A Refo Café gyakran kulturális és gasztronómiai rendezvények helyszíne
Fotó: Facebook/Refo Café
A belvárosi nyüzsgés közepén, a kolozsvári egykori Bocskai téren (ma Avram Iancu) működik a Refo Café, amely egy különleges tér a város vendéglátóhelyei között. A könyvesbolt és kávézó egyaránt a református egyház szellemiségét közvetíti – nem tolakodóan, de határozottan. Két év telt el a megnyitás óta, és a hely már most sokak törzshelyévé vált. De milyen út vezetett idáig? Milyen nehézségekkel kellett szembenézni eddig, és hogyan alakult a Refo Café közönsége, gazdasági helyzete az évek során? Erről beszélgettünk Dávid Zoltánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület által fenntartott Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont igazgatójával, a gazdasági egység vezetőjével.
2025. szeptember 30., 17:032025. szeptember 30., 17:03
2025. szeptember 30., 17:052025. szeptember 30., 17:05
– Melyek voltak az első év legnagyobb kihívásai a Refo Café számára? Miben változott a működés a kezdetekhez képest?
– Tekintettel arra, hogy két éve működik a kávézó, nehéz éles határt húzni a kezdeti és a jelenlegi állapot között. De annyi biztos, hogy most valamivel stabilabb a helyzet. A kezdeteknél még azt sem tudtuk pontosan, hogyan fogjunk neki az egésznek. Mostanra van már egy kis rutinunk, és két évnyi tapasztalatunk a kávézó működtetésében.
– Említetted, hogy nehéz volt baristát találni. Most is ilyen helyzet van?
– Igen, akkoriban sokáig kerestünk baristát – tehát valakit, aki szakképzett és a pult mögött dolgozhat. De végül soha nem dolgozott nálunk olyan, aki hivatalosan baristának számítana. Jóformán mi magunk tanultuk meg a kávéfőzés csínját-bínját. A jelenlegi munkatársak közül van, aki a református egyház Agnus Rádiójánál dolgozik, de a kávézóba is besegít.
– Sikerült kialakítani azt a közösségi teret, amit a kezdetektől fogva elképzeltetek?
– Azt gondolom, jó úton haladunk. Hogy teljes mértékben elértük-e ezt, azt inkább a látogatók tudnák megmondani. Én úgy látom, mindig van hová fejlődni. Mindig lehet valami újat hozzátenni, amivel még kellemesebbé tehetjük az ott eltöltött időt. Nem gondolom, hogy ez a folyamat valaha is teljesen befejezhető. A visszajelzések mindenesetre pozitívak.
– Hogyan áll most gazdaságilag a Refo Café? Önellátóvá vált?
– Jó úton haladunk afelé, hogy ne csak önfenntartóak legyünk, hanem később akár nyereséget is termeljünk. Jelenleg még szükség van külső – egyházi – támogatásra.
Akkor én azt hittem, hogy egy év is elég lesz – hát, nekik lett igazuk. Most már viszont a számok alapján látom: közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor önerőből is tudunk működni.
– Milyen közönség látogatja leginkább a Refo Cafét?
– Vegyes. Nagyon örülök annak, hogy sok fiatal is betér hozzánk. Vannak visszatérő vendégek az egyházkerület régi könyvvásárlói közül, de megjelentek a fiatalabbak is – magyarok, románok, angolul vagy franciául beszélők is. Ők főként a kávézórész miatt jönnek, de jó látni, amikor valaki leül olvasni is. Vannak, akik laptoppal dolgoznak, mások csak beülnek beszélgetni. Vannak már törzsvendégeink is, akik nap mint nap bejönnek.
– Milyen rendezvényeket tartottatok eddig a Refo Caféban?
– Nagyon sokféle esemény volt már: könyvbemutatók, gyerekfoglalkozások, zenei műsorok, sajtkóstolók, agrártermék-bemutatók, sajtótájékoztatók. A helyszín már több médiaportál felvételein is szerepelt, mert nagyon jó fényviszonyokkal és látványos háttérrel rendelkezik.
– A teológus hallgatók mennyire használják a kávézót?
– Ők is járnak hozzánk, van is számukra kedvezményes kávézási lehetőség. De még így is olcsóbb otthon, a szobában kávét főzni, szóval ez is számít. Ettől függetlenül visszatérő vendégeink vannak a teológiáról is. Hogy ennél aktívabban is részt vesznek-e majd a kávézó életében, az a jövő kérdése.
– A belvárosban működik a Koffer is, amely szintén református háttérrel működik. Riválisai vagytok egymásnak?
– Nem gondolom. Aki hozzánk jár, az valószínűleg nem megy a Kofferbe, és fordítva. Ők már régóta működnek, nekik is megvan a maguk törzsközönsége.
– Vannak-e olyan városi események, amikor megnő a látogatottságotok?
– Az Untold például egyáltalán nem hoz forgalomnövekedést. Nyáron épphogy kiürül a város. A Kolozsvári Magyar Napok más: olyankor bezár az állandó helyünk, és kitelepülünk a Refo Udvarba, ahol sokkal több látogatót tudunk fogadni, ilyenkor a forgalom is nagyon megnő.
– Miért változott meg a zárási idő este 8-ról 6 órára?
– Reggel 7-től vagyunk nyitva, ami fontos, mert a legtöbb kávézó is ekkor nyit. Este 6 után viszont már nincs érdemi forgalom, főleg mivel a könyvesbolt is bezár. A rendezvények miatt persze gyakran tovább nyitva tartunk. A könyvbemutatókat, illetve más programokat – például sajtkóstoló, agrártermékek bemutatása, sajtótájékoztató, különböző portálok hátterének filmezése – este 6 óra után szervezzük, a kávézó zárása után.
– A kávén kívül milyen termékeket kínáltok még?
– Vannak kiegészítő italok: limonádé, üdítők, szörpök, víz. Most tervezzük croissant bevezetését is – már megvannak az engedélyek, a felszerelést kell még beszereznünk. Kínálunk még minőségi, frissen szedett erdei mogyorót is.
– Tervezitek, hogy kihelyezitek az asztalokat az épület elé?
– Szeretnénk, de egyelőre nem kaptunk rá engedélyt. A város ebben a zónában nem támogatja a teraszok kihelyezését. Mi sem értjük pontosan, miért.
– Mi a helyzet az online jelenléttel és reklámmal?
– Jelen vagyunk Instagramon, és ott rendszeresen posztolunk is. A Refo Café a sajtóközpont része, így az online jelenlétet is ehhez mérten próbáljuk építeni. Ez számunkra is tanulási folyamat. A célunk továbbra is az, hogy a kávézó segítse a könyvesbolt forgalmát, és hogy az emberek a könyvek miatt is betérjenek. A számok egyértelműen azt mutatják: a kávézó megnyitása óta jelentősen nőtt a könyvek eladása.
– Hogyan néz ki a Refo Café szervezeti felépítése? Ki vezeti, hogyan kapcsolódik az egyházkerülethez és a sajtóközponthoz?
– Az Erdélyi Református Egyházkerület a fő tulajdonos, minden az ő intézményi keretein belül működik. A Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont az egyházkerület által létrehozott intézmény, ezen belül több egység is működik – ezek közül az egyik a kávézó. Maga a működtetés egy külön céghez tartozik, de ez is a sajtóközpont vezetősége alá van rendelve.
– Mi a Refo Café „lelke”? Miért érdemes ide betérni?
– Amikor 2017-ben a Refo Sátorban először felmerült az ötlet, hogy legyen egy ilyen hely, akkor én egy konzervatív, egyházi hangulatú kávézót képzeltem el. Olyasmit, mint egy félhomályos könyvtár, ahol kávét is lehet inni – persze alkoholmentes, csendes helyet. Aztán amikor felkértük Fülöp József tervezőt, hogy készítsen látványtervet, ő egy teljesen más irányba ment el: világos, fiatalos, modern teret álmodott meg. Az elején idegenkedtem ettől, de azt vettem észre, hogy a fiataloknak nagyon tetszik. Végül én is megszerettem.
Ez mind hozzáad valami különlegeset. Ez nem csak egy kávézó. Könyvek, kávé és egyházi háttér – így együtt ilyen hely más nincs Kolozsváron. Akár egy kávéra, akár egy kis elcsendesedésre, akár egy könyv miatt tér be az ember, itt megtalálja a helyét. A város zaja ellenére is egyfajta nyugalom szigete.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!