
2013. augusztus 23., 07:432013. augusztus 23., 07:43
Régen minden más volt. Sokáig ölni tudtam volna, amikor azt mondták, hogy majd meglátom. Most meg már magam is sokszor mondok ehhez hasonlókat.
Szóval régen semmi perc alatt, gondolkodás nélkül készítettek, főztek, sütöttek meg olyan dolgokat, amelyekre ma már nem jut idő, legalábbis azt gondolja az ember, hogy nem fér bele a napjába. Ennek eredményeképpen vásárolunk meg csomó olyasmit, amit régen nem. És ennek következtében eszünk meg egy csomó minden olyat, amit régen szintén nem. Sőt tulajdonképpen képmutatók vagyunk: mert míg egyfelől egyre többször, egyre többen hirdetjük, hogy mennyire fontos az egészséges életmód, az egészséges, bió élelem, addig, ha a kényelmünk úgy diktálja, lelkifurdalás nélkül eszünk meg akármilyen felvágottat például, pedig abba aztán tényleg bármit beledarálhattak.
A különböző pástétomok tipikusan az a kategória volt, amit az asszonyok otthon készítettek, boltban nem lehetett kapni, hiszen nem volt megoldott a tárolása. Aztán a világ nagyot lépett előre, kifejlődött a konzervipar, ezzel egy időben megjelentek a dobozba zárt pástétomok, az emberek pedig hosszú időre beléjük szerettek. Ezek ráadásul kiszorították a rusztikus, darabos húskészítményeket is, a pástétom egyenlő lett a sima, kenyérre kenhető, általában májból készült krémmel.
Volt idő, amikor egy ilyen doboz pástétom majdnem akkora kincs volt, mint egy tábla finom csokoládé. Ettük magában vagy kenyérre kenve, ha nagyon igyekszem, a mai napig fel tudom idézni az ízét. A pástétom még ma is vidáman éli dobozba zárt életét, illetve jobb helyen, aranyárban már kimérve is lehet kapni. Ha az összetevőket nézzük, ezek sem jobbak, hiszen ahhoz, hogy hosszú ideig elálljanak, muszáj teletömni tartósítószerrel.
Bezzeg a franciák – tudom, ez is pont olyan elcsépelt már, mint a kezdő mondat. Csakhogy míg mi sóhajtozunk, és elérhetetlennek gondoljuk például a nagyon elegáns nevű pástétomokat és terrineket, addig a francia háziasszonyok nem restek, ők elkészítik maguk.
Hiszen nem bonyolult ételek ezek, a nevük a legijesztőbb. Még csak különleges sütőforma sem kell hozzájuk, püspökkenyérforma minden háztartásban akad, abban pedig tökéletes húspástétomot lehet sütni. Merthogy a pástétom nemcsak az a krém, amiről korábban beszéltem, hanem így nevezik azokat a darált, megsütött húsokat is, amelyeket egyben sütnek meg vízfürdőben. A fasírttól többek között abban különböznek, hogy nincs bennük tojás, és az ízesítésük csakis a háziasszony fantáziájától függ. Nemcsak disznóhúsból lehet pástétomot csinálni, hanem mindenféle vadból is. Ha így készítjük el a szarvast, vaddisznót, őzet, az garantáltan nem lesz száraz, rágós, ha meg kellően adagoljuk az első hallásra vadnak tűnő fűszereket, olyan különlegességet állíthatunk elő, amit évek múlva is emlegetni fognak mindazok, akik olyan szerencsések voltak, hogy megkóstolhatták.
Az alábbi gyümölcs-fűszer kombináció csak egy példa, nyugodtan lehet csomó minden mással is kísérletezni. Áfonyával, barackkal, fügével, naranccsal, szegfűszeggel, szegfűborssal, borókával, csokoládéval, dióval, mogyoróval. Természetesen nem kell várni a vadhúsra, nyugodtan készítsék el sima disznóhúsból.
(egigeropaszuly.blogspot.com)
Hozzávalók: 500 dkg vaddisznócomb, 30 dkg zsírosabb disznóhús, 20 dkg húsos szalonna, 5 dl vörösbor, 1 hagyma, 2 babérlevél, egy kis csokor kakukkfű, 1,8 dkg só, bors, 5 dkg aszalt szilva, 1 kk őrölt fahéj, 0,5 kk csilipehely, néhány vékony szalonnaszelet vagy bacon
Elkészítés: A húsokat kis darabokra vágjuk, és a felszeletelt hagymával, babérlevéllel és kakukkfűvel jól záródó edénybe tesszük, leöntjük a borral, és hűtőben pácoljuk egy-két napig. Az aszalt szilvát beáztatjuk vízbe.
A pácolt húst meg a hagymát ledaráljuk a húsos szalonnával együtt. (A babérleveleket kivesszük.) Egy tálban alaposan összekeverjük az apróra vágott szilvával, sóval, borssal, csilivel és fahéjjal együtt. A szalonnaszeletekkel kibélelünk egy kis püspökkenyérformát, beletömködjük a húst, lefedjük szalonnával. A formát beletesszük egy tepsibe, amit félig felöntjük vízzel, és 180 fokos lerben másfél óráig sütjük. Ezután kivesszük, kihűtjük teljesen, majd szeleteljük és tálaljuk.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
szóljon hozzá!