Fotó: Csinta Samu
2015. április 03., 11:542015. április 03., 11:54
Húsvétkor Jézus feltámadására emlékezünk. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22. és április 25. közé esik. A húsvétvasárnapot követő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott húsvét időpontja felől, ami a tavaszi napéjegyenlőség (általában március 21.) utáni első holdtöltét követő vasárnap. A katolikus egyház 1581-ben kánonban is rögzítette a pontos számítási módot. Az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox dátumszámítás a Julián-naptáron alapul. Voltak javaslatok a két számítási mód egységesítésére csillagászati adatok alapján, ám ezek a törekvések nem értek célt. Az ortodox egyházban a húsvét nem eshet egybe a zsidó húsvéttal. Ha ugyanarra a dátumra esne a zsidó húsvét, az ortodox keresztények húsvét ünnepét egy héttel későbbre halasztják.
Idén április 5-e húsvétvasárnap a nyugati és április 12-e a keleti keresztény egyházakban. Jövőre a „magyar húsvét” még távolabb esik majd a „romántól”: március 27-et és május elsejét több mint egy hónap választja el. „Cserébe” 2017-ben együtt ünnepelhetünk felekezeti és nemzeti hovatartozástól függetlenül: április 16. lesz a közös dátum. Az azt követő három esztendőben mindig egy hét eltérésre számíthatunk és – hacsak nem változik valamelyik számítási módszer – 2017-et követően csak 2025-ben lesz újabb közös kelet-nyugati húsvét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!