Ami szabad szemmel nem látható. A mikrobiommal kapcsolatos kutatások még hosszú éveket vesznek igénybe
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Napról napra többet tudunk a szervezetünkről, a bennünk élő mikroorganizmusokról, és legtöbben már hallottunk a mikrobiomról is. Marosvásárhelyen a mikrobiomról szóló tudományos konferencia keretében szakemberek vesézték ki a bennünk rejlő láthatatlan világot, azt hangsúlyozva, mennyire fontos a holisztikus gyógyítás.
2025. március 03., 11:102025. március 03., 11:10
2025. március 03., 11:352025. március 03., 11:35
A szakemberek szerint a mikrobiom kifejezés 1,5-2 kg tömegű mikroorganizmust – baktériumot, gombát és vírust – jelent, ami a szervezetünk különböző területein helyezkedik el: a legtöbb a vastagbélben, de a szájüregben, a felső légutakban, a nemi szervekben, és a bőrön is. A mikrobiom egyharmada mindenkinél ugyanolyan, de körülbelül 70 százaléka teljesen egyedi, csak ránk jellemző, mint az ujjlenyomatunk.
A mikrobiomot legtöbben Schwab Richárd magyarországi belgyógyász, gasztroenterológus előadásaiból ismerhetik. A népszerű orvos több előadásában beszél a mikrobiom és a különböző betegségek összefüggéséről és hirdeti, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy egészségesebbek legyünk, hogy a bélflóránk újra egyensúlyba kerüljön. A szakember szerint az egyoldalú táplálkozás jelentősen pusztítja a szervezetünkben élő mikroorganizmusokat és növeli a betegségek kialakulásának esélyét.
minimalizálni az alkoholfogyasztást, időszakos böjtöt alkalmazni (vagyis 16 órát semmit nem enni, a maradék 8 órában pedig odafigyelni az étkezésre), hideg vízzel kellene zuhanyoznunk, este 11 óra előtt lefeküdni, igény szerint 6-8 órát pihenni és naponta fél órát intenzíven sportolni.
A marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány nemrég egy, a mikrobiomra összpontosító konferenciát szervezett Marosvásárhelyen Együttélés egy láthatatlan világgal címmel. Szabó Mónika belgyógyász-diabetológus főorvos, a Szent Balázs Alapítvány kurátora elmondta, hogy a konferencia címe arra a kapcsolatra utal, amely az emberi szervezet és a benne élő mikroorganizmusok – vírusok, baktériumok, gombák – között alakul ki.
Az egészség megőrzése szempontjából nagyon fontos a rendszeres gyümölcs- és a zöldségfogyasztás
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
„Bár több évszázada tudjuk, hogy bizonyos mikrobiomok jelen vannak az ember emésztőrendszerében, a bőrén, a száján, de ennek jelentőségét az utóbbi időben fedezték fel, kutatták szélesebb körben.
Sok tudományos kutatás jelent meg erről, és egyre jobban látjuk, hogy akár népbetegségeket is okozhat a mikrobiom elváltozása. Mivel ez egy szürke zóna, sok a kérdőjel és a mítosz körülötte, a konferencia célja, hogy minél szélesebb körben bemutathassák az erről szóló tudományos ismereteket” – összegezte a konferencia témaválasztásának okait Szabó Mónika.
A konferencia egyik célja az volt, hogy megtalálják a mikrobiom meghatározásának helyét, tisztázzák az összefüggéseket a mikrobiom és a betegségek között, illetve azt is, hogy miként lehet ezeket megelőzni. A háromnapos konferencia végén prof. dr. Altorjay István onkológus, gasztroenterológus, belgyógyász főorvos, Sztankovics Márta dietetikus és ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus, dr. Szabó Mónika diabetológus főorvossal közösen összegeztek, vonták le a következtetéseket.
A főszervező, Szabó Mónika szerint a mikrobiomra, mint a szervezet egy részére kell gondolni, amivel szimbiózisban élünk. Egyelőre sok egymásnak ellentmondó adat van a mikrobiomról, nehéz tudományosan vizsgálni, éppen ezért szemléletváltásra van szükség: nem hiba- és javításmodellekben kell dolgozni, hanem hálózati szemlélet formájában.
„Látjuk, hogy hihetetlenül fontos és megkerülhetetlen a mikrobiom kérdése, folyamatosan kell foglalkozni vele, az elkövetkező évek mind több és több eredményt, tudást fognak hozni” – érvelt a főszervező.
Elhangzott:
és klinikai protokollok készüljenek a nem megfelelő összetételű mikrobiom megváltoztatására, kezelésére. Most az adatok összegyűjtése, tanulmányok elkészítése zajlik, a teljes képhez idő kell.
Szabó Mónika belgyógyász-diabetológus főorvos volt a konferencia főszervezője
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Szabó Mónika arra volt kíváncsi, hogy a mellette ülő szakemberek kinek és mikor javasolják a mikrobiom-vizsgálatot. Ezt székletből végzik, kimutatva a bélflórában élő baktériumok fajtáit és arányát. Szatmári Szabolcs szerint első körben tisztázni kell, hogy mi a beteg panasza: ha az összefüggésbe hozható a mikrobiommal, akkor érdemes vizsgáltatni. Az is kérdés, hogy a beteg hajlandó-e elfogadni a vizsgálatot és az sem mellékes, meg tudja-e fizetni az árát, mert nem olcsó mulatságról van szó. (Marosvásárhelyen a mikrobiom-vizsgálat 4400 lejbe kerül és ezt megelőzi egy konzultáció, aminek az ára 450 lej.)
Sztankovics Márta dietetikus szerint a betegség eredetét kell megvizsgálni:
„Ma divat a mikrobiomot vizsgáltatni, azzal próbálunk mindenkit meggyógyítani, de először mindenképp a életmódváltást javasolnám a betegeknek és csakis indokolt esetben a mikrobiom-vizsgálatot” – fogalmazott a dietetikus.
Altorjay István onkológus, belgyógyász szkeptikusan vélekedett a mikrobiommal kapcsolatban: úgy értékelte, hogy a beteget alaposan meg kell vizsgálni, tájékozódni kell a tünetekről és nem szabad elfelejteni, hogy a testünkben elsősorban a vastagbélben helyezkednek el a mikrobiomok. Úgy értékelte, ha savtúltengés, vagy emésztési anyagokból adódó hiányok adódnak, akkor nem biztos, hogy a székletvizsgálat a fontos.
,,Úgy érzem, hogy renget dolgot kell még vizsgálni, tanulmányozni, hogy minden a helyére kerüljön. Harminc éve a szabad gyökökkel magyaráztak mindent, most bejött a mikrobiom-vizsgálat, ma ez vált divattá. De a konferencián elhangzott előadásokból kiderült az is, hogy az X baktérium jelenléte egy adott szervezetben, egy élethelyzetben lehet pozitív, negatív vagy semleges hatású, és nem biztos, hogy tudjuk befolyásolni. Józan gondolkozásra van szükség, foglalkozni kell a beteggel: az orvosnak nemcsak egy szűk csövön kell néznie a beteget, hanem holisztikusan” – mutatott rá az onkológus szakorvos.
A háromnapos konferenciát neves marosvásárhelyi szakorvosok összegezték
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Felmerült a kérdés, hogy vannak-e olyan diéták, vagy gyógyszerek, készítmények, amelyek javítják a bélflórát, kedvezően hatnak a mikrobiomra és amelyek sok páciens esetében alkalmazhatóak?
Sztankovics Márta emlékeztetett, hogy 1980-ban felfedezték a helicobactert, de csak bő tíz éve kezdődött el az ezzel kapcsolatos klinikai protokoll használata. Jó pár évnyi kutatásra volt szükség, amíg megszületett az elfogadott gyógykezelés. Véleménye szerint téves azt hinni és hirdetni, hogy vannak olyan diéták, vagy megoldások, amelyek mindenkinek jót tesznek, mindenki esetében alkalmazható. A pácienseknek célzottan, multidiszciplináris módon összeállított gyógymódot, diétát kell javasolni.
A szakemberek egybehangzó javaslata az volt, hogy kevesebbet kell enni, hiszen túlesszük magunkat: legtöbbünknek elegendő lenne napi 1500 kalória, de mi 2500 kalóriát fogyasztunk. A mozgás és az étkezés egymással szoros összefüggésben van, mindkettő fontos, de oda kell figyelni a megfelelő alvásra és kikapcsolódásra is.
Világszerte egyre gyakoribb probléma a túlsúly, nagyszüleink pedig rendre ismételgetik, hogy régebben sokkal kevesebben küszködtek cukorbetegséggel. Nemes Levente marosvásárhelyi dietetikussal beszélgettünk az elhízásról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekek Isten ajándékai, fontosak nemcsak a családnak, hanem az egyháznak is. Ők jelentik az egyház jelenét és jövőjét is – hangzott el Marosvásárhelyen, az Erdélyi Református Egyházkerület által szervezett Gyermekek éve megnyitóján.
Nem csak a román társadalom, hanem az erdélyi magyarság egy része is elégedetlen az RMDSZ támogatását is élvező kormány munkájával, egyre többen bírálják a megszorító intézkedéseket. Zakariás Zoltánt, az Erdélyi Magyar Szövetség elnökét kérdeztük.
A Grönland kapcsán megkötendő keretmegállapodás bejelentése nyomán egyelőre úgy tűnik, fellélegezhetnek a NATO-szövetségesek, mivel most úgy néz ki, nem robban szét a szövetség a sziget miatti nézetkülönbségek nyomán.
Csapadékban gazdag, enyhébb időre számíthatunk az előttünk álló hét napban. Csütörtök hajnalban még –11 fok lesz a legalacsonyabb hőmérséklet, de az időjárás-előrejelzés szerint a hétvégére azonban napközben eső, zápor váltja fel a korábbi havazásokat.
Jelentős visszhangra találtak a Prut mindkét oldalán, sőt nemzetközi vonalon is Maia Sandunak, a Moldovai Köztársaság elnökének az esetleges moldovai–román egyesülésről mondott szavai.
Az európai nemzetek lélekszáma évről évre csökken, a népességfogyás jelensége alól nem kivétel a magyarság sem. Lengyelné Püsök Sarolta református lelkésszel, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem docensével készült interjúnkban a kiváltó okokat vettük számba.
Országszerte feltűnést keltett Bánffyhunyad polgármesterének a döntése, miszerint több mint másfél évtizedes közigazgatási tevékenység után lemond tisztségéről a kormány által kilátásba helyezett átszervezés jelentette népszerűtlen intézkedések miatt.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
A hét közepére mérséklődik az előző éjszakák és nappalok hideg időjárása, ám a néhány napos enyhülést újabb hideghullám követi: a hétvégétől ismét –10 fok alá süllyed a hőmérő higanyszála, kemény fagy várható.
Azúrkék víz, csipkézett part menti sziklák, népszerű bulizóhelyek, elegáns szállodák. A legtöbbeknek ez jut eszébe Ciprusról, a Földközi-tenger több mint 9 ezer négyzetkilométeres szigetéről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!