
Kompromisszumos eredménynek tartja a román képviselőház által elfogadott új zászlótörvényt az RMDSZ, a Székely Nemzeti Tanács számára viszont elfogadhatatlan. A törvény nem nyújt megnyugtató megoldást a székely zászló ügyére.
2015. május 22., 21:382015. május 22., 21:38
A települések és a megyék zászlaját szabályozó törvényt szavazott meg a múlt héten a román képviselőház, miután tavaly nyáron a szenátus már jóváhagyta azt. A Szociáldemokrata Párt 42 képviselője által beterjesztett jogszabályt 275 igen vokssal, 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodással fogadták el a képviselők. Az új törvény előírásai szerint a helyi önkormányzatok saját zászlót fogadhatnak el, de ezt jóváhagyás végett a kormány elé kell terjeszteniük. A helyi jelképként használt lobogón szerepelhet a település címere és megnevezése. Ahol a kisebbségek részaránya eléri az összlakosság húsz százalékát, a település neve a kisebbség nyelvén is feltüntethető, azzal a kikötéssel, hogy ugyanazzal a betűtípussal és méretben jelenjen meg a falu vagy a város román és magyar neve is. A helyi önkormányzati képviselőtestület szavaz a lobogó elfogadásáról, miután közvitára bocsátotta a tervezetet, és megszerezte a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium beleegyezését. A szakminisztérium az akadémiai heraldikai bizottság véleményezése alapján dönt: a közigazgatási tárca előterjesztésére kormányhatározat születik a helyi önkormányzatok által felterjesztett, és elfogadott zászlók használatáról. Az így elfogadott és hivatalossá vált települészászlót az önkormányzat székhelyére, valamint az önkormányzati intézményekre lehet kitűzni, de csakis Románia és az Európai Unió zászlajával együtt. A lobogó minden ünnepségen és helyi rendezvényen használható. A hivatalos engedélyeztetésen át nem esett zászló kitűzése kihágásnak minősül, és használója 5000–10 000 lej közötti bírsággal sújtható.
Az RMDSZ támogatja
Márton Árpád háromszéki képviselő sommásan így foglalta össze a Krónikának a törvénnyel kapcsolatos magyar észrevételeket: „Ilyen a törvény. Csak ebben a formában voltak hajlandók elfogadni”. A politikus optimista a székelyföldi zászlók jóváhagyásának tekintetében. Az elmúlt hetekben is több település címerének elfogadásáról jelent meg kormányhatározat, nem akadályozták a folyamatot. Márton szerint sok településnek van címere, bár az országos arányhoz viszonyítva a Székelyföldön kevés önkormányzat kérte a saját címer jóváhagyását.
Pozitív fordulatnak tartja a zászlótörvényt Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke is. „A Székelyföldön a helyi zászlók elfogadásáról meghozott helyi határozatokat megtámadta a prefektúra, és a bíróság minden esetben a javukra döntött. Ebből a szempontból jól jött ez a törvény” – érvelt az RMDSZ-es politikus.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke szerint is pozitív fejlemény a törvény megjelenése, amely a székely zászló ügyében is megnyugvást hozhat.
SZNT-s ellenvélemény
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke számára elfogadhatatlan az új jogszabály: „A törvény lényege: megtiltja, hogy egy önkormányzat homlokzatára az állam és az Unió zászlaja és a központilag jóváhagyott helyi zászlón kívül mást is ki lehessen tűzni. Az elmúlt évek során a prefektusok támadásai a székely zászló ellen azért voltak eredménytelenek, mert nem volt tiltó törvény, amely ezeket a támadásokat eredményessé tette volna. A román hatóságok ezen akarnak változtatni”. Izsák szerint a székely falvaknak és városoknak nem kellene megengedniük, hogy a román hatalom községi vagy megyei zászlóvá minősítse át a székely zászlót. „Ne fogadják el a megaláztatást, hogy a közösségi szimbólumokat Bukarest hagyja jóvá. A helyi zászlók elfogadásával várjanak addig, amíg azok használatát az autonóm székely hatóságok szabályozzák”. Izsák szerint „átverés, hogy az RMDSZ diadallal adja elő a törvény elfogadását”, arra hivatkozva, hogy majd „ilyen-olyan módon” mégis szabadon használható lesz a székely zászló. Az SZNT Klaus Johannis államfőhöz fordult, hogy küldje vissza a parlamentbe az elfogadott zászlótörvényt, a nép ügyvédjétől pedig a jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérte.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!