A francia lepénykenyér

Ismét itt a Tour de France, közel egy hónapig követhetjük az országúti kerékpárosokat. A háromhetes versenynek, amelyet hagyományosan Franciaországban és a környező országokban rendeznek, idén csak francia szakaszai vannak: a versenyzőknek Korzika szigetétől a párizsi Champs-Élysées-ig kell tekerniük, 9 sík, 4 közepes hegyi, 5 hegyi szakaszon, 2 egyéni és egy csapatidőfutam keretében.

A versenyről nem szeretnék hosszasan értekezni, aki rajongója, annak úgysem kell, aki meg csak annyit lát, hogy sok-sok ember egymás után biciklizik három héten keresztül, hiába is mondanánk bármit a szépségeiről.

Az eheti receptet ugyan a Tour de France ihlette, természetesen nem csak a biciklizés szerelmeseinek ajánlom. Jól jöhet bármilyen bulin, vagy ha valami könnyed, de különlegesebb vacsorára vágyunk. Egy könnyű fehérbor vagy rozé kísérője is lehet, csak úgy önmagában vagy bármilyen kencébe mártogatva.

A franciák nemzeti lepénykenyeréről van szó, a fougasse-ról, amely az olasz, talán ismertebb focaccia helyi változata. Eredetileg provence-i specialitás (másik neve: pain provencal), sok ropogós héj, puha bél, akár lehetne francia perecnek is nevezni, bár formájában nagyon eltér attól.

A francia pékek régóta készítik ezt a levél alakú kenyeret. Eredetileg forró kemencében sütötték, azután, hogy leégett a fa, kialudt a tűz, ezzel ellenőrizve a kemence forróságát, azt, hogy lehet-e már sütni benne kenyeret. Attól függően, hogy mennyi idő alatt sült meg, a pékek pontosan tudták, hogy hány fok van a kemencében.

A módszer sem újkeletű, az ókori Rómában már létezett az úgynevezett panis focacius, amelyet szintén azért sütöttek, hogy megállapítsák, elég meleg-e a kemence. Az olaszok focacciát, a spanyolok hogazát, a katalánok fogassát sütnek. A Balkánon eredetileg ezt nevezték pogacának.

Létezik édes változata, amelyet kandírozott gyümölcsökkel töltenek. A sós kenyér vagy „sima”, vagy olajbogyóval, zöldfűszerekkel, hagymával, szalonnával töltik. Ha ízesített kenyeret szeretnénk sütni, tetejét kenjük meg olívaolajjal, és szórjuk meg rozmaringgal, kakukkfűvel, vagy a tésztába dagasszunk bele egy maréknyi apróra vágott olajbogyót, sajtot. Ha édes lepénykenyérre vágyunk, a tésztába tegyünk két evőkanál cukrot, és szórjunk bele kandírozott gyümölcsöt.

 (egigeropaszuly.blogspot.com)

Fougasse
Hozzávalók: 50 dkg kenyérliszt, 3 g friss élesztő, 2 tk só, 350 ml langyos víz, 2 ek olívaolaj
Elkészítés: A lisztet szitáljuk egy tálba, morzsoljuk bele az élesztőt, öntsük hozzá a vizet, az olajat, szórjuk bele a sót és kavarjuk össze, és addig dagasszuk, hajtogassuk, míg el nem válik az edény falától. Formáljunk belőle egy gömböt, enyhén lisztezzük meg, fedjük le, és 1 órát pihentessük-kelesszük.
Osszuk hat egyenlő részre, fedjük le, és pihentessük további öt percet. Belisztezett deszkán a golyókat nyújtsuk, lapítsuk ovális formává, majd késsel vágjuk a tésztába „erezetet”: középre egy hosszabbat, jobbról-balról 3-3 rövidebb csíkot. Ezeket kicsit húzzuk szét, hogy a sütőben ne süljenek össze. Helyezzük őket a tepsibe, és lefedve további 10 percet pihentessük.
A 200-250 fokra melegített sütőbe permetezzünk vizet, tegyük be a kenyeret, és kb. 20 perc alatt süssük ropogósra.