A „dobogós” helyek az élet minden területén csábítják az embereket, csak az a kérdés, milyen árat fizetünk értük (Képünk illusztráció)
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
2020. november 09., 09:132020. november 09., 09:13
2020. november 09., 10:032020. november 09., 10:03
Egy kolozsvári mozi mellett mentem el, és a plakátokat nézegettem. A mozi szomszédságában áll a katonaság székhelye, így a moziplakátokról tekintetem továbbsiklott a katonai toborzókra. A légierő, a tankhadosztály, a haditengerészet vagy a szárazföldi erők hirdetési pannóján egységes a szlogen: „Törj magasra, légy a legjobb!” Nyilván a katonáknak is joguk van társadalmi mítoszokra építeni, de nekünk ideje lenne végre észrevenni a csúsztatásokat. Mennyi esélye van egy katonának a legjobbá válni? Fordított arányban a katonaság létszámával. Fogadjuk el, hogy több mindenben lehet valaki a csúcson: a legjobb pilóta, a legjobb tengerész, a legjobb tankos és így tovább. Tíz vagy talán húsz ilyen személy akad a tízezerben. De nemcsak katonákat csábító csalfa remény a legjobbnak lenni sikermodellje.
A legjobbnak lenni kényszerűsége a teljesítmény sok területén jelen van. Az iskolában legjobb matekos, fizikus, irodalmár vagy éppen sportoló diákot figyeljük, és hozzá keressük a legjobb matektanárt, irodalomtanárt és sporttanárt. Ha egészségünkről van szó, a vakbelünk műtétjét csak az egyetemi professzorra bíznánk. Díjazzuk a legjobb kutatót, a legjobb zenészt, a legjobb művészt. A munkahelyen a legjobb munkaerőt. Azt, aki önállóan dolgozik, és nem jelez rendszerhibát. Jó főnök az, akinek csapatában nincsenek problémák. Mennyi esélyünk van a legjobbá válni? Valljuk be, nagyon kevés.
Vajon honnan jön a belső késztetés a legjobbra? A válasz egyszerű: a kockázatot próbáljuk elkerülni. Ha legjobbak vagyunk, akkor nem érhet kritika. Ha a legjobbat választottam, érhet-e szemrehányás döntésemben? Megtévesztő és csalóka ideál ez. Néha sikerülhet, vagy inkább csak egyeseknek jön be. Az is egy ideig.
Ha igaz, hogy belső nyugtalanságunk hajt minket a nagyobb teljesítményre, akkor a társadalmi nyomás egyenesen hajszol. Vállalj még egy feladatot, délutáni munkát, szerezz még egy diplomát, és keress több pénzt! Ha ez nem sikerül felfele, lefele haladni is jó: a technikus délután lehet futár, a tanár szabadidejében tartson felkészítőt, a szakmunkás reggel hordjon újságot, vagy vállaljon két órára irodatakarítást.
Nincs arra recept, hogy ki mennyi munkát vállalhat, de amikor a józan ész is tiltakozik a túlterheltség ellen, akkor érdemes elgondolkodni, meddig lehet a húrt feszíteni. A társadalom ugyanis ezt támogatja. És a csali működik, mert a fogyasztói társadalomban mindig mindenki többet akar.
Nem kell feltétlenül a legjobbnak lenni ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. A sikerhez elég, hogy következetesen értéket teremtsünk. Olyant cselekedjünk, ami jobbá teszi a világot. Nem nagy dolog ez, alapvetően a legtöbb munka ilyen. Viszont a munka értéke piacfüggő. Egyre gyakrabban vesszük észre, hogy arra a munkára, ami értéket teremt, nincs vagy alig van kereslet. És a fizetség gyenge. Ezzel szembesültek a kilencvenes években a bányavidékek és a bányavárosok lakói. Akikről korábban azt állították, hogy az ország iparának és jólétének alapjai, hirtelen azzal szembesültek, munkájukra nincs szükség. Nem lehetett könnyű szembenézni ezzel. Lehet, nagyszerű órajavító vagyok, de manapság kevesebb órajavítónak jut munka. Az orosz nyelvtudásról is azt ígérték a kétezres években, hogy kincs lesz, de a jóslat nem vált be.
De hogyan alapozhatja valaki a jövőjét ilyen tervre, amikor a világ folyamatos változásban van? A válasz erre az ipari értelemben vett újítás. Ez alapjaiban más, mint amit képzéseken és iskolákban tanítanak. A kreativitás válasz kell hogy legyen egy létező és komoly problémára. Ez adhat számára piaci előnyt. Az ipari jellegű újítás valódi igényeket elégít ki és nem öncélú. A hasznos kreativitásra sokkal inkább képes olyan valaki, akinek szakmai ismeretei és tapasztalata van az adott szakterületen. Ötletei mindenkinek lehetnek, de abból értékesíthető újítást létrehozni – ami kiállja a piac próbáját – csak kitartó munkával lehet.
A versenyszellemet hagyjuk meg ott, ahol annak értelme van. Akkor kelhetek versenyre, ha annak élvezni tudom az izgalmát, amely lendületet adhat teljesítményem fokozására. Ilyen formán a versenyben való részvételem a versenyen túl is előre visz saját utamon. Ha viszont a verseny válik céllá, akkor stresszes élet lesz az osztályrészem, amelyben egy győztes van, és a többi szereplő rendszerint vesztes. Amikor sikereinket tervezzük, gondoljunk arra, hogy ez mennyire érhető el versenymodellel? Vajon a folyamatos fejlődés és fejlesztés nem kecsegtet-e a sokkal nagyobb siker lehetőségével? Az önfejlődés modelljében ténylegesen mindenki nyertes lehet.
A szerző pszichológus és pszichoterapeuta
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!