Uniós közöny a kisebbségvédelem iránt

A Kárpát-medencei magyar szervezetek közül elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és azErdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nyújtotta be március 22-én Európai Polgári Kezdeményezését elővéleményezésre az Európai Bizottság (EB) jogi szolgálatához. A másfél éves előkészület után előterjesztett szöveget az EB jogi bizottsága 78 nap után, június 8-án kelt levelében negatívan véleményezte. A Néppárt alelnöke, Szilágyi Zsolt szerint a polgári kezdeményezés úgynevezett nulladik állomásán vannak túl, módosítással újra elküldhető a szövegaz Európai Bizottság jogi szolgálatához.

 Az európai „magyar ügy” előzményei

„Az Európai Polgári Kezdeményezés rendeletének megjelenését követően több ízben összeült a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, hogy a polgári kezdeményezésben rejlő lehetőségekről tanácskozzon a kárpát-medencei magyarság jogérvényesítése érdekében. A tavaly februári KMAT-tanácskozásra már elkészült az EMNT és a Néppárt közös szövegtervezete is” – összegzi a kezdeti lépéseket Szilágyi Zsolt EMNP-alelnök.

A KMAT tavaly júniusi budapesti ülésén derült ki, hogy az EMNP-EMNT-szövegtervezet mellett újabb két kezdeményezés jelent meg. Az RMDSZ által bejelentett indítvány tervezetében igen hasonlított a néppárti kezdeményezéshez, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szövegtervezete viszont – az első kettőtől eltérően – azt kéri, hogy az uniós tagállamok kötelező módon tartsák tiszteletben a kulturális-technikai kohézióval rendelkező régiók területi egységét. Szilágyi Zsolt szerint a három magyar polgári kezdeményezés új helyzetet teremtett. Tőkés László azt szorgalmazta, hogy lehetőleg egyetlen közös tervezetben egyezzenek ki a Kárpát-medencei magyar szervezetek, de miután ez kivitelezhetetlennek bizonyult, a KMAT-ban résztvevő szervezetek abban állapodtak meg, hogy amelyik polgári kezdeményezés átjut az Európai Bizottság jogi szűrőjén, azt valamennyi Kárpát-medencei magyar szervezet felvállalja és támogatja. „A helyzet mai állása szerint az előzetes jogi szűrőn eltanácsolt polgári kezdeményezésünk mellett már benyújtották az SZNT kezdeményezését, és folyamatban van az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által, RMDSZ-segítséggel szerkesztett szövegtervezet benyújtása az Európai Bizottsághoz” – mondja Szilágyi Zsolt.

 Nem kötelező érvényű elutasítás

A polgári kezdeményezéseket szabályozó európai jogrend szerint az Európai Bizottságnak két hónap áll rendelkezésére, hogy a benyújtott kezdeményezések szövegét elbírálva arról döntsön, hogy az az uniós szerződések hatálya alá esik-e. Szilágyi szerint ennek a folyamatnak van egy nem kötelező, úgynevezett előzetes jogi normakontrollos része, azaz kérésre az Európai Uniónak ugyanaz a jogi szolgálata véleményezi a szövegtervezeteket, amely később a végső döntést is meghozza a kezdeményezés regisztrációjáról. Az EMNT-kezdeményezés esetében ez a konzultatív döntés született meg. A külügyi alelnök ezt azért tartja fontosnak, mert a negatív véleményezés után is marad továbblépési esély: a szöveg átdolgozását követően újabb lehetőség nyílik, hogy végleges döntésre nyújtsák be tervezetüket az Európai Bizottsághoz.

A kisebbségi jogok ügyében született polgári kezdeményezés előzetes elutasítása azonban üzenetértékű. „Válaszában az Európai Bizottság kijelenti, hogy nincs elsődleges hatásköre a nemzeti kisebbségekhez tartozók identitásának védelmére, meglátásuk szerint ez tagállami kompetencia. A jogászaik által megfogalmazott levélben hangsúlyozzák, hogy a kulturális örökség védelme szintén tagállami, illetve regionális kompetencia” - foglalja össze az elutasítás indoklását Szilágyi. A 78 nap után kapott válasz túl van az Európai Bizottságra kötelező két hónapos válaszadási határidőn, ami azt is jelzi, hogy mindez olyan területe a közösségi jognak, amelyet nem tud, de nem is akar felvállalni az Európai Unió. Az Európai Bizottságtól kapott levelet a FUEN brixeni kongresszusán Szilágyiék átadták a szervezet elnökségének, „jelzésként, hogy az Európai Polgári Kezdeményezés ügye számunkra nem politikai verseny, hanem az európai nemzeti közösségek európai szolidaritása ügyének kell lennie” – fogalmaz Szilágyi Zsolt, aki úgy véli, a FUEN tudja hasznosítani eddigi tapasztalataikat.

A másik két tervezet elbírálása még hátravan. Az alelnök szerint folytatják a munkát, hiszen mindent el kell követni annak érdekében, hogy az európai kisebbségek ügyében végre elinduljon egy Európai Polgári Kezdeményezés. A másik két tervezetre kapott válasz még nem ismert, a FUEN tervezete egyelőre nem is nyilvános.

 Nem nyerő a kisebbségek ügye

A Lisszaboni Szerződés, az Európai Unió működését megalapozó szerződés és az Alapjogi Charta olyan jogi keretet teremtett, amelyben hely és lehetőség lenne közösségi törvényalkotásra az őshonos európai nemzeti kisebbségek ügyében. Miközben az Európai Bizottság a csatlakozni kívánó országoktól hét éve megköveteli, hogy tartsák tiszteletben az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményét, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ugyanez nem kötelező az Európai Unió régebbi tagországaira, amelyek között több olyan is akad, amely nem ratifikálta a két dokumentumot. Szilágyi szerint ez a kettős mérce határozza meg az unió mai kisebbségpolitikáját, ezért van égető szükség olyan összeurópai kisebbségvédelmi kezdeményezésre, amely felrázza az Európai Bizottságot eddigi passzív, nemtörődöm álláspontjából, és elmozdítja a jogalkotás irányába.Az Európai Bizottsághoz eddig 25 polgári kezdeményezést nyújtottak be, amelyből tizenkettőt fogadott el a bizottság, kilenc esetben indult el az aláírásgyűjtés. A benyújtott kezdeményezések közül kettő szólt nemzeti kisebbségekről, a bizottság mindkettőt negatívan véleményezte: az erdélyi kezdeményezés mellett elutasította a katalán-dél-tiroli közös szöveget is, amely az önrendelkezési jogot emberi jogként kívánta meghatározni, biztosítván az önrendelkezést.

A regisztrált polgári kezdeményezéseket az Európai Bizottság honlapján – személyi adatainak megadása mellett – minden uniós állampolgár aláírásával támogathatja: Szilágyi szerint az on-line aláírások aránya 90-92 százalékát is kiteszi a szükséges egymillió aláírásnak. Ez nagy segítség a tervezeteket benyújtó bizottságok számára. Eddig egyetlen kezdeményezésre gyűlt össze a kötelező aláírásszám: abban azt kérik, hogy a vízszolgáltatás ne kereskedelmi szolgáltatásként, hanem alapvető emberi jogként jelenjen meg az unió tagállamaiban.

Kisebbségi jogok új köntösben
„A Székely Nemzeti Tanács az európai régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért nyújtott be június 18-án Európai Polgári Kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. Tudjuk, hogy ezt a kérdéskört a mai európai jogrend szellemében nem lehet a kisebbségi jogérvényesítés szempontjából megközelíteni, ezért más megoldást kerestünk. Olyan jogszabályt kezdeményezünk, amely az európai kohéziós politika hatékony életbeültetését szorgalmazza. Beadványunkban bebizonyítjuk, hogy kulturális és történelmi örökségű, tehát identitás nélküli régiók esetében nem lehet hatékonyan felhasználni a kohéziós alapokat” – foglalja össze Izsák Balázs polgári kezdeményezésük lényegét. Az SZNT elnöke szerint a mai európai jogrendben más módon nem lehet felvetni a kisebbségi kérdést, mivel azt az Európai Bizottság startból elutasíthatja, arra hivatkozva, hogy ezen a területen a törvényalkotás a tagállamok kompetenciája. Az esélylatolgatásról szólva Izsák úgy fogalmazott: Magyarország uniós meghurcolása óta már kevésbé bízik kezdeményezésük sikerében, de azért optimistán várják az augusztus derekán lejáró két hónapos terminust az Európai Bizottság válaszadására.