Szentlélek, búcsú, műsorok, Csíksomlyó

Gyalog, személyautóval, busszal, biciklivel és vonattal érkeznek zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúra május 22. és 25. között. Egyes utazási társaságok luxuskörülményeket ígérnek, míg mások kifejezetten a puritán körülményekre törekszenek. Csíksomlyón péntek este 7 órakor kezdődik a nyitó szentmise a kegytemplomban, melyet egész éjszakán át tartó virrasztás követ. Szombaton reggel 7-kor, 8-kor és este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban, de aznap fél egykor ünnepi szentmise is lesz a Hármashalom oltárnál a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben. Ezt az eseményt a Duna Televízió és a Mária Rádió élőben közvetíti. Vasárnap reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7-kor lesznek további szentmisék a kegytemplomban, hétfőn is ugyanezt a menetrendet követik a szentmisék. Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke lesz az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka. Az érsek a május 23-án, szombaton fél 1-kor kezdődő ünnepi búcsús szentmise végén a Csíksomlyói Szűzanya kegyszobra keletkezésének 500 éves évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi Mária-év alkalmából a Szentszék megbízásából teljes búcsúval járó pápai áldásban részesíti a híveket. Jakubinyi György áprilisban ünnepelte érsekké szentelésének 25. évfordulóját. Az 1990 utáni pünkösdi búcsúk történetében ő az első, akit kétszer kértek fel az ünnepi szentmise szónokának a búcsút szervező ferencesek.

Ünnep a közmédiában

A Szentlélek eljövetelét a közszolgálati csatornák is ünneplik. A palettán szentmisék és a jeles naphoz illő műsorok szerepelnek. Az ünnepi felkészülést szolgálja a Pünkösdi gondolatok sorozat. A háromperces összeállításokat május 18-tól pünkösd hétfőjéig a Kossuth Rádió naponta háromszor sugározza.

A piros betűs ünnep gazdag műsorkínálatát szombaton a Duna Televízió csíksomlyói közvetítése nyitja meg (Duna Tv, május 23., 12.00). A rádióhallgatók – Oláh Gál Elvira és Banner Géza bejelentkezései nyomán – a Szombat délelőttben is követhetik a csíksomlyói eseményeket (Kossuth Rádió 11.00-13.00). A kegytemplom délutáni hagyományos csángómiséjét Berszán Lajos, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum igazgatója mutatja be, a szertartást a nézők pünkösd másnapján a Duna World-ön láthatják (május 25., 10.15).

A Vasárnapi újság is megemlékezik a keresztény egyház születésnapjáról. A reggeli műsor – a pünkösdi témák mellett – az egyik legősibb egyházzal, a koptokkal foglalkozik. (Kossuth Rádió, 7.00-9.30). A pünkösd vasárnapi evangélikus istentiszteletet a közmédia Szarvasról közvetíti. (Duna Tv, 12.00). A rádióhallgatók lélekben Kárpátaljára látogathatnak; a református istentiszteletet a Borzsa és a Tisza összefolyása mentén elterülő Mezőváriból közvetítik (Kossuth Rádió, 12.04).

Az esti tartalmas szórakozásra garancia Franco Zeffirelli Rómeó és Júliája. Az 1968-ban készült filmtörténeti klasszikust olyan neves színészek tették halhatatlanná, mint Leonard Whiting és Olivia Hussey (Duna Tv, 22.40).

A hétfői Isten és az ember lelke című összeállítás a világvallásoknak a lélekről alkotott képét teszi közkinccsé. A műsorban megszólal Markovics Zsolt szegedi főrabbi, Benyik György teológus és Németh Pál református lelkész, iszlamológus (Kossuth Rádió, 10.06).

Mária kebelén

A csíksomlyói búcsúval kapcsolatos legelső adat 1444-ből származik: ekkor IV. Jenő pápai bullában adományozott búcsúkiváltságot Csíksomlyónak. Akkor a búcsú július 2-án, a templom búcsús ünnepén, azaz Sarlós Boldogasszony napján volt. A következő, 17. század közepéről származó jezsuita források már nem a Sarlós Boldogasszony napi búcsúról, hanem egyértelműen a pünkösd szombatiról tudósítanak. Az időpontváltozásra kétfajta magyarázat létezik: az egyik a nagyerdei – vagy hargitai – csata története, mely szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a katolikus székelységet az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Szűz Mária segedelmével viszont győztek a székelyek, ezért megfogadták, hogy minden évben búcsút tartanak a győzelem és a hit megőrzésének emlékére.

Húsvéttól ötven napra
Pünkösd minden évben a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. A kereszténység fő ünnepe, mely arra emlékezik, hogy a Szentlélek kitöltetett az apostolokra. Mivel a húsvét mozgó ünnep, az ahhoz alkalmazkodó pünkösd is annak számít. Ennek értelmében a nyugati kereszténységben pünkösdvasárnap legkorábbi lehetséges dátuma május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Arra vonatkozóan nem létezik hiteles történelmi bizonyíték, hogy a csata valóban megtörtént volna. Néprajzi szempontból hitelesebb az a magyarázat, ami a pünkösd szombati búcsú eredetét a napkultusszal kapcsolja össze, ez logikai összefüggésben áll a Szentlélek eljövetelének pünkösdi ünneplésével. A pünkösdi naptisztelet népi formáinak rítusára rakódhatott rá utólagosan a hargitai csata legendája. A napba nézésnek létezik teológiai magyarázata is, hisz a Szentlélek tüzes nyelvek formájában nyilvánult meg, de Csíksomlyón ez a keresztény gondolat egy ősibb napkultuszra épült rá.

A búcsú rendjéhez hozzátartozik a kegyszobor meglátogatása és annak megérintése. A kegyszoborhoz érintett tárgyaknak mágikus, gyógyító erőt tulajdonítanak. A búcsújárás hagyományos cselekvéssorának része a keresztútvégzés, a négy kápolna meglátogatása, a napvárás pünkösd szombat- és vasárnap hajnalban és a templomalvás, a vigília. De alapvetően a búcsúvásár is hagyományos szokáselemnek számít – kérdés, hogy mit és hogyan visz magával haza a zarándok.