2013. július 05., 12:182013. július 05., 12:18
Ismét itt a Tour de France, közel egy hónapig követhetjük az országúti kerékpárosokat. A háromhetes versenynek, amelyet hagyományosan Franciaországban és a környező országokban rendeznek, idén csak francia szakaszai vannak: a versenyzőknek Korzika szigetétől a párizsi Champs-Élysées-ig kell tekerniük, 9 sík, 4 közepes hegyi, 5 hegyi szakaszon, 2 egyéni és egy csapatidőfutam keretében.
A versenyről nem szeretnék hosszasan értekezni, aki rajongója, annak úgysem kell, aki meg csak annyit lát, hogy sok-sok ember egymás után biciklizik három héten keresztül, hiába is mondanánk bármit a szépségeiről.
Az eheti receptet ugyan a Tour de France ihlette, természetesen nem csak a biciklizés szerelmeseinek ajánlom. Jól jöhet bármilyen bulin, vagy ha valami könnyed, de különlegesebb vacsorára vágyunk. Egy könnyű fehérbor vagy rozé kísérője is lehet, csak úgy önmagában vagy bármilyen kencébe mártogatva.
A franciák nemzeti lepénykenyeréről van szó, a fougasse-ról, amely az olasz, talán ismertebb focaccia helyi változata. Eredetileg provence-i specialitás (másik neve: pain provencal), sok ropogós héj, puha bél, akár lehetne francia perecnek is nevezni, bár formájában nagyon eltér attól.
A francia pékek régóta készítik ezt a levél alakú kenyeret. Eredetileg forró kemencében sütötték, azután, hogy leégett a fa, kialudt a tűz, ezzel ellenőrizve a kemence forróságát, azt, hogy lehet-e már sütni benne kenyeret. Attól függően, hogy mennyi idő alatt sült meg, a pékek pontosan tudták, hogy hány fok van a kemencében.
A módszer sem újkeletű, az ókori Rómában már létezett az úgynevezett panis focacius, amelyet szintén azért sütöttek, hogy megállapítsák, elég meleg-e a kemence. Az olaszok focacciát, a spanyolok hogazát, a katalánok fogassát sütnek. A Balkánon eredetileg ezt nevezték pogacának.
Létezik édes változata, amelyet kandírozott gyümölcsökkel töltenek. A sós kenyér vagy „sima”, vagy olajbogyóval, zöldfűszerekkel, hagymával, szalonnával töltik. Ha ízesített kenyeret szeretnénk sütni, tetejét kenjük meg olívaolajjal, és szórjuk meg rozmaringgal, kakukkfűvel, vagy a tésztába dagasszunk bele egy maréknyi apróra vágott olajbogyót, sajtot. Ha édes lepénykenyérre vágyunk, a tésztába tegyünk két evőkanál cukrot, és szórjunk bele kandírozott gyümölcsöt.
(egigeropaszuly.blogspot.com)
Fougasse
Hozzávalók: 50 dkg kenyérliszt, 3 g friss élesztő, 2 tk só, 350 ml langyos víz, 2 ek olívaolaj
Elkészítés: A lisztet szitáljuk egy tálba, morzsoljuk bele az élesztőt, öntsük hozzá a vizet, az olajat, szórjuk bele a sót és kavarjuk össze, és addig dagasszuk, hajtogassuk, míg el nem válik az edény falától. Formáljunk belőle egy gömböt, enyhén lisztezzük meg, fedjük le, és 1 órát pihentessük-kelesszük.
Osszuk hat egyenlő részre, fedjük le, és pihentessük további öt percet. Belisztezett deszkán a golyókat nyújtsuk, lapítsuk ovális formává, majd késsel vágjuk a tésztába „erezetet”: középre egy hosszabbat, jobbról-balról 3-3 rövidebb csíkot. Ezeket kicsit húzzuk szét, hogy a sütőben ne süljenek össze. Helyezzük őket a tepsibe, és lefedve további 10 percet pihentessük.
A 200-250 fokra melegített sütőbe permetezzünk vizet, tegyük be a kenyeret, és kb. 20 perc alatt süssük ropogósra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!