Ha nem jön a gólya

István és Lilla története ihletett e cikk megírására. Lilla egy nap azzal az örömhírrel állított be hozzánk, hogy két hónapos terhes. Élete legnagyobb élménye: hosszú évek óta készülődnek rá, de valamennyi eddigi próbálkozás után kártyavárként omlott össze a teherbeesés reménye.

Mi lenne, ha megírnám a történeteteket? – tettem fel a kérdést családi barátaink nőtagjának. Lilla elkomorodott, és valami olyasmit mondott, hogy ebbe István nem egyezne bele. Istvánt ugyanis a legutóbbi orvosi eljárás lelkileg komolyan megviselte. Időbe telt, amíg sikerült feldolgoznia, hogy, ha gyereket akarnak, el kell fogadniuk az elfogadhatatlant: a feleségét egy ismeretlen férfi donorspermájával lehet csak megtermékenyíteni, miután sajátja erre alkalmatlan. „Amúgy Istvánnal férfiként minden rendben van” – osztotta meg az örömhír oldalvizein Lilla.

Másnap Istvánnal hármasban próbáltuk bontogatni a szálakat. A férfi megnyílt, és mesélni kezdett. Több éve járnak Kolozsvárra, Temesvárra, Debrecenbe, mindhiába. Miután évekkel ezelőtt kiderült, hogy mindkettőjükkel meddőségi problémák vannak, tucatnyi kezelésen estek át, a várt baba mégsem érkezett. Istvánnak már frásza van a negatív terhességi teszttől. Házasságuk hetedik esztendejében az is felmerült, hogy árvaházból fogadjanak örökbe gyereket. Kolozsvári nőgyógyászuk – aki már az összes sós fürdőt és tengerpartot kipróbáltatta velük –, azt tanácsolta, tegyenek még egy kísérletet, és jelentkezzenek kivizsgálásra, szaktanácsadásra az új marosszentgyörgyi meddőségi klinikán. Újabb tüzetes vizsgálat után a klinika szakemberei elmagyarázták: István spermaképlete annyira rossz, hogy kár hiú ábrándokat táplálni a párkapcsolatukból származó megtermékenyítésről. Ha gyereket akarnak, Lillát egy nyugat-európai spermabankból megrendelhető ondóval tudnák megtermékenyíteni.

Hetekbe telt, amíg feldolgozták a hírt. Döntésükhöz a szakorvosok véleménye is hozzájárult: korántsem egyedi esetről van szó, nem ők az első, és nem is az utolsó pár, aki erre a megoldásra szorul. A meddőséggel küzdő férfiak körében gyakori betegség ez, erre találták ki a spermabankokat. Ha nem is életet – a véradástól eltérően –, de mindenképpen boldogságot, boldog párkapcsolatot menthet meg.

Lilla számára a hosszú évek óta várt áldott állapot második hónapjától állandó pihenés következett: otthagyta munkahelyét, hogy minden percét az orvosok által előírtak szerint töltse. Méhe nehezen fogadta be a lombikban megfogant embriót, így a terhesség megmaradása is újabb erőpróba számukra.

A nagy kaland fotói

Mielőtt bebocsátást nyernék Nagy Barna nőgyógyász-főorvos rendelőjébe, a marosszentgyörgyi Maros Meddőségi Klinika várótermében a falon sorakozó gyermekek fényképeit nézegetem. A székeken leendő, reményteli kismamák, egymás kezét szorító párok várnak sorukra. A fényképek a klinika lombikbébi-programjából nyújtanak ízelítőt. A szakorvosi rendelőben derül ki, hogy sok fénykép fel sem kerülhet a tablóra, mert a szülők nem küldik el. Sokan szégyellik, hogy ilyen módon jutnak gyermekáldáshoz, így aztán teljes titoktartást kérnek, amit a klinika be is tart. Szerencsére azonban sok olyan szülő akad, aki elhozza gyerekét, hogy fényképen örökítsék meg a nagy közös kalandot, a kisbaba személyében megérkező boldogságot, és egyben a sokadik szakmai elégtételt a klinika nőgyógyászainak, biológusainak, dolgozóinak.

A 2011-ben alapított klinikán a lombikbébi-kezelés, az IVF (In Vitro Fertilizáció) tavalyi, 34,5 százalékos sikerrátája országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény. A statisztika az első próbálkozásra megfogant, a méhbe beültetett embriók sikeres terhességarányát jelzi. A Magyarországon 1992-től nagy sikernek örvendő Kaáli Intézet klinikaláncának eredményes lombikbébi-programja honosodott meg magyar szakmai befektetők révén Erdélyben is. A klinika orvos-igazgatója, Nagy Barna szerint ez a fajta szolgáltatás azért mutat kiemelkedő eredményeket, mert a hasonló hazai klinikáktól eltérően kizárólag a meddőség kezelésével és a mesterséges megtermékenyítés különböző formáival foglalkoznak. Nincs szülészeti részlegük, nem vállalnak sürgősségi ellátást, ami elvonná a szakemberek figyelmét az egészségügyi intézmény fő szakterületétől. A terhességgondozást is csak három hónapig vállalják: a további hat hónapos időtartamra a páciens saját kezelőorvosához, nőgyógyászához kerül vissza. Ez a módszer az elmúlt évtizedekben nem csak Magyarországon, hanem Európa hasonló klinikáin is jó eredményeket hozott.

Ismeretlen apukák Dániából

Ismerőseim története alapján kérdezem dr. Nagy Barnát: tudnak-e segíteni valamennyi olyan páron, aki mindent elkövet, hogy gyereke legyen? „Átlagosan a párok tíz százaléka küzd meddőséggel. A hozzánk kerülők mintegy kilencven százalékának van reális esélye gyermekáldásra” – válaszol. A biztatóan magas sikerarányra romániai átlagban azonban mégsincs esély, mert a 12 ezer lejbe kerülő orvosi beavatkozás és kezelés költségeiből az Egészségügyi Biztosító Pénztár pillanatnyilag semmit sem vállal. Tavalyelőtt mintegy 4000 lejt fizetett ki a biztosító a lombikbébiprogramban részt vevők számára, tavalyra azonban a keret kimerült, és úgy tűnik, idén sincs rá pénz.

Az Európai Unióban egymillió lakosra átlagban 1200 mesterséges megtermékenyítés jut – ennyi „lombikbaba” születik –, Románia azonban tavaly az európai átlag mintegy 10 százalékát teljesítette. A két-három magánklinika mellett a kolozsvári, temesvári és bukaresti állami kórházban elérhető meddőségi kezeléseket és az IVF-beavatkozást a páciensnek épp úgy ki kell fizetnie, mint magánklinikán, erre pedig csak az anyagilag tehetősebb réteg képes. Igaz, ma már erre a célra is lehet kedvezményes kamatú banki hitelt igényelni, a program mégsem a szegényebb rétegekhez szól. Aki rászánja magát a tüzetes kivizsgálásra, és az ennek függvényében felírt orvosi kezelésekre, annak Romániában is jó esélye van a keresztelőre.

A nőgyógyász tapasztalata szerint a klinikához forduló, meddőségben szenvedő párok mintegy fele-harmada kerül lombikbébi kezelésre. A jelentkezők jelentős hányadát sokrétű kezeléssel gyógyítják ki, és egy idő után a kismamák természetes úton is teherbe esnek, azaz visszaáll termékenységük. A meddőség egyformán érintheti a pár mindkét tagját, így szükséges a közös részvétel, a közös kivizsgálás. A gyógyíthatatlan férfimeddőség esetében lehet igényelni spermadonort: Romániának dán spermabankkal van minisztériumi szintű szerződése. A leendő apukáról csak egyéves korban készült képet kaphat az igénylő, a donor személye mindvégig titokban marad.

Nagycsalád lombikban

A meddőségi arány növekedése egyértelműen összefüggésbe hozható a megváltozott életformával. A női szervezet és a leendő gyerek számára ideális szülési periódus a húsz év körüli életkor: ekkor a legmagasabb a nők termékenysége. A kor előrehaladtával ez folyamatosan, 35 év után pedig látványosan csökken, – mondja a nőgyógyász. Az egyetemi tanulmányokat folytató nők azonban jóval harminc után vagy éppen a negyedik ikszhez közeledve vállalnak gyereket. A marosvásárhelyi szakember szerint a gyerekvállalás egyre inkább a nő karrierjétől függ, emiatt tolódik ki folyamatosan az első szülés időpontja. Nagy Barna mégis örvendetes jelenségnek tartja, hogy az utóbbi időben Erdélyben is növekszik a születések száma, egyre több harmincan túli nő vállal újabb babát a korábban megszületett gyereke mellé, esetenként a harmadikat vagy akár negyediket is. A klinika minden igényre felkészült: a lombikbébi procedúrával egyszerre több ovocitát termékenyítenek meg, következésképpen a 3-5 napig mesterséges körülmények között tenyésztett embriókat több évre is lefagyasztva tartósítják a későbbi beültetéshez. Gyakori eset, hogy az első gyerek után a szülők másodszor is felkeresik a klinikát újabb embrióbeültetés céljából. A zömében Székelyföldről, Észak-Erdélyből, egy-két moldvai megyéből érkező betegek közül – a sikeres lombikbébi-kezelés nyomán – 160 kismama maradt eddig terhes a két év alatt.

A romániai kezelési lehetőségek bővülésével néhány éve már nincs szükség Magyarországon vagy nyugati országokban szerencsét próbálni. A rendszerváltás után a meddőséggel küszködő legtöbb erdélyi magyar beteget Magyarországra irányították. Ez ma már azért nem vonzó az erdélyieknek, mert az itthoni kivizsgálás olcsóbb. Igaz, a magyar egészségügyi biztosítással rendelkező személyek számára a magyarországi egészségügyi rendszer öt ingyenes IVF-beavatkozást finanszíroz. A nemzetközi átlag alapján a meddőségi tünetekkel küszködő nők 3,5 beavatkozás után maradnak terhesen, a magyar rendszer tehát az egyik legbőkezűbb az unióban.

„Egyre több európai országban államilag finanszírozott egészségügyi programok része lett a demográfiai kérdés. Nálunk ez a szemléletváltás még várat magára” – összegzi a romániai helyzetképet Nagy Barna. Pedig a gólya mindenhová szívesen megérkezne.