támogassuk a tanító nénit is, bíznunk kell a pedagógusban. Fontos hogy ne veszítse el autoritását, hiszen másodlagos szülőszerepet tölt be, feladata nem csak a lecke leadása, hanem a nebulók nevelése is, az ő véleménye sokat jelent a gyermeknek. Gond esetén beszéljünk személyesen vele, semmiképp sem otthon a gyerek előtt. Kérjük meg, hogy mesélje el az ő szemszögéből is a történteket, ne hagyatkozzunk kizárólag gyerekünk véleményére. Ha valamiben mégsem értünk egyet, a gyereknek akkor se kelljen választania szülei és a tanító néni között. Becski Borbála úgy fogalmazott: nincsenek ideális helyek, csak ideális lehetőségek. Az iskolarendszert szapulni nem megoldás. Támogatni kell az iskolát, amennyire csak telik tőlünk, mert nem mindegy, hogy a szülőtől milyen útravalót hoz a gyerek a tanintézménybe.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!