
2013. augusztus 23., 07:432013. augusztus 23., 07:43
Régen minden más volt. Sokáig ölni tudtam volna, amikor azt mondták, hogy majd meglátom. Most meg már magam is sokszor mondok ehhez hasonlókat.
Szóval régen semmi perc alatt, gondolkodás nélkül készítettek, főztek, sütöttek meg olyan dolgokat, amelyekre ma már nem jut idő, legalábbis azt gondolja az ember, hogy nem fér bele a napjába. Ennek eredményeképpen vásárolunk meg csomó olyasmit, amit régen nem. És ennek következtében eszünk meg egy csomó minden olyat, amit régen szintén nem. Sőt tulajdonképpen képmutatók vagyunk: mert míg egyfelől egyre többször, egyre többen hirdetjük, hogy mennyire fontos az egészséges életmód, az egészséges, bió élelem, addig, ha a kényelmünk úgy diktálja, lelkifurdalás nélkül eszünk meg akármilyen felvágottat például, pedig abba aztán tényleg bármit beledarálhattak.
A különböző pástétomok tipikusan az a kategória volt, amit az asszonyok otthon készítettek, boltban nem lehetett kapni, hiszen nem volt megoldott a tárolása. Aztán a világ nagyot lépett előre, kifejlődött a konzervipar, ezzel egy időben megjelentek a dobozba zárt pástétomok, az emberek pedig hosszú időre beléjük szerettek. Ezek ráadásul kiszorították a rusztikus, darabos húskészítményeket is, a pástétom egyenlő lett a sima, kenyérre kenhető, általában májból készült krémmel.
Volt idő, amikor egy ilyen doboz pástétom majdnem akkora kincs volt, mint egy tábla finom csokoládé. Ettük magában vagy kenyérre kenve, ha nagyon igyekszem, a mai napig fel tudom idézni az ízét. A pástétom még ma is vidáman éli dobozba zárt életét, illetve jobb helyen, aranyárban már kimérve is lehet kapni. Ha az összetevőket nézzük, ezek sem jobbak, hiszen ahhoz, hogy hosszú ideig elálljanak, muszáj teletömni tartósítószerrel.
Bezzeg a franciák – tudom, ez is pont olyan elcsépelt már, mint a kezdő mondat. Csakhogy míg mi sóhajtozunk, és elérhetetlennek gondoljuk például a nagyon elegáns nevű pástétomokat és terrineket, addig a francia háziasszonyok nem restek, ők elkészítik maguk.
Hiszen nem bonyolult ételek ezek, a nevük a legijesztőbb. Még csak különleges sütőforma sem kell hozzájuk, püspökkenyérforma minden háztartásban akad, abban pedig tökéletes húspástétomot lehet sütni. Merthogy a pástétom nemcsak az a krém, amiről korábban beszéltem, hanem így nevezik azokat a darált, megsütött húsokat is, amelyeket egyben sütnek meg vízfürdőben. A fasírttól többek között abban különböznek, hogy nincs bennük tojás, és az ízesítésük csakis a háziasszony fantáziájától függ. Nemcsak disznóhúsból lehet pástétomot csinálni, hanem mindenféle vadból is. Ha így készítjük el a szarvast, vaddisznót, őzet, az garantáltan nem lesz száraz, rágós, ha meg kellően adagoljuk az első hallásra vadnak tűnő fűszereket, olyan különlegességet állíthatunk elő, amit évek múlva is emlegetni fognak mindazok, akik olyan szerencsések voltak, hogy megkóstolhatták.
Az alábbi gyümölcs-fűszer kombináció csak egy példa, nyugodtan lehet csomó minden mással is kísérletezni. Áfonyával, barackkal, fügével, naranccsal, szegfűszeggel, szegfűborssal, borókával, csokoládéval, dióval, mogyoróval. Természetesen nem kell várni a vadhúsra, nyugodtan készítsék el sima disznóhúsból.
(egigeropaszuly.blogspot.com)
Hozzávalók: 500 dkg vaddisznócomb, 30 dkg zsírosabb disznóhús, 20 dkg húsos szalonna, 5 dl vörösbor, 1 hagyma, 2 babérlevél, egy kis csokor kakukkfű, 1,8 dkg só, bors, 5 dkg aszalt szilva, 1 kk őrölt fahéj, 0,5 kk csilipehely, néhány vékony szalonnaszelet vagy bacon
Elkészítés: A húsokat kis darabokra vágjuk, és a felszeletelt hagymával, babérlevéllel és kakukkfűvel jól záródó edénybe tesszük, leöntjük a borral, és hűtőben pácoljuk egy-két napig. Az aszalt szilvát beáztatjuk vízbe.
A pácolt húst meg a hagymát ledaráljuk a húsos szalonnával együtt. (A babérleveleket kivesszük.) Egy tálban alaposan összekeverjük az apróra vágott szilvával, sóval, borssal, csilivel és fahéjjal együtt. A szalonnaszeletekkel kibélelünk egy kis püspökkenyérformát, beletömködjük a húst, lefedjük szalonnával. A formát beletesszük egy tepsibe, amit félig felöntjük vízzel, és 180 fokos lerben másfél óráig sütjük. Ezután kivesszük, kihűtjük teljesen, majd szeleteljük és tálaljuk.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
szóljon hozzá!