Hirdetés

Refo Café, a kolozsvári református kávézó – Nemcsak kávé, hanem közösség is

Refo Café

A Refo Café gyakran kulturális és gasztronómiai rendezvények helyszíne

Fotó: Facebook/Refo Café

A belvárosi nyüzsgés közepén, a kolozsvári egykori Bocskai téren (ma Avram Iancu) működik a Refo Café, amely egy különleges tér a város vendéglátóhelyei között. A könyvesbolt és kávézó egyaránt a református egyház szellemiségét közvetíti – nem tolakodóan, de határozottan. Két év telt el a megnyitás óta, és a hely már most sokak törzshelyévé vált. De milyen út vezetett idáig? Milyen nehézségekkel kellett szembenézni eddig, és hogyan alakult a Refo Café közönsége, gazdasági helyzete az évek során? Erről beszélgettünk Dávid Zoltánnal, az Erdélyi Református Egyházkerület által fenntartott Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont igazgatójával, a gazdasági egység vezetőjével.

Somogyi Botond

2025. szeptember 30., 17:032025. szeptember 30., 17:03

2025. szeptember 30., 17:052025. szeptember 30., 17:05

– Melyek voltak az első év legnagyobb kihívásai a Refo Café számára? Miben változott a működés a kezdetekhez képest?
– Tekintettel arra, hogy két éve működik a kávézó, nehéz éles határt húzni a kezdeti és a jelenlegi állapot között. De annyi biztos, hogy most valamivel stabilabb a helyzet. A kezdeteknél még azt sem tudtuk pontosan, hogyan fogjunk neki az egésznek. Mostanra van már egy kis rutinunk, és két évnyi tapasztalatunk a kávézó működtetésében.

– Említetted, hogy nehéz volt baristát találni. Most is ilyen helyzet van?
– Igen, akkoriban sokáig kerestünk baristát – tehát valakit, aki szakképzett és a pult mögött dolgozhat. De végül soha nem dolgozott nálunk olyan, aki hivatalosan baristának számítana. Jóformán mi magunk tanultuk meg a kávéfőzés csínját-bínját. A jelenlegi munkatársak közül van, aki a református egyház Agnus Rádiójánál dolgozik, de a kávézóba is besegít.

Hirdetés
Idézet
A munkatársak nem baristák, de megtanulták a szakma alapjait. Lehet, nem tökéletesen végzik, de a végeredmény ez: a vendég jó kávét ihat egy könyves térben – és ez a lényeg.

– Sikerült kialakítani azt a közösségi teret, amit a kezdetektől fogva elképzeltetek?
– Azt gondolom, jó úton haladunk. Hogy teljes mértékben elértük-e ezt, azt inkább a látogatók tudnák megmondani. Én úgy látom, mindig van hová fejlődni. Mindig lehet valami újat hozzátenni, amivel még kellemesebbé tehetjük az ott eltöltött időt. Nem gondolom, hogy ez a folyamat valaha is teljesen befejezhető. A visszajelzések mindenesetre pozitívak.

– Hogyan áll most gazdaságilag a Refo Café? Önellátóvá vált?
– Jó úton haladunk afelé, hogy ne csak önfenntartóak legyünk, hanem később akár nyereséget is termeljünk. Jelenleg még szükség van külső – egyházi – támogatásra.

Idézet
A gazdasági környezet sem segített, hiszen a válság az egész országot érinti. Sokan már a kezdetekkor azt mondták, hogy egy vendéglátóhelynek legalább két év kell, mire beindul.

Akkor én azt hittem, hogy egy év is elég lesz – hát, nekik lett igazuk. Most már viszont a számok alapján látom: közeledünk ahhoz a ponthoz, amikor önerőből is tudunk működni.

Sok fiatal is betér a Refo Caféba

– Milyen közönség látogatja leginkább a Refo Cafét?
– Vegyes. Nagyon örülök annak, hogy sok fiatal is betér hozzánk. Vannak visszatérő vendégek az egyházkerület régi könyvvásárlói közül, de megjelentek a fiatalabbak is – magyarok, románok, angolul vagy franciául beszélők is. Ők főként a kávézórész miatt jönnek, de jó látni, amikor valaki leül olvasni is. Vannak, akik laptoppal dolgoznak, mások csak beülnek beszélgetni. Vannak már törzsvendégeink is, akik nap mint nap bejönnek.

– Milyen rendezvényeket tartottatok eddig a Refo Caféban?
– Nagyon sokféle esemény volt már: könyvbemutatók, gyerekfoglalkozások, zenei műsorok, sajtkóstolók, agrártermék-bemutatók, sajtótájékoztatók. A helyszín már több médiaportál felvételein is szerepelt, mert nagyon jó fényviszonyokkal és látványos háttérrel rendelkezik.

– A teológus hallgatók mennyire használják a kávézót?
– Ők is járnak hozzánk, van is számukra kedvezményes kávézási lehetőség. De még így is olcsóbb otthon, a szobában kávét főzni, szóval ez is számít. Ettől függetlenül visszatérő vendégeink vannak a teológiáról is. Hogy ennél aktívabban is részt vesznek-e majd a kávézó életében, az a jövő kérdése.

– A belvárosban működik a Koffer is, amely szintén református háttérrel működik. Riválisai vagytok egymásnak?
– Nem gondolom. Aki hozzánk jár, az valószínűleg nem megy a Kofferbe, és fordítva. Ők már régóta működnek, nekik is megvan a maguk törzsközönsége.

Idézet
Nálunk viszont más a cél: nem feltétlenül az, hogy minél többen jöjjenek, hanem hogy aki bejön, az kapjon valami többletet – egy könyvet, egy gondolatot, egy református közeg élményét.

– Vannak-e olyan városi események, amikor megnő a látogatottságotok?
– Az Untold például egyáltalán nem hoz forgalomnövekedést. Nyáron épphogy kiürül a város. A Kolozsvári Magyar Napok más: olyankor bezár az állandó helyünk, és kitelepülünk a Refo Udvarba, ahol sokkal több látogatót tudunk fogadni, ilyenkor a forgalom is nagyon megnő.

– Miért változott meg a zárási idő este 8-ról 6 órára?
– Reggel 7-től vagyunk nyitva, ami fontos, mert a legtöbb kávézó is ekkor nyit. Este 6 után viszont már nincs érdemi forgalom, főleg mivel a könyvesbolt is bezár. A rendezvények miatt persze gyakran tovább nyitva tartunk. A könyvbemutatókat, illetve más programokat – például sajtkóstoló, agrártermékek bemutatása, sajtótájékoztató, különböző portálok hátterének filmezése – este 6 óra után szervezzük, a kávézó zárása után.

– A kávén kívül milyen termékeket kínáltok még?
– Vannak kiegészítő italok: limonádé, üdítők, szörpök, víz. Most tervezzük croissant bevezetését is – már megvannak az engedélyek, a felszerelést kell még beszereznünk. Kínálunk még minőségi, frissen szedett erdei mogyorót is.

A jövőben pedig szeretnénk mézeskalácsokat árulni Refo Café-logóval, esetleg bibliai idézetekkel.

– Tervezitek, hogy kihelyezitek az asztalokat az épület elé?
– Szeretnénk, de egyelőre nem kaptunk rá engedélyt. A város ebben a zónában nem támogatja a teraszok kihelyezését. Mi sem értjük pontosan, miért.

A dizájnban is megjelenik az egyházi háttér

– Mi a helyzet az online jelenléttel és reklámmal?
– Jelen vagyunk Instagramon, és ott rendszeresen posztolunk is. A Refo Café a sajtóközpont része, így az online jelenlétet is ehhez mérten próbáljuk építeni. Ez számunkra is tanulási folyamat. A célunk továbbra is az, hogy a kávézó segítse a könyvesbolt forgalmát, és hogy az emberek a könyvek miatt is betérjenek. A számok egyértelműen azt mutatják: a kávézó megnyitása óta jelentősen nőtt a könyvek eladása.

– Hogyan néz ki a Refo Café szervezeti felépítése? Ki vezeti, hogyan kapcsolódik az egyházkerülethez és a sajtóközponthoz?
– Az Erdélyi Református Egyházkerület a fő tulajdonos, minden az ő intézményi keretein belül működik. A Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont az egyházkerület által létrehozott intézmény, ezen belül több egység is működik – ezek közül az egyik a kávézó. Maga a működtetés egy külön céghez tartozik, de ez is a sajtóközpont vezetősége alá van rendelve.

– Mi a Refo Café „lelke”? Miért érdemes ide betérni?
– Amikor 2017-ben a Refo Sátorban először felmerült az ötlet, hogy legyen egy ilyen hely, akkor én egy konzervatív, egyházi hangulatú kávézót képzeltem el. Olyasmit, mint egy félhomályos könyvtár, ahol kávét is lehet inni – persze alkoholmentes, csendes helyet. Aztán amikor felkértük Fülöp József tervezőt, hogy készítsen látványtervet, ő egy teljesen más irányba ment el: világos, fiatalos, modern teret álmodott meg. Az elején idegenkedtem ettől, de azt vettem észre, hogy a fiataloknak nagyon tetszik. Végül én is megszerettem.

Idézet
A dizájnban is megjelenik az egyházi háttér: a lámpák harangokat idéznek, a falon ott van a Farkas utcai templom sziluettje, a könyvespolcok is ebben a formában lettek kialakítva. A lámpákról lelógó kis keretekben bibliai igék olvashatók.

Ez mind hozzáad valami különlegeset. Ez nem csak egy kávézó. Könyvek, kávé és egyházi háttér – így együtt ilyen hely más nincs Kolozsváron. Akár egy kávéra, akár egy kis elcsendesedésre, akár egy könyv miatt tér be az ember, itt megtalálja a helyét. A város zaja ellenére is egyfajta nyugalom szigete.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 17., vasárnap

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország

,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.

Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
Hirdetés
2026. május 14., csütörtök

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások

Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.

Nem átvonultak, hanem uralták a vidéket: újraírhatják az avarokról való eddigi ismereteinket a temesvári sírfeltárások
2026. május 12., kedd

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső

A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.

Nem hoznak fagyot a fagyosszentek, de hétvégén megérkezik a tartós eső
2026. május 10., vasárnap

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön

Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.

„Egy kalotaszegiből sose lesz japán” – Lázár Attila Japánban él, és erdélyi ételeken keresztül mesél arról, honnan jön
Hirdetés
2026. május 08., péntek

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?

Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.

Bolojan: feláldozott mártír vagy a megújulás és a reform jelképe?
2026. május 07., csütörtök

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe

Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.

Megérkezik végre az aranyat érő májusi eső Erdélybe
2026. május 04., hétfő

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik

Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.

Haderőfejlesztés: Románia a német iparra fogad, de ez nem mindenkinek tetszik
Hirdetés
2026. május 03., vasárnap

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség

Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.

„Odaállt a résre”, gyarapodott és erősödött az idén 30 éves Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség
2026. április 30., csütörtök

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését

Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.

Időkapszula a toronyban: hit, kitartás és összefogás kíséri az apahidai református templom építését
2026. április 30., csütörtök

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő

Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.

Van élet a csiperkén túl: pincéből épít vállalkozást egy székelyföldi gombatermesztő
Hirdetés
Hirdetés