
Együttes zsinati ülés: a reformátusok és az evangélikusok ismét hitet tettek a közös munka mellett
Fotó: Kis Gábor
Közös nyilatkozatban és közös zsinaton erősítette meg kapcsolatát és ünnepelte a reformáció 500. évfordulóját Kolozsváron a romániai református és a romániai evangélikus-lutheránus egyház.
2017. július 09., 16:322017. július 09., 16:32
2017. július 09., 16:362017. július 09., 16:36
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott rendezvényen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a zsinat ügyvezető elnöke a zsinat tagjait és a meghívott díszvendégeket köszöntötte. Arról beszélt, hogy
De arra is volt példa, hogy amikor Brassóban a város vezetése betiltotta a református vallás gyakorlását, az evangélikusok fogadták be templomukba a református gyülekezet tagjait. A püspök felidézte: 1920 után az Erdélyi Református Egyházkerület megnyitotta teológiáját az evangélikusok előtt, majd 1948-ban megalakult a Protestáns Teológiai Intézet, amely a református, evangélikus és unitárius egyházak lelkészképzését biztosítja ma is. „A lutheránus egyház jóval nagyobb hangsúlyt helyez az énekekre, a lutheránus lelkészek zenei képzéseikkel jelentősen hozzájárultak az oktatási intézmény színvonalának növekedéséhez” – fogalmazott a püspök. Kató Béla szerint jelenleg más a helyzet a két egyház viszonyában. „Ma nem szükséghelyzet miatt működünk együtt. Közösen akarunk hálát adni a reformáció megszületéséért. Kölcsönös tisztelettel, a felekezeti identitásokat megőrizve segítjük egymást” – fogalmazott.
Buzogány Dezső egyháztörténész részletes előadást tartott az egyházak történeleméről. Többek között arról beszélt, hogyan vált szét a két egyház 1558–1559-ben: mindössze egy év leforgása alatt az erdélyi szászok többsége inkább a lutheri, a magyarok pedig a helvéti utat választották.
A reformációt ünneplő zsinat tagjai meghallgatták a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet vegyes karának műsorát, majd a külföldi meghívottak köszöntői következtek. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetben köszöntötte a zsinatot. „Ünnepük legfőbb üzenete, hogy reményt ad a keresztény gyökereitől elszakadó Európában. Van még olyan hely, ahol az elvetett mag bő termést hoz” – fogalmazott. A magyarországi református egyház nevében dr. Fekete Károly püspök beszélt, kiemelve: a reformáció nem lerombolni akarta az egyetemes egyházat, hanem az volt a szándéka, hogy az egyház „igazi” egyház legyen.
A tengeren túlról dr. Jack Felch, a Pennsylvania állambeli Lehigh Presbytery moderátora az erdélyi református egyházkerület és a Lehigh Presbytery közös missziói és lelki gondozói szolgálatának immár két évtizedes múltjára emlékeztetett. A reformáció 500. évfordulója kapcsán kifejtette: „az egyház szüntelenül reformálódik, és mindig reformál”.
Jim Ferlina, az Amerikai Egyesült Államok presbiteránius egyházának képviselője édesapja üzenetét tolmácsolta, aki húsz évig dolgozott együtt az erdélyi egyházkerülettel missziói és tanügyi kérdésekben. Dr. Fónyad Pál, az ausztriai Martin Luther Szövetség főtitkára elmondta: Ausztriában együtt intézi a két egyház az oktatási és érdekképviseleti ügyeit. Dr. Margiret Gosker, a hollandiai protestáns egyház reformációi jubileumi nagykövete egy jellegzetes holland református Bibliát hozott ajándékba Kató Bélának. Dieter Bökmeier, a lippei tartományi egyház külügyi előadó tanácsosa arról értekezett, hogy Németországban súlyos társadalmi változás megy végbe, egyházukból fokozatosan kisebbségi egyház lesz, ugyanis egyre több a hitvallás nélküli ember, és egyre gyorsabb ütemben zsugorodnak a gyülekezetek. Uel Marrs, az ír presbiteriánus egyház zsinata képviseletében elmondta: egyházuk 540 egyházközségből áll, és harminc éve ápolják a kapcsolatot a magyar református egyházzal, különösképpen az Erdélyi Református Egyházkerülettel.
Dr. Papp Géza, a romániai református egyház ülésvezető elnöke zárásként felolvasta az előkészített közös nyilatkozatot, amelyet a zsinat tagjai egyhangúan megszavaztak, és a két egyház elnöksége elláthatta kézjegyével a dokumentumot. A dokumentumban többek közt ez olvasható: „kijelentjük, hogy egyházaink együttműködésének fontos, sarkalatos pontját jelentik azok a református vagy evangélikus oktatási intézmények, amelyek befogadták és a tudományok elsajátításában támogatták a magyar nyelvű oktatási intézményektől távol lakó, vagy éppen elszigetelt vidékeken élő erdélyi magyar protestánsokat, így gyermekeink testvérként nevelkedhettek és nevelkedhetnek hitben és tudományban egyaránt”.
Kiss Előd Gergely
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!