Tiltott Erdély-címer és pesti füttyszó

Erdélyi kitüntetettek
Erdélyi magyar személyiségeket is kitüntettek a nemzeti ünnep alkalmából Budapesten. Kallós Zoltán néprajztudós, népzenegyűjtő, a Nemzet Művésze, a Kallós Zoltán Alapítvány alapítója Áder János köztársasági elnöktől vette át a Kossuth-nagydíjat. Az emberi erőforrások minisztere a Pesti Vigadóban Áder János köztársasági elnök megbízásából a Magyar Érdemrend tisz­ti­keresztje (polgári tagozat) kitüntetést nyújtotta át többek között Pálfi Józsefnek, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektorának, egyetemi tanárnak, a nagyvárad-réti református egyházközség lelkipásztorának, a Csillagocska Alapítvány alapítójának és elnökének. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült dr. Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Líceum igazgatója, a Wildt József Tudományos Társaság elnöke, a Nemzetközi Magyar Matematika Verseny alapítója.
Molnár Vilmos csíkszeredai író, a Székelyföld folyóirat szerkesztője szintén a nemzeti ünnep alkalmából József Attila-díjat vehetett át Budapesten Balog Zoltán minisztertől. József Attila-díjban részesült Csender Levente székelyudvarhelyi születésű, Magyarországon élő író is.

Kolozsváron az ünnepi felvonulás során a csendőrség kiállította a tömegből Fancsali Ernőt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári elnökét, illetve három másik kolozsvári személyt, mivel az eseményt megelőzően a Trianon előtti Erdély-zászlóval vonultak a tömegben. A néppárt helyi elnökét tavaly is előállították az ünnepségen Erdély régi zászlajának a lobogtatása miatt, idén azonban egyenként 500 lejre meg is bírságolták őt és társait. A csendőrség március 16-i közleménye szerint a rendezvényt szervező helyi RMDSZ képviselői szúrták ki az Erdély-zászlóval felvonuló személyeket, és felszólították őket a lobogók összecsomagolására. Miután a felszólításnak nem tettek eleget, a szervezők a csendőrséghez fordultak. A csendőrség közleménye úgy fogalmaz: a rendfenntartó szervek nem a zászló lobogtatásáért bírságolták meg a négy résztvevőt, hanem amiatt, hogy a szervezők felszólítására sem hagyták el a felvonuló tömeget.

Az RMDSZ és az EMNP is tiltakozott

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek tagadta, hogy a szövetség helyi tagjai szándékosan akarták eltávolítani a zászlókat. A politikus azt mondta, a csendőrség a rendezvény előtti egyeztetéskor figyelmeztette Czirmay Zoltánt, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökét, hogy ha az ünnepségen Erdély-zászlót látnak, azt el kell távolítaniuk, ugyanis a jelkép alkotmányellenes szimbólumnak minősül. Az RMDSZ szerint a felvonuláskor a csendőrség fordult előbb Czirmayhoz, hogy távozásra szólítsa fel az Erdély-lobogósokat. A helyi RMDSZ ugyanakkor érthetetlennek tartja, hogy miért tekintik a hatóságok alkotmányellenesnek a zászlót, hiszen az azon szereplő Erdély-címer Románia címerében is megtalálható.

Fancsali Ernő később úgy nyilatkozott: nem állítja, hogy az RMDSZ ellenzi az Erdély-zászlót, de úgy tartja, hogy a lobogót hordozó személyeknek a tömegből történő eltávolítása a szervezőkön múlott március 15-én.

Az is kiderült, hogy a kolozsvári felvonulást kísérő csendőrök nem ismerik elég jól a tiltott jelképet, mivel a templomozás után a Biasini szállónál újra összegyűlt ünneplő tömegben ismét feltűnt egy Erdély-zászló, amelyet észre sem vettek a hatóságok. Két nappal az ünnepség után az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezeteinek vezetői közösen nyújtottak be panaszt a Belügyminisztériumhoz az ügy kapcsán. Soós Sándor EMNP-elnök és Csoma Botond RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: a csendőrök több alkotmányos jogot is megsértettek, amikor távozásra kötelezték és megbírságolták az Erdély-zászlót vivő személyeket, hiszen nemcsak a lobogók elcsomagolására szólították fel őket, hanem megakadályozták, hogy részt vegyenek a rendezvény további eseményein. Emil Boc polgármester idén kivételesen nem jelent meg az ünnepségen és nem mondott köszöntőbeszédet a Biasini szállónál.

Törvénytervezet munkaszüneti napra

Március 15-én délelőtt az RMDSZ parlamenti csoportja törvénytervezetet nyújtott be, amelyben azt kéri, hogy Romániában is legyen hivatalosan elismert munkaszüneti nap az 1848–49-es magyar forradalomról és szabadságharcról szóló megemlékezés.

Csíkszeredában ezrek vettek részt a helyi ünnepségen, a Nyerges-tetői rendezvényt azonban folyamatosan zavarták az elhaladó autók, mivel idén nem zárták le a forgalmat. Kolozsváron a megszokott rendben haladt a forgalom: az ünneplő magyarság idén márciusban csak a járdán vonulhatott forradalmi katonadalokat énekelve. Kézdivásárhelyen kettős ünnepet tartottak március 15-én: nemcsak a forradalomra emlékeztek, de a város alapításának 590. évfordulója előtt is tisztelegtek. Aradon nem zajlott gondmentesen a rendezvény: Gheorghe Falcă polgármester köszöntőbeszéde alatt megjelentek a szélsőjobboldali Noua Dreaptă nacionalista szervezet tagjai, akik román trikolórokkal tüntetőleg kiálltak az ünneplőktől néhány méterre. A megye magyarlakta településeiről érkezők ünneplése végül zavartalanul zajlott le.

Füttyögők Budapesten

Budapesten ellenzéki felvonulást tartottak Majtényi László vezetésével, aki nemrég az államfői címre pályázott. A többutcányi hosszúságban kígyózó tömegben kisebb csoportok Orbán-ellenes feliratú táblákat tartva tüntettek a miniszterelnök ellen. A magyar fővárosban idén is akadt példa az ünneplők közötti konfliktusra: Juhász Péter, az Együtt elnöke egy csoport élén kifütyülte Orbán Viktort a körülbelül 20 ezer ember részvételével zajló állami ünnepségen a Nemzeti Múzeum előtt. Magyarország miniszterelnöke ünnepi beszédében párhuzamot vont a 169 évvel ezelőtti, forradalmat megelőző események és a jelenlegi brüsszeli álláspont között. Úgy fogalmazott, a hatalmasok ezelőtt is megtagadták a jogot a nemzetektől, hogy átalakíthassák saját országukat.

Ünnep a szórványban


Besztercén is megünnepelték március 15-én magyar nemzeti ünnepünket. Az eseménynek a besztercei kultúrpalota adott otthont. Az ünnepséget Müller Ágnes VIII. osztályos tanuló nyitotta meg, aki Vörösmarty Mihály Szózat című versét szavalta el. A politikai beszédek rendjén dr. Dorel Cosma, a besztercei kultúrpalota igazgatója és Puica Vasile, a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Terente Ciui, a megye alpreketusa felolvasta Sorin Grindeanu román miniszterelnök beszédét. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Antal Attila helyi tanácsos tolmácsolta az egybegyűlteknek. Décsei Atilla-Lehel megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében úgy fogalmazott: „a mi hazánk Erdély, közvetlen pátriánk Beszterce-Naszód megye. Az itteni magyar emberekért kell harcolni, hiszen minden szórványmagyar egy becses érték. 1848 szellemisége ehhez a küzdelemhez ad erőt.” Az ünnepi megemlékezés történelmi hátterét Antal Attila történelemtanár igényes bemutatásában hallgatták meg az egybegyűltek. Az est fénypontjaként Laczkó Vass Róbert és Szép András színművészek előadásában Az indiánok nem hagynak cserben minket című darabot tekinthette meg a közönség. Az ünnepi rendezvény keretében Décsei Atilla kitüntette Kiss Attila radnai lelkipásztort, aki február 16–19. között az olaszországi Millegrobbéban (Alpe Cimbra) megrendezett FISTC sprint kutyaszánhajtó világbajnokságon első helyet szerzett hatkutyás szibériai husky-fogatával. A szervezők a legkisebbekről sem feledkeztek meg: számukra a szabadságharc tematikájával legoversenyt hirdettek, amelynek díjazására a színpadon került sor. A szokásokhoz híven idén is fellépett a besztercei római katolikus egyház Trinitas nevű kórusa, amelyet Töttösy Norbert Levente kántor vezetett. Az ünnepség végén a besztercei történelmi magyar egyházak lelkipásztorai áldást mondtak, az ünnepséget a Himnusz zárta.
Parti János, Beszterce