A „dobogós” helyek az élet minden területén csábítják az embereket, csak az a kérdés, milyen árat fizetünk értük (Képünk illusztráció)
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
2020. november 09., 09:132020. november 09., 09:13
2020. november 09., 10:032020. november 09., 10:03
Egy kolozsvári mozi mellett mentem el, és a plakátokat nézegettem. A mozi szomszédságában áll a katonaság székhelye, így a moziplakátokról tekintetem továbbsiklott a katonai toborzókra. A légierő, a tankhadosztály, a haditengerészet vagy a szárazföldi erők hirdetési pannóján egységes a szlogen: „Törj magasra, légy a legjobb!” Nyilván a katonáknak is joguk van társadalmi mítoszokra építeni, de nekünk ideje lenne végre észrevenni a csúsztatásokat. Mennyi esélye van egy katonának a legjobbá válni? Fordított arányban a katonaság létszámával. Fogadjuk el, hogy több mindenben lehet valaki a csúcson: a legjobb pilóta, a legjobb tengerész, a legjobb tankos és így tovább. Tíz vagy talán húsz ilyen személy akad a tízezerben. De nemcsak katonákat csábító csalfa remény a legjobbnak lenni sikermodellje.
A legjobbnak lenni kényszerűsége a teljesítmény sok területén jelen van. Az iskolában legjobb matekos, fizikus, irodalmár vagy éppen sportoló diákot figyeljük, és hozzá keressük a legjobb matektanárt, irodalomtanárt és sporttanárt. Ha egészségünkről van szó, a vakbelünk műtétjét csak az egyetemi professzorra bíznánk. Díjazzuk a legjobb kutatót, a legjobb zenészt, a legjobb művészt. A munkahelyen a legjobb munkaerőt. Azt, aki önállóan dolgozik, és nem jelez rendszerhibát. Jó főnök az, akinek csapatában nincsenek problémák. Mennyi esélyünk van a legjobbá válni? Valljuk be, nagyon kevés.
Vajon honnan jön a belső késztetés a legjobbra? A válasz egyszerű: a kockázatot próbáljuk elkerülni. Ha legjobbak vagyunk, akkor nem érhet kritika. Ha a legjobbat választottam, érhet-e szemrehányás döntésemben? Megtévesztő és csalóka ideál ez. Néha sikerülhet, vagy inkább csak egyeseknek jön be. Az is egy ideig.
Ha igaz, hogy belső nyugtalanságunk hajt minket a nagyobb teljesítményre, akkor a társadalmi nyomás egyenesen hajszol. Vállalj még egy feladatot, délutáni munkát, szerezz még egy diplomát, és keress több pénzt! Ha ez nem sikerül felfele, lefele haladni is jó: a technikus délután lehet futár, a tanár szabadidejében tartson felkészítőt, a szakmunkás reggel hordjon újságot, vagy vállaljon két órára irodatakarítást.
Nincs arra recept, hogy ki mennyi munkát vállalhat, de amikor a józan ész is tiltakozik a túlterheltség ellen, akkor érdemes elgondolkodni, meddig lehet a húrt feszíteni. A társadalom ugyanis ezt támogatja. És a csali működik, mert a fogyasztói társadalomban mindig mindenki többet akar.
Nem kell feltétlenül a legjobbnak lenni ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. A sikerhez elég, hogy következetesen értéket teremtsünk. Olyant cselekedjünk, ami jobbá teszi a világot. Nem nagy dolog ez, alapvetően a legtöbb munka ilyen. Viszont a munka értéke piacfüggő. Egyre gyakrabban vesszük észre, hogy arra a munkára, ami értéket teremt, nincs vagy alig van kereslet. És a fizetség gyenge. Ezzel szembesültek a kilencvenes években a bányavidékek és a bányavárosok lakói. Akikről korábban azt állították, hogy az ország iparának és jólétének alapjai, hirtelen azzal szembesültek, munkájukra nincs szükség. Nem lehetett könnyű szembenézni ezzel. Lehet, nagyszerű órajavító vagyok, de manapság kevesebb órajavítónak jut munka. Az orosz nyelvtudásról is azt ígérték a kétezres években, hogy kincs lesz, de a jóslat nem vált be.
De hogyan alapozhatja valaki a jövőjét ilyen tervre, amikor a világ folyamatos változásban van? A válasz erre az ipari értelemben vett újítás. Ez alapjaiban más, mint amit képzéseken és iskolákban tanítanak. A kreativitás válasz kell hogy legyen egy létező és komoly problémára. Ez adhat számára piaci előnyt. Az ipari jellegű újítás valódi igényeket elégít ki és nem öncélú. A hasznos kreativitásra sokkal inkább képes olyan valaki, akinek szakmai ismeretei és tapasztalata van az adott szakterületen. Ötletei mindenkinek lehetnek, de abból értékesíthető újítást létrehozni – ami kiállja a piac próbáját – csak kitartó munkával lehet.
A versenyszellemet hagyjuk meg ott, ahol annak értelme van. Akkor kelhetek versenyre, ha annak élvezni tudom az izgalmát, amely lendületet adhat teljesítményem fokozására. Ilyen formán a versenyben való részvételem a versenyen túl is előre visz saját utamon. Ha viszont a verseny válik céllá, akkor stresszes élet lesz az osztályrészem, amelyben egy győztes van, és a többi szereplő rendszerint vesztes. Amikor sikereinket tervezzük, gondoljunk arra, hogy ez mennyire érhető el versenymodellel? Vajon a folyamatos fejlődés és fejlesztés nem kecsegtet-e a sokkal nagyobb siker lehetőségével? Az önfejlődés modelljében ténylegesen mindenki nyertes lehet.
A szerző pszichológus és pszichoterapeuta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!