
Ami szabad szemmel nem látható. A mikrobiommal kapcsolatos kutatások még hosszú éveket vesznek igénybe
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Napról napra többet tudunk a szervezetünkről, a bennünk élő mikroorganizmusokról, és legtöbben már hallottunk a mikrobiomról is. Marosvásárhelyen a mikrobiomról szóló tudományos konferencia keretében szakemberek vesézték ki a bennünk rejlő láthatatlan világot, azt hangsúlyozva, mennyire fontos a holisztikus gyógyítás.
2025. március 03., 11:102025. március 03., 11:10
2025. március 03., 11:352025. március 03., 11:35
A szakemberek szerint a mikrobiom kifejezés 1,5-2 kg tömegű mikroorganizmust – baktériumot, gombát és vírust – jelent, ami a szervezetünk különböző területein helyezkedik el: a legtöbb a vastagbélben, de a szájüregben, a felső légutakban, a nemi szervekben, és a bőrön is. A mikrobiom egyharmada mindenkinél ugyanolyan, de körülbelül 70 százaléka teljesen egyedi, csak ránk jellemző, mint az ujjlenyomatunk.
A mikrobiomot legtöbben Schwab Richárd magyarországi belgyógyász, gasztroenterológus előadásaiból ismerhetik. A népszerű orvos több előadásában beszél a mikrobiom és a különböző betegségek összefüggéséről és hirdeti, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy egészségesebbek legyünk, hogy a bélflóránk újra egyensúlyba kerüljön. A szakember szerint az egyoldalú táplálkozás jelentősen pusztítja a szervezetünkben élő mikroorganizmusokat és növeli a betegségek kialakulásának esélyét.
minimalizálni az alkoholfogyasztást, időszakos böjtöt alkalmazni (vagyis 16 órát semmit nem enni, a maradék 8 órában pedig odafigyelni az étkezésre), hideg vízzel kellene zuhanyoznunk, este 11 óra előtt lefeküdni, igény szerint 6-8 órát pihenni és naponta fél órát intenzíven sportolni.
A marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány nemrég egy, a mikrobiomra összpontosító konferenciát szervezett Marosvásárhelyen Együttélés egy láthatatlan világgal címmel. Szabó Mónika belgyógyász-diabetológus főorvos, a Szent Balázs Alapítvány kurátora elmondta, hogy a konferencia címe arra a kapcsolatra utal, amely az emberi szervezet és a benne élő mikroorganizmusok – vírusok, baktériumok, gombák – között alakul ki.
Az egészség megőrzése szempontjából nagyon fontos a rendszeres gyümölcs- és a zöldségfogyasztás
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
„Bár több évszázada tudjuk, hogy bizonyos mikrobiomok jelen vannak az ember emésztőrendszerében, a bőrén, a száján, de ennek jelentőségét az utóbbi időben fedezték fel, kutatták szélesebb körben.
Sok tudományos kutatás jelent meg erről, és egyre jobban látjuk, hogy akár népbetegségeket is okozhat a mikrobiom elváltozása. Mivel ez egy szürke zóna, sok a kérdőjel és a mítosz körülötte, a konferencia célja, hogy minél szélesebb körben bemutathassák az erről szóló tudományos ismereteket” – összegezte a konferencia témaválasztásának okait Szabó Mónika.
A konferencia egyik célja az volt, hogy megtalálják a mikrobiom meghatározásának helyét, tisztázzák az összefüggéseket a mikrobiom és a betegségek között, illetve azt is, hogy miként lehet ezeket megelőzni. A háromnapos konferencia végén prof. dr. Altorjay István onkológus, gasztroenterológus, belgyógyász főorvos, Sztankovics Márta dietetikus és ifj. dr. Szatmári Szabolcs neurológus, dr. Szabó Mónika diabetológus főorvossal közösen összegeztek, vonták le a következtetéseket.
A főszervező, Szabó Mónika szerint a mikrobiomra, mint a szervezet egy részére kell gondolni, amivel szimbiózisban élünk. Egyelőre sok egymásnak ellentmondó adat van a mikrobiomról, nehéz tudományosan vizsgálni, éppen ezért szemléletváltásra van szükség: nem hiba- és javításmodellekben kell dolgozni, hanem hálózati szemlélet formájában.
„Látjuk, hogy hihetetlenül fontos és megkerülhetetlen a mikrobiom kérdése, folyamatosan kell foglalkozni vele, az elkövetkező évek mind több és több eredményt, tudást fognak hozni” – érvelt a főszervező.
Elhangzott:
és klinikai protokollok készüljenek a nem megfelelő összetételű mikrobiom megváltoztatására, kezelésére. Most az adatok összegyűjtése, tanulmányok elkészítése zajlik, a teljes képhez idő kell.
Szabó Mónika belgyógyász-diabetológus főorvos volt a konferencia főszervezője
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Szabó Mónika arra volt kíváncsi, hogy a mellette ülő szakemberek kinek és mikor javasolják a mikrobiom-vizsgálatot. Ezt székletből végzik, kimutatva a bélflórában élő baktériumok fajtáit és arányát. Szatmári Szabolcs szerint első körben tisztázni kell, hogy mi a beteg panasza: ha az összefüggésbe hozható a mikrobiommal, akkor érdemes vizsgáltatni. Az is kérdés, hogy a beteg hajlandó-e elfogadni a vizsgálatot és az sem mellékes, meg tudja-e fizetni az árát, mert nem olcsó mulatságról van szó. (Marosvásárhelyen a mikrobiom-vizsgálat 4400 lejbe kerül és ezt megelőzi egy konzultáció, aminek az ára 450 lej.)
Sztankovics Márta dietetikus szerint a betegség eredetét kell megvizsgálni:
„Ma divat a mikrobiomot vizsgáltatni, azzal próbálunk mindenkit meggyógyítani, de először mindenképp a életmódváltást javasolnám a betegeknek és csakis indokolt esetben a mikrobiom-vizsgálatot” – fogalmazott a dietetikus.
Altorjay István onkológus, belgyógyász szkeptikusan vélekedett a mikrobiommal kapcsolatban: úgy értékelte, hogy a beteget alaposan meg kell vizsgálni, tájékozódni kell a tünetekről és nem szabad elfelejteni, hogy a testünkben elsősorban a vastagbélben helyezkednek el a mikrobiomok. Úgy értékelte, ha savtúltengés, vagy emésztési anyagokból adódó hiányok adódnak, akkor nem biztos, hogy a székletvizsgálat a fontos.
,,Úgy érzem, hogy renget dolgot kell még vizsgálni, tanulmányozni, hogy minden a helyére kerüljön. Harminc éve a szabad gyökökkel magyaráztak mindent, most bejött a mikrobiom-vizsgálat, ma ez vált divattá. De a konferencián elhangzott előadásokból kiderült az is, hogy az X baktérium jelenléte egy adott szervezetben, egy élethelyzetben lehet pozitív, negatív vagy semleges hatású, és nem biztos, hogy tudjuk befolyásolni. Józan gondolkozásra van szükség, foglalkozni kell a beteggel: az orvosnak nemcsak egy szűk csövön kell néznie a beteget, hanem holisztikusan” – mutatott rá az onkológus szakorvos.
A háromnapos konferenciát neves marosvásárhelyi szakorvosok összegezték
Fotó: Szent Balázs Alapítvány
Felmerült a kérdés, hogy vannak-e olyan diéták, vagy gyógyszerek, készítmények, amelyek javítják a bélflórát, kedvezően hatnak a mikrobiomra és amelyek sok páciens esetében alkalmazhatóak?
Sztankovics Márta emlékeztetett, hogy 1980-ban felfedezték a helicobactert, de csak bő tíz éve kezdődött el az ezzel kapcsolatos klinikai protokoll használata. Jó pár évnyi kutatásra volt szükség, amíg megszületett az elfogadott gyógykezelés. Véleménye szerint téves azt hinni és hirdetni, hogy vannak olyan diéták, vagy megoldások, amelyek mindenkinek jót tesznek, mindenki esetében alkalmazható. A pácienseknek célzottan, multidiszciplináris módon összeállított gyógymódot, diétát kell javasolni.
A szakemberek egybehangzó javaslata az volt, hogy kevesebbet kell enni, hiszen túlesszük magunkat: legtöbbünknek elegendő lenne napi 1500 kalória, de mi 2500 kalóriát fogyasztunk. A mozgás és az étkezés egymással szoros összefüggésben van, mindkettő fontos, de oda kell figyelni a megfelelő alvásra és kikapcsolódásra is.

Világszerte egyre gyakoribb probléma a túlsúly, nagyszüleink pedig rendre ismételgetik, hogy régebben sokkal kevesebben küszködtek cukorbetegséggel. Nemes Levente marosvásárhelyi dietetikussal beszélgettünk az elhízásról.
Az alapvető élelmiszerek árréssapkája nem kezelte a megélhetési válság valódi okait – állapítják meg legfrissebb elemzésükben a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán létrejött Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
szóljon hozzá!