Fotó: Csinta Samu
2015. április 03., 11:542015. április 03., 11:54
Húsvétkor Jézus feltámadására emlékezünk. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22. és április 25. közé esik. A húsvétvasárnapot követő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott húsvét időpontja felől, ami a tavaszi napéjegyenlőség (általában március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnap. A katolikus egyház 1581-ben kánonban is rögzítette a pontos számítási módot. Az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox dátumszámítás a Julián-naptáron alapul. Voltak javaslatok a két számítási mód egységesítésére csillagászati adatok alapján, ám ezek a törekvések nem értek célt. Az ortodox egyházban a húsvét nem eshet egybe a zsidó húsvéttal. Ha ugyanarra a dátumra esne a zsidó húsvét, az ortodox keresztények húsvét ünnepét egy héttel későbbre halasztják.
Idén április 5-e húsvétvasárnap a nyugati és április 12-e a keleti keresztény egyházakban. Jövőre a „magyar húsvét” még távolabb esik majd a „romántól”: március 27-et és május elsejét több mint egy hónap választja el. „Cserébe” 2017-ben együtt ünnepelhetünk felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül: április 16. lesz a közös dátum. Az azt követő három esztendőben mindig egy hét eltérésre számíthatunk és – hacsak nem változik valamelyik számítási módszer – 2017-et követően csak 2025-ben lesz újabb közös kelet-nyugati húsvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!