Talpalatnyi haza a biodóm alatt

Szabó Zsolt, Magyar Nemzet

Ami most készül a budapesti állatkertben, legalább olyan világraszóló lehet, mint amilyen az 1912-re újjáépített városligeti létesítmény volt a maga idejében. Első ütemben már jövőre megnyitnák az elsősorban a gyermekek örömére épülő Meseparkot. A négy éven belül megvalósuló Pannon Park, benne az egzotikus biodóm pedig 21. századi színvonalon, élő állatok között, hazánk évmilliókkal ezelőtti világába vezetheti vissza a látogatókat. A Fővárosi Állat- és Növénykert több mint 25 milliárd forintos állami támogatású fejlesztése a fővárosi önkormányzat önálló beruházása, nem a Liget Budapest program közgyűjteményi fejlesztéseinek része – tette helyre a Magyar Nemzetnek az elmúlt hetek sajtóhíreszteléseit Persányi Miklós főigazgató. Elmondta: az egykori Vidám Parkkal együtt a ma már 18 hektáros állatkert fejlesztése több ütemben valósul meg, a tervek szerint elsőként a Mesepark nyitja meg kapuit.

Méltóképpen ünnepelni

„Arra számítunk, hogy a mesepark már jövőre elkészül. Ehhez 500 millió forintot a nagyberuházástól függetlenül a Belügyminisztérium biztosított a főváros számára, de a közművek rekonstrukciójával már 3 éve elkezdődött munkák költsége összességében eléri az 1,8 milliárdot. A Mesepark átadásával szeretnénk méltóképpen ünnepelni az állatkert születésnapját, a létesítmény ugyanis jövőre lesz kereken 150 éves” – emelte ki a főigazgató.

A Mesepark jórészt olyan területen lesz, amelyet eddig a látogatók nem is ismerhettek. Jelenleg ezen a részen a gazdasági udvar és az irodák működnek. A Holnemvolt Park háziállatainak java része „beköltözik” ide, és a nosztalgikus vidámparki játékok közül a műemlék körhinta is idetartozik majd. – Közelségében a hajdani vurstli, majd a kis Vidám Park hangulatát szeretnénk felidézni, és külön is látogatható lesz az utca felől. Innen lehet majd átlépni a Meseparkba, amelyet egy folyócska választ el a jövőbeni Pannon Parktól – fűzte hozzá az állatkert vezetője. Ebben a másfél hektárnyi parkban épülhet fel a 2700 négyzetméteres Mesevár, amely a közelmúlt magyar mesevilágához köthető állatokat mutatja be játékosan. Az interaktív kiállításon főszereplők lesznek Vuk, Gombóc Artúr, Mekk mester és a többiek hasonmásai, a Madárkórház emeletén pedig Doktor Bubó rendelőjébe léphet majd be a „következő”. Az új felfogású elvarázsolt kastélyként működő Mesevár környékén a tervek szerint a régi mesterségeket mutatják be. Lesz itt parasztudvar, gyereklovarda, póniistálló, tengerimalac-város, nyuszitanya, több állatsimogató és madárröpde, és ideköltöznek a kicsik kedvenc játszóterei, így a Tündér Ilona vagy a Manófalva is.

Világszínvonalú biodóm

A másik épülő létesítmény, a biodóm kapcsán Persányi Miklós határozottan „félreértésnek” nevezte azt a vélekedést, amely szerint a városligeti kilátást eltakaró betonmonstrum épül majd az állatkert területén. A valóságban egy világszínvonalú biodómot hoznak létre, ez lesz a a Pannon Park szíve.

„Ez egytizedét sem teszi ki az állatkert alapterületének, térfogata pedig csak egyharmada annak a méretnek, amekkorát itt-ott írtak róla. Nem igaz az sem, hogy az új épület kétszer magasabb lenne a legmagasabb ligeti fák koronájánál. Az épület átlagmagassága 20 méter alatt marad, és csak egyetlen helyen emelkedik 36 méterre. Vannak 40 méter feletti koros platánok is, és a biodómot a Városligetből szinte sehonnan sem lehet látni. A Hősök teréről legkevésbé, a kontúrja mindenütt a fák koronaszintje alatt marad, sőt a Széchenyi fürdő is takarja majd. A biodóm ugyanakkor nem lehet kisebb a tervezettnél, hiszen a fáknak is be kell férniük” – fűzte hozzá a főigazgató, aki emlékeztetett: a Fővárosi Közgyűlésben egyhangú támogatást kapott a fejlesztés.

Kivételes örökség

„Azért, hogy állatkertünkben nagy beltéri egzotikus kiállítások legyenek, már hosszú évek óta dolgozunk. A lehetőség akkor nyílt meg, amikor a Fővárosi Közgyűlés döntött a drasztikusan lecsökkent látogatottságú Vidám Park bezárásáról. Az állatkert látogatottsága azonban növekszik, éves szinten több mint egymillió ember fordul meg itt. A Kós Károly és társai teremtette kivételes örökségünkre nagyon büszkék vagyunk. Most a leromlott állapotú és rossz adottságú volt Vidám Park területét is a másikkal egyenértékű közösségi hellyé akarjuk formálni, ahol az oktatás, a kultúra kapja a főszerepet. Magyar identitásunk meghatározó eleme, hogyan kötődünk hazánk természeti közegeihez, a tájhoz, a földhöz, az élővilágához, és tudni akarjuk, mi volt itt évezredekkel, évmilliókkal ezelőtt. Ami itt van a talpunk alatt, a természettörténet, az ugyanúgy hazánk része, még ha ezer méter mélyen van is, mint a Hősök terén a Gábriel arkangyal – jelentette ki Persányi Miklós.

Elefántok, csimpánzok, gibbonok...

A Pannon Park vagy tízmillió évre visszavezető meséje a Kárpát-medence ősi élővilágának mai leszármazottait mutatja meg. Egy egész elefántcsalád élhet majd itt, és közelről ismerkedhetünk az állatkertbe visszatérő csimpánzokkal, gibbonokkal, de laknak itt majd langurok, maláj medvék és binturongok, vagy eddig nem látott állatok, például a fokföldi ürgemókusok vagy a szövőmadarak. A szubtrópusi élménycsarnokban, a biodómban, amelyet fóliamembránok védenek, minden évszakban kellemes hőmérséklet lesz. Télen, amikor a városligeti fák kopárak, itt akkor is élő, zöld növények – amelyből közel 30 ezret telepítenek – és valódi állatok között sétálhatnak majd az emberek. Kialakítják a lótusz- és vidratavat, a cápa-, krokodil- és fókamedencét, egy vízesést, barlangot a denevéreknek és a méhészborzoknak.

Ha megnyílik a biodóm, egyszerre nagyjából kétezer ember találhat értékes élményt benne. Már az engedélyes terveken dolgoznak, a kiviteli tervek 2016 első felére „esedékesek”. Az előkészítésben többtucatnyi hazai és külföldi szakértő vesz részt. – Ami itt készül, az olyan világraszóló lesz, mint amilyen az 1912-re újjáépített állatkert volt a maga idejében – mondta a fővárosi intézmény vezetője. Szerinte állatkínzás, ha egyes állatoknak szűk helyen, nagy környezeti terhelésű térben kell létezniük. Márpedig ma még az Állatkerti körútra is ráengedik az M3-as autópálya és a Hungária körút forgalmát. Ennek enyhítése valóban a Liget Budapest program része lesz.

Megduplázódó zöldfelület

Egy állatkert természetesen nem környezetszennyező üzem, azonban ezt a nagyberuházást sem kerülhették el a környezetvédelmi viták. „Az új területre eleinte több különálló házat képzeltünk el, de ezek nem adnának védelmet sem a zaj, sem a porszennyezés ellen. Másrészt hiába van jelenleg is az állatkertben 13 ezer négyzetméternyi fedett kiállítótér, azok egymástól távol esnek, és az emberek nem akarnak hidegben, esőben, de még kánikulában sem gyerekestől egymástól távoli létesítmények között kutyagolni. Amúgy a fedett park, amit mi ide építünk, az minden paraméterében jóval alatta marad annak, amit a két éven át készült, százszor megvitatott városligeti építési szabályzat megenged. Fákat csak a legvégső esetben vágunk ki. Ha az épület nem kerülheti ki a meglévő növényeket, akkor azokat lehetőség szerint a fedett parkban tartjuk meg, vagy a mostani hatalmas kopár részekre, az örökölt betontenger helyére telepítjük át. Ezen túl többször annyi új fa kerül ide, mint amennyi most összesen van: számuk, sőt összesített törzskerületük is többszöröse lesz a mostaninak. Az egész területen duplájára nő a zöldfelület” – húzta alá Persányi Miklós.

A Pannon Park a kormány 25 milliárd forintos támogatásának ütemezése alapján 2018–2019-re készül el. Szakvélemények szerint nemhogy új terheléssel nem jár, hanem pozitív hatással lesz majd a környezetre a szinte „barnamezőnek” tekinthető területen. Ezt erősítette meg a környezetvédelmi hatóság idén március 18-i határozatában, és éppen ezért nem írt elő részletes környezeti hatásvizsgálatot. Ugyanakkor a jelentős parkolási gondokat mindenképpen enyhítheti a Kacsóh Pongrác úti felüljárónál – külön beruházásként – kialakítandó, csaknem700 férőhelyes mélygarázs, amely a Városliget más létesítményeit is kiszolgálja majd.