Festői szépségű vízesés az Aranyos mentén
Fotó: Kisréti Zsombor
A 130 km hosszú Aranyos-völgye Erdély egyik legszebb természeti képződménye rengeteg látnivalóval. A turistaösvényektől átszelt térségben újraindult a vendéglátás, több étterem kinyitott, működnek a panziók. Kirándulásunk során az aranybányai Mirador étterembe is betértünk.
2021. január 13., 15:312021. január 13., 15:31
A téli szabadságolások idején, aki teheti, pár napra vagy akár egy-két hétre is a hegyekbe utazik. A koronavírus-járvánnyal sújtott 2020-as esztendő sem vette el a kedvét az embereknek, még akkor sem, ha az elmúlt napokban a legtöbb helyen hó helyett csak zuzmarával találkoztak. A szigorú járványügyi előírásoknak a menedékházak, szállodák üzemeltetői vagy a faluturizmus keretében működő egyéni szállásadók nehezen tudtak ugyan megfelelni, sok helyen mégis telt ház volt. Az Aranyos-völgye Fehér megyei részében tapasztaltuk ezt meg, ahol a szállásadók kisebb csoportokat, családokat fogadtak. Nagy bulik sehol nem voltak, de a vendéglátók mindenhol fenn akarják tartani vállalkozásukat, ezért a szükséges megszorításokat betartva a vendégek kedvében járnak.
A Szolcsvai buvópatak barlangjának a bejárata
Fotó: Kisréti Zsombor
Összességében mindenki eleégedett volt. A szúrópróba-szerű hatósági ellenőrzések nem arról szóltak, hogy az amúgy is nehéz helyzetben levő vendéglátót még jobban ellehetetlenítsék, a vendég viszont annak örült, hogy az éttermek több hónapnyi bezárása után végre olyan terített asztalhoz ülhet, amelynek felhozatalát nem a családnak kell elkészítenie.
Az Aranyos-völgye télen-nyáron festői szépségű hely. 130 kilométeres hosszával a Maros legnagyobb jobboldali mellékfolyójaként Bihar, Fehér és Kolozs megye érintésével ömlik Székelykocsárd felett a Marosba. Az igazán szép helyek a Bihar hegységben eredő két forráspatak, a Kis- és a Nagy-Aranyos vidéke, illetve a topánfalvi víztározót követő Aranyos-völgye, amely a Gyalui-havasokat választja el az Erdélyi-érchegységtől. Torda fele közeledve lenyügözőek a Borév környéki mészkőszurdokok, ahonnan a folyó az Erdélyi-medence magyarlakta régiójába, Aranyosszékre jut ki.
A megszelídült Szolcsva pataka, útban az Aranyos fele
Fotó: Kisréti Zsombor
Aki a gyalogtúrákat szereti, annak az Aranyos-völgye ideális hely, hiszen a több mint száz kilométeres völgy két oldalán számtalan látnivaló – nagy kiterjedésű fensíkok, izgalmas barlangok, számtalan vízesés, völgykatlanok és barátságos móc települések – fogadják a látogatót. Az Aranyos-völgyének a valamivel csendesebb Fehér és Kolozs megyei részét kedvelem. A bihari Vertop nyereg – amely az Aranyos és a Fekete-Körös medencéjének a vízválasztója –, tömegturizmusra rendezkedett be ennek minden negatív következményével együtt.
Topánfalvától és Aranyosbányától lefele haladva igazi turistaparadicsom a szoros két oldala.
Régebb megfelelő felszereléssel látogatható volt, napjainkra azonban lezárták, mert itt található Európa legnagyobb denevérkoloniája. Külön természetvédelmi engedélyével lehet belépni, de ha be is jut az ember a fémrácsokon túlra, hegymászói tapasztalatokra, felfújható gumicsónakra vagy buvárfelszerelésre is szüksége van. Hatalmas vízesések, több méter mélységű tavak és magas sziklafalak fölött folytatódó járatok fogadják. A hegyet megkerülve viszont meglátogathatjuk azt a helyet, ahol a Bedellőről eredő Szolcsva dús hozamú pataka eltűnik a barlangrendszerben, hogy több kilométer után a baralang hatalmas szájából törjön elő nagy robajjal.
Aranyosbánya vezető étterme, a Mirador
Fotó: Kisréti Zsombor
Az utóbbi 10-15 évben a környékbeli falvakban sok vendégfogadó épült. Román vendéglátóink szerint az elmúlt években sok magyarországi turista is járt az Aranyos-völgyében, ígya Mócvidéknek ebben a szegletében sem ritka a magyar szó. Másrészt a környék városaiban – Aranyosbányán, Topánfalván vagy Abrudbányán – mindenhol vannak aprócska magyar közösségek és római katolikus, református vagy unitárius templomok, amelyek a bányavárosok középkori múltját idézik fel. Barangolásunk során eljutottunk a 14. században német bányászok által alapított Aranyosbányára is. A kis település férfilakosságát foglalkoztató aranybányáját 2004-ben zárták be, a kisváros azóta vegetál. Sokan elköltöztek, mások azonban a turizmus fejlesztésében látnak fantáziát, hiszen a környéken megforduló nagyszámú turista a mintegy háromezres lakosú kisvárosba is betér. Ahogyan mi is tettük. Jó volt megtapasztalni, hogy a város éttermei működnek. A hatóságok 30 százalékos kapacitást írnak elő a vendéglők számára, a tulajdonosok pedig örülnek, hogy legalább így túlél a vállalkozásuk.
Étterembelső. A vendéglátók a kevés vendégnek is örülnek
Fotó: Kisréti Zsombor
Aranyosbánya három-négy étterme közül a Mirador vendéglő a legjobb felhozatalt kínáló hely. Nemzetközi konyhát vezet, ugyanakkor nem szakadt el az erélyi konyhától sem. Innentől fogva széles a választéka házikolbásztól, sült tarjától, csirkemell-flekkentől kedezve a „parasztos” kivitelű hamburgerig és a sokféle pizzáig. A pizzakészítés a pandémia időszakában futott fel, hiszen a tavaszi bezártság idején csak házhoz szállítással foglalkozhattak.
Hamburger „parasztosan”, tojással és házihúsokkal
Fotó: Kisréti Zsombor
Miközben közülünk többen a ropogos csirkemell-szeletek és a helyi konyha átértelmezésével készült hamburger mellett döntenek,
Jól döntöttem, hogy ebből rendeltem, mert tepertős-túros puliszkát már többször ettem, de füstölt házikolbásszal és oldalassal étteremben még soha. A puliszka állaga és a felszolgált füstölt húsok íze remek volt. Ahogyan a parasztkonyha összetevőiből készített hamburger is.
Móc turispuliszka füstölt kolbásszal és oldalassal
Fotó: Kisréti Zsombor
Egy ilyen jó konyha mellé egy többnyelvű étlap is elkelne, mert az ide látogató külföldi turista a román nyelvű ételek nevével nehezen boldogul. Szóvá is tettem a pincérnek, aki kedvesen megjegyezte, hogy szól a tulajdonosnak. Abban reménykedem, hogy a festői vidékre érkező turisták is figyelnek az ilyesmire.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!