
2014. május 09., 22:032014. május 09., 22:03
A kérdésekről írnék most. A kellekről. Az elvárásokról. A sok sürgetésről, számonkérésről, szigorúan jóindulatú, de kéretlen tanácsról, ami úton-útfélen felhangzik mifelénk az ajkakon, s ami miatt olykor (gyakran) talán még bizonytalanabbá lesz az élet- és itthonérzésünk. (Minthogy a szerző női szerző, e szempontból fogalmazza meg a kérdéseket, de a felvetések persze nemek szerint átalakíthatók.)
Van-e barátod? – kezdődik a felnőttkor küszöbén, és elindul a lavina. Komoly-e a dolog? – firtatják valamivel később, aztán, ha komoly, a mikor házasodtok már össze következik: többször szinglilétben korosodó nagynéniktől, házasságukban házasságellenesen élő, agresszív nagybácsiktól és kihűlt tűzhely mellett, kihűlt ágyban forgolódó egyéb rokonoktól és ismerősöktől. És persze nemcsak. A gyereket már az esküvői bulin hangosbemondón követelik az egybegyűltek, valahol a Kis kút kerekes kút és a Donáth úti orgonák között félúton, s ettől kezdve bárhol, bárki, bármikor rákérdez a dologra, ha nem ügyelünk, újságírókat is megszégyenítő alapossággal. Igaz, ha ügyelünk, akkor is.
Ha megvan az első gyerek, mindenki tudja, hogy mikor kell jönnie a másodiknak, elindul az össznépi korkülönbség-kalkulátor, a visszaszámlálás meglehetősen szigorú. A gyereknevelés terén pedig már végképp nincs kegyelem, a házmestertől a villanyszerelőig mindenki biztos abban, amiben a szülő nem: például hogy kell a dedre sapka és még egy szvetter (emiatt a gyerekeken minimum két réteggel több ruha van, mint a világ más tájain élő kicsinyeken – télen például a sok védőfelszerelés miatt olyan intenzitással tudnak csak mozogni a srácok odakünn, mint mondjuk egy holdsétán). Amint kilép az utcára az egyre önbizalom-vesztettebb szülő (bár jól működik például a telefonos tanácsadás is), rögtön megtudja, a jó erdélyi gyereknek meddig kell anyatejjel táplálkozni, mikortól kell töltött káposztát enni, hogyan kell köszönni és kérdésekre válaszolni, locsolóverset mondani, játszani, szaladni, románul tudni, fésülködni, boltban vásárolni, cipőt bekötni, gatyát felkötni és lélegezni (nincs-e neki polipja vajon?).
Azt is tudja mindenki, milyen szekrénysor és kanapé kell a nappalinkba, kell-e nekünk mosogatógép (nem kell, ne hülyéskedj, egy perc alatt elmosod azt a kicsit), nagyobb lakás, kiskert, díszhal és fűnyírógép, hogy hová menjünk nyaralni és vásárolni (ne oda), hogy mit lehet enni a borsófőzelékhez (úristen, te nem eszel se kenyeret, se tükörtojást a borsófőzelékhez?), sőt azt is, miképpen gondolkodjunk az élet kis és nagy kérdéseiről.
Mindenki tudja hát, hogy mit kell nekünk tudnunk és akarnunk, éppen ezért mi egyre kevésbé tudjuk, hogy mit tudunk és akarunk. Hogy mire vagyunk, mire lennénk képesek. Sokszor úgy hagyják szabadon lélegezni az embert e gyakran zord vidéken, hogy közben féltéglákat helyeznek a mellkasára. Pedighát eleve itt van nekünk ez a mi kollektív létérzésünk, a kisebbségi, pszichénk (és pszichózisaink) közös kovácsa, amely miatt sokszor plusz gyomorideggel, mindenféle belső és külső kényszerekkel próbálunk lavírozni az amúgy sem oldott hangulatú honi hétköznapokban – ennyi is elég volna nekünk, és mégis. (Közben persze szerencsére szép a táj, mondom biztatólag a nyájas olvasónak, aki, ha az előbbi hosszú mondat végéig eljutott, már bizonyára csüggedten szomorog.) Bárhol felírják nekünk az életreceptet a jó életvezetés önjelölt orvosai, s ha valamiképpen ki akarnánk váltani a vényt, a patika küszöbén derül ki, mégis másként kellene adagolni az összetevőket. Azt hiszem, jóval vidámabban élhetnénk ma errefelé, ha halált megvető bátorsággal szembenéznénk azzal: vannak, akik néha szombaton eszik a húslevest és vasárnap van kedvük a pityókatokányhoz.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!