Új magyar iskola marosvásárhelyi ellenszélben

Tízéves várakozás után 2014 őszétől indulhat újra a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium Marosvásárhelyen. A magyar egyházi iskola engedélyeztetési folyamatát évek óta többségi román hisztéria kíséri. A marosvásárhelyi önkormányzatban többszöri próbálkozásra idén júliusban állt össze az a demokrata-liberális és RMDSZ-es többség, amely a szociáldemokraták és a liberálisok ellenében megszavazta az új magyar kollégium beindítását. A helyi közgyűlés döntését a Maros megyei tanfelügyelőség írásos beleegyezése előzte meg.

Az önkormányzati jóváhagyás után ismét a tanfelügyelőség térfelén pattog a labda: az új oktatási intézmény működésének engedélyezése. Az utolsó szót azonban a tanügyminisztériumnál mondják ki, az iskola létrejötte a tárca döntésével válik véglegessé. Dr. Tamási Zsolt, az Erdélyi Katolikus Státus Alapítvány marosszéki képviselője szerint a hosszúra nyúlt engedélyeztetési folyamat legfontosabb lépése a helyi önkormányzat pozitív döntése volt, reményei szerint a hátralevő jóváhagyási procedúra már csak formai döntés. Így idén ősztől a Bolyai Farkas Gimnáziumban kezdi meg működését a négy középiskolai osztályból álló katolikus gimnázium, 2015 őszétől pedig az egyház 10 éve visszakapott épületében, az Unirea líceum mellett talál majd végleges otthonára.

A harc vége, az együttélés kezdete

A marosvásárhelyi katolikus gimnázium sorsa sokban hasonlít a vegyes lakosságú erdélyi városokban a rendszerváltás után életre hívott magyar kollégiumok történetére. Ezek közt Kolozsvár volt a legjobb helyzetben, itt a kilencvenes évek elején úgy sikerült áttelepíteni a történelmi magyar középiskolákba bekényszerített román osztályokat, hogy a szélsőséges hisztériakeltés viszonylag hamar elcsitult. Egyetlen kivétellel: a Református Kollégium esetében 12 évig kellett várni az épületek egy részének birtokbavételére.

Az önálló magyar iskolák helyzete Marosvásárhelyen alakult legrosszabbul: 1990 magyarellenes pogromjának rémképe sokkal visszafogottabbá tette a magyarság helyi vezetőinek érdekérvényesítését, így a Bolyaiból is csak néhány éve sikerült kitelepíteni az utolsó román osztályokat. A római katolikus egyház egy 2004-es kormányhatározat révén kapta vissza a régi katolikus főgimnázium épületét, amelyben 1200 tanulóval az Unirea középiskola működik. A rendszerváltás után még fele-fele arányban magyar és román osztályokkal működő iskola az utóbbi húsz évben teljesen elrománosodott, évről évre kevesebb magyar osztályt indult, az iskola falairól eltűntek a magyar feliratok. Nem véletlen, hogy az Unirea vezetősége által táplált összromán felháborodás kísérte a katolikus egyház tíz évvel ezelőtti bejelentését: visszaszerzett épületeit azzal a feltétellel adja hosszú lejáratú bérleti szerződésbe a városnak, ha az Unirea középiskola mellett az egyház saját épületében önálló egyházi iskolát működtethet.

A helyi önkormányzat azonban nem teljesítette vállalásait: nem fizette rendszeresen a bért, nem tette lehetővé az önálló katolikus iskola létrejöttét, a végletekig elmérgesedett viszony idén Victor Ponta kormányfő elé került. A kompromisszumos megoldásként született önkormányzati döntés értelmében a polgármesteri hivatal húsz évre köt szerződést a római katolikus státussal a két iskola különálló jogi személyiségként, egymás melletti működtetésére állami finanszírozású iskolaként. A helyi önkormányzat 1,5 millió lejt utal ki az iskolaépületek rendbetételére.

Kérdés, persze, mennyire lesz zökkenőmentes az egymás mellett élés olyan körülmények között, amikor az iskola körül kialakult magyarellenes cirkusz fő hangadója a román igazgatónő és a tanári gárda, akik nem csak a román politikusokat, hanem a szülőket is folyamatosan uszítják.

Humán hagyományok

„Marosvásárhelyen hagyományosan a református kollégium, illetve jogutódja, a Bolyai Farkas Gimnázium képviselte a reálképzést, a katolikus gimnáziumban zömében humán osztályok működtek. Ezt a tendenciát szeretnénk folytatni” – magyarázta Tamási Zsolt. A státus helyi megbízottja szerint a plébániák az elmúlt hónapokban megkérdezték a marosvásárhelyi szülőket, és többségük továbbra is humán osztályokat szeretne. A közvélemény-kutatás szerint ugyanakkor a szülők egy része pénzügyi képzést nyújtó osztályokat is kért.

A Bolyaiban idén négy katolikus osztállyal rajtoló II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium a következő években fokozatosan 17 osztályra növelné az iskolai keretet, azaz 2015-től már előkészítő osztály is indulna. Tamási Zsolt nem tart attól, hogy belesétálnak az erdélyi egyházi középiskolák csapdájába azzal, hogy a gyereklétszám növelése miatt gyengébb képességű, máshonnan kieső diákokat is felvesznek. Úgy véli, a marosvásárhelyi katolikus iskola körüli sajtóvisszhang jót tett az iskolának: az elmúlt évekhez képest idén túljelentkezés volt a 9. osztályba, lehetett válogatni. „Az elmúlt két évtizedben több egyházi iskola egyfajta menedékjelleggel valóban befogadott minden jelentkezőt, és ez sokszor ment az oktatás színvonalának rovására. A trend azonban megállt: ahol az építkezést, a tanítást komolyan vették, ott sikerült jó líceumokat kovácsolni. Pozitív példaként ott áll a csíkszeredai Segítő Mária Romai Katolikus Gimnázium, amelyet a legjobb kollégiumok közé emelt a szemléletváltás és a képzés minősége” – fogalmazott a marosvásárhelyi tanár.

Az elsősorban Maros megyei gyerekeket váró katolikus gimnázium a plébániák révén biztosítana bennlakást a távolabbi településekről érkezőknek. Amíg a gyereklétszám eléri a teljes körű állami finanszírozáshoz szükséges, fejkvóta szerinti számot, a kieső részt a katolikus státus támogatja. A helyi önkormányzat által megszavazott 1,5 millió lejes kezdőtőkét magyar állami forrásokból egészítenék ki.