
A lovat Isten jókedvében teremtette – tartja a magyar közmondás
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Kárpát-medence-szerte reneszánszát éli a lótenyésztés, egyre több jómódú vállalkozó vág bele a lovászatba. Az érköbölkúti Rákóczi Lajos lovasfarmja igazodási pont a vidék lótenyésztésében.
2018. július 28., 20:552018. július 28., 20:55
2018. július 28., 21:142018. július 28., 21:14
„Lovon szoktak járni, gondolkozni, álldogálni és beszélgetni”–jegyezte fel egykoron a magyarokról Regino (842–915) középkori német krónikás. De számos magyar irodalmi alkotásban is szó esik a lovakról, a magyar ember lóhoz fűződő barátságáról. A mondákban, népdalokban, mesékben sincs ez másképp, hisz emlékezzünk csak a mesebeli parazsat evő paripákra, a Fehérlófiára vagy a fehér ló mondájára. Az sem véletlen, hogy nyelvünkben változatosabbnál változatosabb kifejezések születtek a lovak színét illetően. A szürkén, a feketén, sárgán vagy tarkán kívül lehet még fakó, pej, sötétpej, deres vagy almásderes.
Minden magyar emberben él a kiolthatatlan vonzalom, érdeklődés a lovak iránt.
Csaták, háborúk megnyerése múlt lovakon és lovasaikon. A magyar nép és Magyarország történelméhez mindig hozzátartoztak a lovak. Őseink nem csupán használták ezt az erős jószágot, de társként, néhol családtagként tekintettek rá. Sok családban ma is így bánnak a lóval. Nem véletlen, hogy őseink maguk mellé temették, és az ősi hitnek is központi szereplője volt. A magyar történelmi lovasság, a huszárság kialakulása is népvándorló őseinkhez nyúlik vissza. A gazdagokat fosztogató romantikus betyárok pedig a 19. századi puszták fontos lovas alakjai voltak. A hagyomány szerint mi találtuk fel a kocsit is, amely egy magyar faluról, Kocsról kapta a nevét. A fogatolás szerszámai – a hámok, sallangok, kantárok használata –, valamint a fogatolási és hajtásmódok (kettes, négyes, ötös) szintén magyar találmányokhoz és módszerekhez köthetők – írja a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség. A lovassportban is sokáig élen jártunk, különösen a fogathajtásban, de a modern díjugratás elveit is magyar emberek dolgozták ki: Széchenyi Dénes gróf és Kégl Károly.
A régiós versenyeket mindig Rákóczi Lajos szervezi
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A ló, mint közlekedési eszköz is igen nagy szolgálatot tett minden időben, mindemellett igás állatként is szívesen tartották. Mi, magyarok valahogy mindig így álltunk a lovakhoz. Ma sincs ez másképp, mert a lótenyésztés és a lovassportok mintegy harminc esztendeje ismét divatba jöttek a Kárpát-medencében. Még olyan kisrégiókban is, mint Hegyköz, amely a Berettyó és a Sebes-Körös közén elterülő dombvidék. Itt legutóbb július 1-jén szervezték meg a 18. kettesfogathajtó versenyt, amelynek főszervezője a környék leghíresebb lótenyésztője, Rákóczi Lajos.
Rákóczi Lajos Aradon született és 1974-ben került magyartanárként az érmelléki kisfaluba. Mint mondta, gyermekkora óta kötődik a lovakhoz, kötődését a nagyapjától hozta magával. Érköbölkúti kihelyezése után alig egy esztendőre már saját hátaslován járta be az Ér- és a Berettyó-menti falvakat. Fiai is korán „megfertőződtek” az istállók illatával, s a lovak iránti szeretetükből fakadóan a fogathajtás iránt kezdtek érdeklődni, amire a lipicai mének voltak a legalkalmasabbak.
Mialatt Gergő fia egyre-másra nyerte a trófeákat országos és nemzetközi fogathajtó-versenyeken, lassan felépítették lovas birodalmukat.
amellyel Rákóczi menye, Adám Andrea foglalkozik. Ezzel kapcsolatban mondja Rákóczi Lajos, hogy a lovasiskolát nem szabad összetéveszteni az élménylovaglással, hisz a kettő távol áll egymástól.
A 2015-ben alakult iskola eleinte csak 8–10 gyermekkel foglalkozott, de azóta annyira megnőtt az igény, hogy még felnőttek jelentkeznek. A gyermekeknek tartást, alázatot és rendszerességet tanít a lovaglás, mert együtt élnek, mozognak, lélegeznek a lóval. Felszabadulnak, feltöltődnek minden alkalommal, amikor megfordulnak a lovardában. Ugyanakkor pozitív hatással van a lelki életükre is – állítja a tapasztaltak nyomán az érmelléki lótenyésztő.
„Ha tehettem, már gyermekkoromban az istállók környékén ólálkodtam. Vakációkban méntelepeken dolgoztam, bár apám mindig megérezte a ruhámon az istálló szagát, és megrótt érte, ugyanis nem szerette a lovakat. A tengerparti nyaralásomat is a mangáliai méntelepen töltöttem, számomra többet jelentett a ló, mint a tenger”–mondja Rákóczi, aki –míg ki nem ábrándult a politikai életből –a 90-es években Bihar megye RMDSZ-es parlamenti képviselőjeként a román parlamentet is megjárta. Még ebben a minőségében is megesett vele, hogy a Román–Szír Baráti Társaságnak köszönhetően az egyik szíriai látogatása idején semmi pénzért nem hagyott volna ki egy sivatagi lovaglást, amire éppen alkalma adódott egy ott ácsorgó lónak köszönhetően. A házigazdák annyira meglepődtek e furcsa kívánságon, hogy bár lovat nem, de egy sast ajándékoztak neki, amely ma is dísze (igaz, már kitömve) lakásának.
Gyerekkorában nagyapja egyik lovával elindult „felfedezőútra”, majd a kantárba akadt lábánál fogva egy darabig lógva vonszolta a ló, amit a lazán felfogatott nyereg okozott. Erre a „kis kalandra” majdnem ráment a szeme, de mégsem tágított a lovak mellől. Rákóczi arról is mesél, hogy egyszer majdnem vízbe fulladt a fiával, amikor lóháton akartak átkelni a megáradt Berettyón. Még a feleségét is lóháton szöktette meg az aradi vonatról, aki meghúzta a vészféket, hogy nyeregbe szállhasson vele. „Az életem minden fontos pillanatában szerepet játszott a ló. Néha kalandosan, néha romantikusan”–magyarázza vendéglátóm. Azonban
Lovastábort is működtetnek gyermekek számára, amellyel Adám Andrea foglalkozik (balról)
Fotó: Sütő Éva
Tán nincs is ilyen eredmény egyetlen lovassportban sem, sőt, más sportágban sem tart senki ilyen csúcsot...
Érköbölkúton Rákóczi Lajos magyartanár nemcsak lovardával és lovasiskolával adózik e nemes állat kultuszának, de öt olyan szobrot is állított már a faluban saját költségén, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a lovakhoz. Rákócziéknál a lovak családtagok. Mert ló nélkül lehet élni, de nem érdemes –mondja a paripák szerelmese.
Fogatok rajtolása
A Szent László Napi Vágta a maga nemében újdonságnak számított Nagyváradon, hiszen történelmi környezetben szervezték a várkertben, de a megyeszékhely rangadóját egy hétre rá a hegyközcsatári követte. A váradihoz hasonlóan itt is érmelléki, hegyközi, dél-bihari valamint magyarországi fogatok kerekei gördültek fel a Kismezőre, ahol évek óta rendezik e rangos parádét. A sportág nagyszámú kedvelőivel is megtelt a pályaszél, mert a lovat Isten is jókedvében teremtette –tartja a magyar közmondás. Látványosságban nem is volt hiány: nemcsak parádés mének tarkították a mezőnyt, de a kocsik is mindannyiszor szemet gyönyörködtető veretes mesterművek voltak, a lószerszámok szintúgy. A versenyt –mint mindig –Rákóczi Lajos, az Érköbölkúti Tulipán Lovas Klub elnöke és a Román Lovasszövetség Fogathajtó Szakbizottságának a tagja szervezte. A jeles érmelléki szakembert a környéken az érköbölkúti lótenyészetéről és lovasiskolájáról ismerik. E hagyományőrző rendezvénynek a főszervezője évek óta az Érmelléki Gazdák Egyesülete, amelyet legutóbb az Érkeserűi Hagyományőrző Lovasklub is segített. A lovassportokban Marosvásárhely és Bukarest után Bihar megye az ország legelőkelőbb helyén áll. Világviszonylatban Romániát a legjobb tíz között tartják számon. Bihar megye sem szégyenkezhet: szalontai, nagyváradi, köbölkúti, szalárdi és paptamási hajtók is nyertek már országos versenyeket.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
szóljon hozzá!