A ciszterci kolostort a katolikus egyház nem kérte vissza, napjainkban a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal működik benne
Fotó: Csermák Judit
A Rábavidék nagyvárosa Szentgotthárd, ahol a ciszter rend már a 12. században kolostort alapított. A jelenlegi templom Magyarország harmadik legnagyobbja. Riportunkban ennek történetét, és a nyugat-magyarországi város kulturális és egyházi életét jártuk körül.
2024. június 22., 22:422024. június 22., 22:42
A Nyugat-Dunántúl Alpokalja részén, a Rába folyótól délre található a szlovén Rábavidék, más néven Vendvidék. E néprajzi tájegység nevét az itt élő lakosokról, a magyarországi szlovénokról kapta, kiket vend névvel illetnek. A terület a történelmi Magyarország részeként a ma Szlovéniához tartozó Muravidékkel alkotott szerves egységet.
Mivel korábban jártunk a Muravidéken, a Vendvidékkel délről határos Őrségben, logikusnak tűnt meglátogatni a vendek területét. Még egy dolog inspirált, az 1990-es évek végén volt egy másoddiplomás hallgatóm, aki a záróvizsgáján is büszkén hangsúlyozta, hogy ő vend. Addig nem hallottam a magyarországi szlovénokról. A nemzetiség nagy része Magyarország e részén él, létszámukat országosan ötezerre becsülik.
A Magtár-templom, Szentgotthárd legrégebbi műemléke jelenleg teátrumi szerepet tölt be
Fotó: Csermák Judit
Régen Tótság volt a táj neve, így érthető Kossits József tudós-plébános 19. században írt munkájának címe: A Magyar Országi Vendus Tótokról (megjelent a Tudományos Gyűjtemény 1828. 5. számában). Kiemelkedik a vendekkel foglalkozók közül Pável Ágoston 1886-ban született nyelvész, néprajzkutató személye, aki 1928-1942 között a szombathelyi múzeum néprajzi tárának vezetője, a szlovén nemzetiség irodalmának, kultúrájának kutatója volt. Álljon itt két művének címe tanúságul sokoldalúságára: A vashidegkuti szlovén nyelvjárás hangtana, s Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben. Előbbinek egyik érdekes megállapítása: vannak olyan faluk, ahol a nők hímnemben beszélnek magukról. Utunk során találkoztunk olyan fiatallal, akinek szándékában állt vendül tanulni, de éppen emiatt a sajátosság miatt adta fel tervét.
Pávelt magas szintű szlovén filológiai ismeretei okán meghívták tanítani a ljubljanai egyetemre, de Magyarországon maradt. A szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert is tanítványa volt. Pável diákként Weöres Sándort segítette, akivel felnőttkorában is szoros kapcsolatot ápolt. A magyar költőtársadalom kiemelkedő alkotója leveleiben mindig tisztelettel, s baráti szeretettet „Guszti Bátyám”-ként szólította meg. A professzor halálára verset is írt Pável Ágoston emlékének címmel: „… a percek, órák, napok és évek/ rakott hajókként úsznak műveddel…”. Pável patrónusa volt Gazdag Erzsinek is, akinek elsősorban gyermekversei ismertek.
Színjátszóköri előadás. A városban a legnagyobb kulturális és közösségi színtér a színház
Fotó: Csermák Judit
A Vendvidék központja, Szentgotthárd, a város történetét többen feldolgozták. A Szentgotthárd című lap 2021. februári számában megemlékeztek például a 165 éve elhunyt Dóczy József ciszterci tudósról, akinek 1831-ben jelent meg magyar nyelvű munkája: „Története és viszontagságai Szentgotthárdnak a XII. századnak végétől a XIX. század harmadáig ”. A helytörténet mai szakemberei között tarthatjuk számon a költő és festő Csuk Ferencet, aki a Honismereti Klub tagjaként számos helyi eseményt megírt, verselt.
A szerzetes oltalmába egykor átkelőhelyeket ajánlottak. Így érthető, hogy III. Béla királyunk, – kinek nevéhez többek között az írásbeliség bevezetése kötődik – 1183-ban Szent Gotthárd tiszteletére alapította meg a Rába és a Lapsincs folyó összefolyásánál, a határ közelében a ciszterci apátságot. A templomot a hagyomány szerint a Szűzanya oltalmába ajánlották.
Az első szerzetesek Franciaországból érkeztek, de kegyúri viták miatt a kolostor a 16. század elején elnéptelenedett, a török időkben erőddé alakított korai gótikus stílusú templomát 1605-ben Bocskai hajdúinak támadásától tartván egy osztrák főkapitány felrobbantatta. Helyette az évszázad végén új templom épült, amit, száz évvel később a ciszterci gazdálkodást segítendő magtárrá alakítottak át. Megtehették, hiszen a 18. század közepén új rendi élet kezdődött: új kolostor, templom építése.
A titkos ülőke a stallumon
Fotó: Csermák Judit
A Magtár-templom, Szentgotthárd legrégebbi műemléke jelenleg teátrumi szerepet tölt be. A Színház aulájában ülve beszélgettünk Hrabovszky-Orth Katinkával, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület elnökével. A környezetet személyessé tette, hogy általa festett képek is díszítették a falakat.
„A városban jelenleg a legnagyobb kulturális és közösségi színtér a Színház. Ez ad otthont az összes civil szervezetnek, a kiállításoknak, próbáknak. Viszont ez a hely ahhoz kicsi. A színház 252 férőhelyes, kamaraméretű, sajnos nem jól felszerelt, de gyönyörű. Nyertes pályázatból sikerült az öltözőket felújítani. .A szabadtéri rendezvényeinket a Várkert színpadán szoktuk szervezni. Állandó eseményeink a május elsejei kirakodóvásár, kulturális programok, városi gyereknap, Hopplá Fesztivál, Szerelmesek Fesztiválja, Kistérségi forgatag, Történelmi Napok, Zöld Szentgotthárd, augusztus 20., Karácsony Határok Nélkül. Ezeken a nagy rendezvényeken kívül rengeteg kisebb – például fúvós találkozó, kültéri kávéházi esték – van bel- és kültéren is. A járványhelyzetben online közvetítéseink voltak. Büszke vagyok rá, hogy sikerült megalapítanom egy amatőr színjátszókört, vegyes korosztállyal.” Be- és körbejártuk az épületet, így láthattuk a kora középkori, elpusztult templombelső szép maradványait; a szentgotthárdi csatát megörökítő fémkaput.
Muzsikáló angyalok, freskó a templom kórusa felett
Fotó: Csermák Judit
„A templomot 1764-re, a szentgotthárdi csata százéves évfordulójára készítették el. Robert Leeb apát, kinek fából faragott szobra a templom előtt látható, kezdte el az építtetést. 1764-ben megáldották a templomot, a belső munkák elvégzése után 1779-ben szentelték fel. A templommal kapcsolatos művészettörténeti érdekesség – tudtuk meg az atyától – valószínűsíthető az itt dolgozó művészek szerint, hogy Magyarország első, nem szakrális témájú freskója található itt: a szentgotthárdi csata ábrázolása. Akkor a szentgotthárdi apátság a Bécs melletti Heiligenkreuz apátságának fiók apátsága volt. 1883-ban a magyar ajkú apátságokat Zirc vezetése alatt egyesítették. A heiligenkreuziakkal megmaradt a jó kapcsolat. A tőlük idelátogatók úgy vélték, Heiligenkreuz megmaradt gótikusnak, de a barokk Heiligenkreuz Szentgotthárdon látható.”
Egy Szent Vince ereklyét is őriz a templom, a mártír valószínűleg a 3-4. században szenvedett vértanúságot és a római Callixtus katakombából került ide. Főleg a szlovén hívek keresik fel, egy barokk templom rangját abban a korban szentek ereklyéi emelhették.
„A ciszter közösségnek voltak olyan jeles tagjai, akik a kézművességben szép eredményeket értek el – folytatta a plébános úr. – A templomnak jó részét egy Mathias Gusner nevű testvér festette ki, a főoltárnál a heiligenkreuzi oltárkép művészi másolata látható. A cisztereknél hagyomány, hogy Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik fel a templomot. Alatta pedig Szent Gotthárd püspök ábrázolása látható.”
A kolostor tervezett képe a reflektórium menyezetén
Fotó: Csermák Judit
A kórusra hosszú folyosón keresztül haladva juthattunk fel, amelyen restaurálásra váró angyalkák, kőfaragványok, festmények mellett haladtunk el. Fentről láthattuk Dorfmeister nagyméretű alkotását, a Mester kézjegyével is ellátta, s az 1664-es évszámot, a csata évét is rögzítette. A stallum, kóruspad a szerzetesi szertartások fontos berendezése. A hosszú ceremóniák alatt a testvéreknek igencsak elfáradhatott a lába, ezért a felhajtható ülések aljára egy titok félköríves ülőkét szereltek, a neve misericordia, azaz irgalom, amire a barátok – a stallum karfáján támaszkodva – ránehezedhettek. A kóruspad, a templom padjai, az ajtók míves faragásai, intarziái Caspar Schretzenmayer testvér keze munkáját dicsérik. Josef Schnitzer a szobrokat készítette.
Bevallom, nem vagyok a barokk stílus nagy híve, de itt, a templomon végigvonuló következetes díszítések alkalmazása tetszett. Pár szót megtudtunk a plébános atyától a hitéletről is. Viszonylag sok a fiatal, a határ közelsége miatt a városban, sokan járnak át Ausztriába dolgozni. Itt a templomban szlovén nyelvű misét is tartanak, s próbálják az ökumené szellemét is ápolni a református és evangélikus gyülekezettel.
A kolostorból régi rácsos ablakokon lehet a kinézni
Fotó: Csermák Judit
Szép Renáta – külkapcsolati és koordinációs ügyintéző – fogadott bennünket. A bejárati folyosón kiállításokat rendeztek: szentgotthárdi értékek, ciszter hagyaték, egészségügy, kézművesség, kiskereskedők élete; mi a sport helyi történetébe csöppentünk bele. Fiatal kísérőnktől megtudtuk, hogy igyekeznek a hajdani szellemnek megfelelően kialakítani, megőrizni a környezetet. Így például láthattuk, hogy az egyes irodákban dolgozók nevei ízléses fatáblácskákon sorakoznak.
Méltóságot, kiegyensúlyozottságot sugall az egykori kolostor folyosója
Fotó: Csermák Judit
Széles, boltíves folyosón keresztül jutottunk el az egykori apáti, ma polgármesteri fogadószobához. Dorfmeister pannóinak digitális változatai ölelik körbe a falakat, köztük az a történelmi pillanat, amikor III. Béla királyunk megalapítja az apátságot. A refektórium, az egykori ebédlő ma házasságkötő teremként szolgál. Mennyezetét Gusner szerzetes festménye díszíti, ahol jól látható a kolostor eredeti terve. Izgalmas helytörténeti érdekesség, hogy 1945-ben a Szépművészeti Múzeumból menekített értékek egy részét a kolostor pincéjében őrizték. A Színház épülete mellett „van az Időutazó Múzeum – tudtuk meg vezetőnktől –, aminek a lényege, hogy amikor a látogató az aktív szobákba belép, akkor tényleg azt érezze, hogy visszacsöppen a múltba. Kommunikálni kell az ott megjelenő történelmi személyiségekkel, akiket, neves magyar színészek testesítenek meg. Illatgépek és animációs berendezések is segítik a korhű hangulatot.”
Az egykori kolostor épületből kilépve a Várkertben kanyaroghattunk a Ciszter tanösvényen.
ismerték a mezőgazdasági gazdálkodás csínját-bínját, s a regulájuk szabta lelki feladatok mellett a kétkezi munkából is kivették részüket. Napi étrendjükbe beletartozott a néhány liter gyengére főzött sör, kertjükben citromot, narancsot, ananászt is termesztettek. Hangulatos gyerekzsivaj verte fel a park csendjét ottlétünkkor, a játszótéren apróságok szaladgáltak, egy kisfiú módszeresen járta körbe-körbe a piros-arany halaktól hemzsegő tavacskát. A kert mellett a wellnes-központ épületei szolgálják a jelenkor igényeit.
Várkerthangulat. A gondozott park a szerzeteseknek állít emléket
Fotó: Csermák Judit
(Folytatjuk)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!