„Mi tehet egy édesanya, ha törődéssel, áldozathozatallal neveli fel gyermekét, és az hálátlanul alig méltatja néhanap egy rövidke telefonhívásra? Kimondom: az én egyetlenem nem törődik velem. Tanácsolták, hogy keressem én, hát azt nem, mégiscsak én vagyok az idősebb! Szegény szívem, megszakad...”
2015. május 09., 14:232015. május 09., 14:23
A fenti sorok egy igen hosszú üzenetben érkeztek. Feladója – egy hatvanas éveiben járó nyugdíjas asszony. Egyedülálló szülőként, sok nélkülözéssel készítette fel az életre kislányát. Panaszosan írja, milyen fájdalommal éli meg gyermekének hiányát a mindennapokban, valamint szinte elviselhetetlenül az ünnepnapokon. Szerinte az elszakadás akkor kezdődött, amikor veje, akit többek közt érzéketlennek minősít, „színre lépett”. Bármennyire is keserű és panaszos hangvételű a levél, zárómondata biztató: „Vajon van a problémámra gyógyír?”
Noha olykor hézagosnak ítéljük meg kapcsolatainkat felnőtt gyermekeinkkel, mégsem beszélhetünk törésről. A lelki kötelék láthatatlan, élő kapocsként létezik bennünk, gyermekben és szülőben egyaránt. Ahhoz, hogy meg tudjuk oldani a felbukkanó félreértéseket, kíméletlen őszinteséggel szükséges tisztáznunk a konfliktust okozó problémákat. Ez három szerepből tevődik össze: áldozat, támadó és megmentő. A szerepek azon álarcaink, amelyeket akár felváltva is hordunk, téves azonosulásból. A levélíró, amikor fiatalon megözvegyült, először áldozatként élte meg önmagát. Úgy tudott felülkerekedni a szerepén, hogy lánya megmentőjének képzelte magát. Amíg gyermeke vele élt, gondoskodnia kellett róla, így megőrizte áldozati szerepét. A támadó szerepét akkor öltötte magára, amikor lánya szerelmes lett, majd megházasodva elköltözött, hogy saját családot alapítson. Veszteségként élte meg felnőtt lánya önállósulását, annak férjét kemény szavakkal illeti, hiszen „elvette” tőle élete értelmét. Feltételezhető, hogy lánya nem akar belefolyni a szerepjátékba, és ezt az állapotot erős távolságtartással jelzi, hogy megőrizze magánélete békéjét. Valószínű, szintén fájdalmasan éli meg ezt a vállalt csendet maga és édesanyja között.
Roppant kimerítő a játszmák rögeszméjének szorításában élni! Olyan negatív érzelmi struktúrákat eredményeznek ezek a szerepek, amelyekért külső tényezőket tehetünk felelőssé. Amíg nem látjuk be, hogy a problémáinkért mi is felelősek lehetünk, addig szenvedünk. Ha pedig másokra hárítjuk a felelősséget, bizony megrekedünk ezekben a rögeszmékben. A hölgy utolsó mondatában intuitívan megfogalmazta azt, hogy ez az ő problémája. Agyógyír tehát, amit keres, őbenne van, saját hozzáállásában. S he ezt felismeri, feloldhatja a kialakult konfliktust. Tény, hogy gyermekeink előbb-utóbb felnőnek, mert ez az élet rendje... Mi hát a teendő? Célokat találni, tenni önmagunkért, hogy örömmel teljenek napjaink. Ne a gyermekünktől várjuk el, hogy szórakoztasson magányukban, hiszen neki is megvan a maga küzdelmes élete. Örülhetünk, amikor felhív, vagy együtt tölthetjük időnket, még ha azt kevésnek is érezzük. Eredendő emberi jóságunkból fakadjon az, ahogyan kommunikálunk vele (vagy bárki mással), s ez az egyenlőségen, az együttérzésen és ne az önsajnáló monológunkon alapuljon. Ettől a másik fél tehetetlenségében elmenekül. A szíve választottját a szerető szülőnek illik elfogadni, bízva utódja döntésében. Minek megmérgezni önzésből gyermekünk házasságát? Ha elfelednénk, vegyünk példát a madarakról: etetik, szárnyat bontani tanítják fiókáikat, aztán egyszer csak végleg kirepülnek, hogy saját fészküket rakják. Senki sem látott sértődött-büntető anyamadarat. Az életnek diadalmaskodnia kell a szeretet által!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!