2014. május 23., 23:042014. május 23., 23:04
Nyolcvanöt éves, de azt vallja, hogy szellemi javainkkal fel kell hurcolkodnunk a világhálóra. A kultúrát ugyanis nem lehet palackba zárni, mint ahogyan a verseket sem lehet könyvekbe száműzni.
A Hargita megyei Nagygalambfalván székely parasztcsalád gyermekeként született, és bár magyar szakos pedagógusként végzett Kolozsváron, sosem dolgozott tanárként. Tehetségét Páskándi Géza fedezte fel elsőként, költői pályája elején „a szocialista lelkesedéstől megszállottan” írta verseit, többnyire az élet és a természet szépségéről és a romániai magyarság jövőjéről. Aztán lírája fókuszába fokozatosan a közösséghez való hűség és a társadalom drámai konfliktusainak feltárása került. Nagyszabású költeményekben keresett választ a magyarság sorskérdéseire (Fától fáig, Halottak napja Bécsben), elítélte a román kormányzat elnyomó nemzetiségi politikáját (Krónikás ének, Visszafojtott szavak a Házsongárdban).
1984-ben hosszabb amerikai előadói körutat tett, ebből az élményből született meg a Dél keresztje alatt című versciklusa, amelynek – nem kivételes esetként – jótékony „reklámot” csapott a Kaláka együttes általi megzenésítés is. Miután nem kapott útlevelet az 1987-es rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, kilépett a román írószövetségből, majd a ’89-es romániai fordulat után számot vetve a múlttal, felemelt ujjal figyelmeztetett: a zsarnokság tovább él a társadalom mélyebb szerkezeteiben (Kuplé a vörös villamosról).
Előhang
vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim s őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
(1982)
Életműve fontos részét képezik a gyermekeknek szánt versek és mesék, az esszék és műfordítások, de írt drámát és forgatókönyvet is. Korántsem utolsó sorban: saját műveinek bűbájos előadója. A népköltészetben gyökerező hang és a közösséghez fűződő hűség változatlanságát a stílus, a szemléletmód, a tematika és a műfajok közti ugrások dinamizmusa teszi egyedivé és különlegessé.
„Nem vagyok biztos benne, hogy valaha odafigyelt a világ a költőkre. A népet nem az értelmiség vezeti. A jövőről prófétálni nem tudok, legfeljebb versben összefoglalok valamit, amit megélek és megérzek. Az biztos, hogy kevesebbet olvasnak az emberek, sőt, alig olvasnak. Ma sokkal gyorsabb iramban fejlődik a világ, mint Gutenberg idejében, és az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a számítógép miatt a könyvek lassan fölöslegessé válnak. Én is megtanultam: ha valamit akarok, megnézem a világhálón, mert ma már szinte minden rajta van. Mert a számítástechnika arra is jó, hogy megteremtsük a hazát a magasban. Ahogy Illyés Gyula írta: »Jöhet idő, hogy emlékezni bátrabb dolog lesz, mint tervezni – bátrabb új hont a múlt időkben fürkészni, mint a jövendőben?«” – mondta nemrég lapunknak.
Kányádi Sándor 85 éves. Mindannyiunk nyereségeként.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!