Együttes zsinati ülés: a reformátusok és az evangélikusok ismét hitet tettek a közös munka mellett
Fotó: Kis Gábor
Közös nyilatkozatban és közös zsinaton erősítette meg kapcsolatát és ünnepelte a reformáció 500. évfordulóját Kolozsváron a romániai református és a romániai evangélikus-lutheránus egyház.
2017. július 09., 16:322017. július 09., 16:32
2017. július 09., 16:362017. július 09., 16:36
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében megtartott rendezvényen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a zsinat ügyvezető elnöke a zsinat tagjait és a meghívott díszvendégeket köszöntötte. Arról beszélt, hogy
De arra is volt példa, hogy amikor Brassóban a város vezetése betiltotta a református vallás gyakorlását, az evangélikusok fogadták be templomukba a református gyülekezet tagjait. A püspök felidézte: 1920 után az Erdélyi Református Egyházkerület megnyitotta teológiáját az evangélikusok előtt, majd 1948-ban megalakult a Protestáns Teológiai Intézet, amely a református, evangélikus és unitárius egyházak lelkészképzését biztosítja ma is. „A lutheránus egyház jóval nagyobb hangsúlyt helyez az énekekre, a lutheránus lelkészek zenei képzéseikkel jelentősen hozzájárultak az oktatási intézmény színvonalának növekedéséhez” – fogalmazott a püspök. Kató Béla szerint jelenleg más a helyzet a két egyház viszonyában. „Ma nem szükséghelyzet miatt működünk együtt. Közösen akarunk hálát adni a reformáció megszületéséért. Kölcsönös tisztelettel, a felekezeti identitásokat megőrizve segítjük egymást” – fogalmazott.
Buzogány Dezső egyháztörténész részletes előadást tartott az egyházak történeleméről. Többek között arról beszélt, hogyan vált szét a két egyház 1558–1559-ben: mindössze egy év leforgása alatt az erdélyi szászok többsége inkább a lutheri, a magyarok pedig a helvéti utat választották.
A reformációt ünneplő zsinat tagjai meghallgatták a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet vegyes karának műsorát, majd a külföldi meghívottak köszöntői következtek. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetben köszöntötte a zsinatot. „Ünnepük legfőbb üzenete, hogy reményt ad a keresztény gyökereitől elszakadó Európában. Van még olyan hely, ahol az elvetett mag bő termést hoz” – fogalmazott. A magyarországi református egyház nevében dr. Fekete Károly püspök beszélt, kiemelve: a reformáció nem lerombolni akarta az egyetemes egyházat, hanem az volt a szándéka, hogy az egyház „igazi” egyház legyen.
A tengeren túlról dr. Jack Felch, a Pennsylvania állambeli Lehigh Presbytery moderátora az erdélyi református egyházkerület és a Lehigh Presbytery közös missziói és lelki gondozói szolgálatának immár két évtizedes múltjára emlékeztetett. A reformáció 500. évfordulója kapcsán kifejtette: „az egyház szüntelenül reformálódik, és mindig reformál”.
Jim Ferlina, az Amerikai Egyesült Államok presbiteránius egyházának képviselője édesapja üzenetét tolmácsolta, aki húsz évig dolgozott együtt az erdélyi egyházkerülettel missziói és tanügyi kérdésekben. Dr. Fónyad Pál, az ausztriai Martin Luther Szövetség főtitkára elmondta: Ausztriában együtt intézi a két egyház az oktatási és érdekképviseleti ügyeit. Dr. Margiret Gosker, a hollandiai protestáns egyház reformációi jubileumi nagykövete egy jellegzetes holland református Bibliát hozott ajándékba Kató Bélának. Dieter Bökmeier, a lippei tartományi egyház külügyi előadó tanácsosa arról értekezett, hogy Németországban súlyos társadalmi változás megy végbe, egyházukból fokozatosan kisebbségi egyház lesz, ugyanis egyre több a hitvallás nélküli ember, és egyre gyorsabb ütemben zsugorodnak a gyülekezetek. Uel Marrs, az ír presbiteriánus egyház zsinata képviseletében elmondta: egyházuk 540 egyházközségből áll, és harminc éve ápolják a kapcsolatot a magyar református egyházzal, különösképpen az Erdélyi Református Egyházkerülettel.
Dr. Papp Géza, a romániai református egyház ülésvezető elnöke zárásként felolvasta az előkészített közös nyilatkozatot, amelyet a zsinat tagjai egyhangúan megszavaztak, és a két egyház elnöksége elláthatta kézjegyével a dokumentumot. A dokumentumban többek közt ez olvasható: „kijelentjük, hogy egyházaink együttműködésének fontos, sarkalatos pontját jelentik azok a református vagy evangélikus oktatási intézmények, amelyek befogadták és a tudományok elsajátításában támogatták a magyar nyelvű oktatási intézményektől távol lakó, vagy éppen elszigetelt vidékeken élő erdélyi magyar protestánsokat, így gyermekeink testvérként nevelkedhettek és nevelkedhetnek hitben és tudományban egyaránt”.
Kiss Előd Gergely
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!