
Legféltettebb értékeink egyike a szemünk világa. Általa érzékeljük a sokfényű, árnyalatban gazdag természetet, amely körülvesz minket; látunk szépet, rosszat, és önmagunk tükörképét is a másik ember tekintetében.
2013. június 21., 16:512013. június 21., 16:51
Minden fényforrás tárgyakra visszaverődő sugarait a szemünkkel érzékeljük. Ez a csodás optikai rendszer közvetíti idegrendszerünknek a látvány információját. Óraműpontossággal történik ez az összetett művelet: a szaruhártya és a lencse összegyűjti a fénysugarakat, és képként vetíti a retinára (a szemünk hátoldalát borító hártyára), majd idegsejtek sokasága által ez a kép a látóidegen keresztül az agyunkba jut.
Szemünk elülső oldalát a kötőhártya védi. Különböző szennyeződések kerülhetnek nap mint nap a szembe: por, kémiai anyagok, spórák, baktériumok és vírusok. Ezek irritálhatják a kötőhártyát, amitől gyulladás keletkezhet. Szempanaszokat okozhat a hőmérséklet változás, a fáradtság, a stressz, és mindazok a tényezők, amelyek immunrendszerünket is gyengítik. Ilyenkor szemhéjrángást, könnyezést tapasztalunk. A szem optikai rendszerének hibái azonban már a szembetegségek kategóriájába sorolhatók. Ide tartozik a rövidlátás, a távollátás, a kancsalság, a szemtengely ferdülés, a korral járó látásromlás, a szürkehályog és a zöldhályog.
Ami ártalmas lehet a szemre
A szemorvosok azt tartják, hogy a sok károsító tényező mellett a legrosszabb a dohányzás. A szemben ugyanis csak hajszálerek vannak, amiket a nikotin szűkít. Az égéstermékek bekerülnek a vérkeringésbe, és az oxigént kiszorítva jutnak a szembe. Mivel legyengítik a látóideg működését, látásromlást okoznak. A gyenge fénynél való olvasás, a tévézés a sötétben éppen olyan káros, mint az UV sugaraknak kitenni védtelen szemünket, vagy éppen órákig rátapadni a monitorra. Mégis sokan nem figyelnek a látóélességükre, és a tökéletes látás élménye nélkül élnek. Ez kedvezőtlen hatással van a munkateljesítményre, a kommunikációra, a környezet megismerésére, a családi életre, a közérzetre, a közlekedés biztonságára, és még sorolhatnánk.
Betegségek megelőzése tudatossággal
Tény, hogy a természeti népeknek élesebb a látásuk. Nyilván ez annak köszönhető, hogy életükből teljességgel hiányoznak a stresszhez kötődő civilizációs betegségek, kevesebb káros szenvedélyük van, többet tartózkodnak friss levegőn, és egészségesebben étkeznek. Mit tehet azonban a városi ember? A válasz most is a tudatosságban rejlik. Megelőzni könnyebb a bajt, mint korrigálni. „Ha sok répát eszel, nem kell majd pápaszemmel bajlódnod” – mondta nagyapám. Az A-vitamin valóban fontos, hiánya ugyanis farkasvaksághoz vezet. Aki nem szereti a répát, remek forrást talál a májban, édes burgonyában, piros paprikában, kelben, sütőtökben és a sárgadinnyében is. De ugyanolyan fontos látáserősítő a C-vitamin is, mely citrusfélékben, zöld és leveles zöldségekben egyaránt megtalálható. Manapság sokat hallani a telítetlen zsírsavak (Omega3, Omega6) áldásos hatásáról is E-vitaminnal kombinálva. A legtöbb ember ezeket a zsírsavakat zöldségolajokból, halból, napraforgómagból nyeri. Javítsunk hát ételeink minőségén, sétáljunk nagyokat a természetben, és évente egyszer menjünk optikushoz vagy szemorvoshoz. És mosolyogjunk sokat – ez a legkevesebb, amit tehetünk szemünk fényéért!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!