Mikrobiom az emberi testben: mit tudunk a bennünk rejlő láthatatlan világról?

minimalizálni az alkoholfogyasztást, időszakos böjtöt alkalmazni (vagyis 16 órát semmit nem enni, a maradék 8 órában pedig odafigyelni az étkezésre), hideg vízzel kellene zuhanyoznunk, este 11 óra előtt lefeküdni, igény szerint 6-8 órát pihenni és naponta fél órát intenzíven sportolni.

Mikrobiom, amiről fontos beszélni

A marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány nemrég egy, a mikrobiomra összpontosító konferenciát szervezett Marosvásárhelyen Együttélés egy láthatatlan világgal címmel. Szabó Mónika belgyógyász-diabetológus főorvos, a Szent Balázs Alapítvány kurátora elmondta, hogy a konferencia címe arra a kapcsolatra utal, amely az emberi szervezet és a benne élő mikroorganizmusok – vírusok, baktériumok, gombák – között alakul ki.

Sok tudományos kutatás jelent meg erről, és egyre jobban látjuk, hogy akár népbetegségeket is okozhat a mikrobiom elváltozása. Mivel ez egy szürke zóna, sok a kérdőjel és a mítosz körülötte, a konferencia célja, hogy minél szélesebb körben bemutathassák az erről szóló tudományos ismereteket” – összegezte a konferencia témaválasztásának okait Szabó Mónika.

A konferencia egyik célja az volt, hogy megtalálják a mikrobiom meghatározásának helyét, tisztázzák az összefüggéseket a mikrobiom és a betegségek között, illetve azt is, hogy miként lehet ezeket megelőzni. A háromnapos konferencia végén prof. dr. Altorjay István onkológus, gasztroenterológus, belgyógyász főorvos, Sztankovics Márta dietetikus és ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus, dr. Szabó Mónika diabetológus főorvossal közösen összegeztek, vonták le a következtetéseket.

Előrelépés várható

A főszervező, Szabó Mónika szerint a mikrobiomra, mint a szervezet egy részére kell gondolni, amivel szimbiózisban élünk. Egyelőre sok egymásnak ellentmondó adat van a mikrobiomról, nehéz tudományosan vizsgálni, éppen ezért szemléletváltásra van szükség: nem hiba- és javításmodellekben kell dolgozni, hanem hálózati szemlélet formájában.

„Látjuk, hogy hihetetlenül fontos és megkerülhetetlen a mikrobiom kérdése, folyamatosan kell foglalkozni vele, az elkövetkező évek mind több és több eredményt, tudást fognak hozni” – érvelt a főszervező.

Elhangzott:

és klinikai protokollok készüljenek a nem megfelelő összetételű mikrobiom megváltoztatására, kezelésére. Most az adatok összegyűjtése, tanulmányok elkészítése zajlik, a teljes képhez idő kell.

„Ma divat a mikrobiomot vizsgáltatni, azzal próbálunk mindenkit meggyógyítani, de először mindenképp a életmódváltást javasolnám a betegeknek és csakis indokolt esetben a mikrobiom-vizsgálatot” – fogalmazott a dietetikus.

Altorjay István onkológus, belgyógyász szkeptikusan vélekedett a mikrobiommal kapcsolatban: úgy értékelte, hogy a beteget alaposan meg kell vizsgálni, tájékozódni kell a tünetekről és nem szabad elfelejteni, hogy a testünkben elsősorban a vastagbélben helyezkednek el a mikrobiomok. Úgy értékelte, ha savtúltengés, vagy emésztési anyagokból adódó hiányok adódnak, akkor nem biztos, hogy a székletvizsgálat a fontos.

,,Úgy érzem, hogy renget dolgot kell még vizsgálni, tanulmányozni, hogy minden a helyére kerüljön. Harminc éve a szabad gyökökkel magyaráztak mindent, most bejött a mikrobiom-vizsgálat, ma ez vált divattá. De a konferencián elhangzott előadásokból kiderült az is, hogy az X baktérium jelenléte egy adott szervezetben, egy élethelyzetben lehet pozitív, negatív vagy semleges hatású, és nem biztos, hogy tudjuk befolyásolni. Józan gondolkozásra van szükség, foglalkozni kell a beteggel: az orvosnak nemcsak egy szűk csövön kell néznie a beteget, hanem holisztikusan” – mutatott rá az onkológus szakorvos.