A Refo Café gyakran kulturális és gasztronómiai rendezvények helyszíne
Fotó: Facebook/Refo Café
A belvárosi nyüzsgés közepén, a kolozsvári egykori Bocskai téren (ma Avram Iancu) működik a Refo Café, amely egy különleges tér a város vendéglátóhelyei között. A könyvesbolt és kávézó egyaránt a református egyház szellemiségét közvetíti – nem tolakodóan, de határozottan. Két év telt el a megnyitás óta, és a hely már most sokak törzshelyévé vált. De milyen út vezetett idáig? Milyen nehézségekkel kellett szembenézni eddig, és hogyan alakult a Refo Café közönsége, gazdasági helyzete az évek során? Erről beszélgettünk Dávid Zoltánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület által fenntartott Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont igazgatójával, a gazdasági egység vezetőjével.
2025. szeptember 30., 17:032025. szeptember 30., 17:03
2025. szeptember 30., 17:052025. szeptember 30., 17:05
– Melyek voltak az első év legnagyobb kihívásai a Refo Café számára? Miben változott a működés a kezdetekhez képest?
– Tekintettel arra, hogy két éve működik a kávézó, nehéz éles határt húzni a kezdeti és a jelenlegi állapot között. De annyi biztos, hogy most valamivel stabilabb a helyzet. A kezdeteknél még azt sem tudtuk pontosan, hogyan fogjunk neki az egésznek. Mostanra van már egy kis rutinunk, és két évnyi tapasztalatunk a kávézó működtetésében.
– Említetted, hogy nehéz volt baristát találni. Most is ilyen helyzet van?
– Igen, akkoriban sokáig kerestünk baristát – tehát valakit, aki szakképzett és a pult mögött dolgozhat. De végül soha nem dolgozott nálunk olyan, aki hivatalosan baristának számítana. Jóformán mi magunk tanultuk meg a kávéfőzés csínját-bínját. A jelenlegi munkatársak közül van, aki a református egyház Agnus Rádiójánál dolgozik, de a kávézóba is besegít.
– Sikerült kialakítani azt a közösségi teret, amit a kezdetektől fogva elképzeltetek?
– Azt gondolom, jó úton haladunk. Hogy teljes mértékben elértük-e ezt, azt inkább a látogatók tudnák megmondani. Én úgy látom, mindig van hová fejlődni. Mindig lehet valami újat hozzátenni, amivel még kellemesebbé tehetjük az ott eltöltött időt. Nem gondolom, hogy ez a folyamat valaha is teljesen befejezhető. A visszajelzések mindenesetre pozitívak.
– Hogyan áll most gazdaságilag a Refo Café? Önellátóvá vált?
– Jó úton haladunk afelé, hogy ne csak önfenntartóak legyünk, hanem később akár nyereséget is termeljünk. Jelenleg még szükség van külső – egyházi – támogatásra.
Akkor én azt hittem, hogy egy év is elég lesz – hát, nekik lett igazuk. Most már viszont a számok alapján látom: közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor önerőből is tudunk működni.
– Milyen közönség látogatja leginkább a Refo Cafét?
– Vegyes. Nagyon örülök annak, hogy sok fiatal is betér hozzánk. Vannak visszatérő vendégek az egyházkerület régi könyvvásárlói közül, de megjelentek a fiatalabbak is – magyarok, románok, angolul vagy franciául beszélők is. Ők főként a kávézórész miatt jönnek, de jó látni, amikor valaki leül olvasni is. Vannak, akik laptoppal dolgoznak, mások csak beülnek beszélgetni. Vannak már törzsvendégeink is, akik nap mint nap bejönnek.
– Milyen rendezvényeket tartottatok eddig a Refo Caféban?
– Nagyon sokféle esemény volt már: könyvbemutatók, gyerekfoglalkozások, zenei műsorok, sajtkóstolók, agrártermék-bemutatók, sajtótájékoztatók. A helyszín már több médiaportál felvételein is szerepelt, mert nagyon jó fényviszonyokkal és látványos háttérrel rendelkezik.
– A teológus hallgatók mennyire használják a kávézót?
– Ők is járnak hozzánk, van is számukra kedvezményes kávézási lehetőség. De még így is olcsóbb otthon, a szobában kávét főzni, szóval ez is számít. Ettől függetlenül visszatérő vendégeink vannak a teológiáról is. Hogy ennél aktívabban is részt vesznek-e majd a kávézó életében, az a jövő kérdése.
– A belvárosban működik a Koffer is, amely szintén református háttérrel működik. Riválisai vagytok egymásnak?
– Nem gondolom. Aki hozzánk jár, az valószínűleg nem megy a Kofferbe, és fordítva. Ők már régóta működnek, nekik is megvan a maguk törzsközönsége.
– Vannak-e olyan városi események, amikor megnő a látogatottságotok?
– Az Untold például egyáltalán nem hoz forgalomnövekedést. Nyáron épphogy kiürül a város. A Kolozsvári Magyar Napok más: olyankor bezár az állandó helyünk, és kitelepülünk a Refo Udvarba, ahol sokkal több látogatót tudunk fogadni, ilyenkor a forgalom is nagyon megnő.
– Miért változott meg a zárási idő este 8-ról 6 órára?
– Reggel 7-től vagyunk nyitva, ami fontos, mert a legtöbb kávézó is ekkor nyit. Este 6 után viszont már nincs érdemi forgalom, főleg mivel a könyvesbolt is bezár. A rendezvények miatt persze gyakran tovább nyitva tartunk. A könyvbemutatókat, illetve más programokat – például sajtkóstoló, agrártermékek bemutatása, sajtótájékoztató, különböző portálok hátterének filmezése – este 6 óra után szervezzük, a kávézó zárása után.
– A kávén kívül milyen termékeket kínáltok még?
– Vannak kiegészítő italok: limonádé, üdítők, szörpök, víz. Most tervezzük croissant bevezetését is – már megvannak az engedélyek, a felszerelést kell még beszereznünk. Kínálunk még minőségi, frissen szedett erdei mogyorót is.
– Tervezitek, hogy kihelyezitek az asztalokat az épület elé?
– Szeretnénk, de egyelőre nem kaptunk rá engedélyt. A város ebben a zónában nem támogatja a teraszok kihelyezését. Mi sem értjük pontosan, miért.
– Mi a helyzet az online jelenléttel és reklámmal?
– Jelen vagyunk Instagramon, és ott rendszeresen posztolunk is. A Refo Café a sajtóközpont része, így az online jelenlétet is ehhez mérten próbáljuk építeni. Ez számunkra is tanulási folyamat. A célunk továbbra is az, hogy a kávézó segítse a könyvesbolt forgalmát, és hogy az emberek a könyvek miatt is betérjenek. A számok egyértelműen azt mutatják: a kávézó megnyitása óta jelentősen nőtt a könyvek eladása.
– Hogyan néz ki a Refo Café szervezeti felépítése? Ki vezeti, hogyan kapcsolódik az egyházkerülethez és a sajtóközponthoz?
– Az Erdélyi Református Egyházkerület a fő tulajdonos, minden az ő intézményi keretein belül működik. A Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont az egyházkerület által létrehozott intézmény, ezen belül több egység is működik – ezek közül az egyik a kávézó. Maga a működtetés egy külön céghez tartozik, de ez is a sajtóközpont vezetősége alá van rendelve.
– Mi a Refo Café „lelke”? Miért érdemes ide betérni?
– Amikor 2017-ben a Refo Sátorban először felmerült az ötlet, hogy legyen egy ilyen hely, akkor én egy konzervatív, egyházi hangulatú kávézót képzeltem el. Olyasmit, mint egy félhomályos könyvtár, ahol kávét is lehet inni – persze alkoholmentes, csendes helyet. Aztán amikor felkértük Fülöp József tervezőt, hogy készítsen látványtervet, ő egy teljesen más irányba ment el: világos, fiatalos, modern teret álmodott meg. Az elején idegenkedtem ettől, de azt vettem észre, hogy a fiataloknak nagyon tetszik. Végül én is megszerettem.
Ez mind hozzáad valami különlegeset. Ez nem csak egy kávézó. Könyvek, kávé és egyházi háttér – így együtt ilyen hely más nincs Kolozsváron. Akár egy kávéra, akár egy kis elcsendesedésre, akár egy könyv miatt tér be az ember, itt megtalálja a helyét. A város zaja ellenére is egyfajta nyugalom szigete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!