Nevelés szabadon

Reggel nyolc óra előtt kígyózó sorokban érkeznek az autók és a közeli buszmegállóból a gyalogosok a kolozsvári Hajnal negyed végében lévő Waldorf-iskolához. Öt perccel egész előtt László Áron és osztálya futással kezdi a napot: a zúzmarás háttérben a Monostori negyed tömbházrengetege, az agyonzsúfolt köztemető sejlik fel a domboldalon, de a kör alakú pálya szélén barátságos házikók és faépítmények enyhítik a rideg látványt.

A meleg osztályteremben aztán mindenki megosztja a közelmúlt élményeit: hogyan aludt el reggel testületileg a család, miként készítettek az osztálytársnők közösen szárított fahéjas almát. A hatodikosok mindeközben tegezik Staharoczky Veronika magyartanárnőt, nem a tiszteletlenség jeleként, hanem a közvetlenebb kommunikáció érdekében. Elcsendesedés, fohász következik, majd egy bizonyítványvers, amelyet minden diák az előző tanév végén kap, és a hét azon napján szavalja el, amelyiken született. „Ó, Istenem, hozzád fordulok, kérlek, add, hogy erő és áldás a munkához, tanuláshoz, bensőmben gyarapodjék” – mondják együtt a hatodikosok. Amúgy sincsenek sokan, néhányan hiányoznak is, így hatan tekintenek a gyertya fényébe. A fohászt szabadon választja az osztálytanító, lehet vers, a Miatyánk, bármi, ami belső elcsendesedésre és figyelemre késztet. A lírai részt zene követi körben a tábla előtt, a furulyaszó két szólama tiszta, majd a mozgás és a ritmus veszi át a főszerepet. Míg előkerülnek a fabotok, amit szavanként ejtve verssel kísérnek, más osztályteremből szintén furulyahang szűrődik át.

Magyar órán vagyunk, annak is egy speciális waldorfos formáján, a főoktatáson, ami a 8-tól 10-ig terjedő időszakot jelenti szünet nélkül. Aztán rövidebb, gyakorló tanórák következnek, de a főoktatás más: három-négy héten át csak bizonyos tantárgy foglalja el ezt a kiemelt helyet meghatározott 3-4 hetes periódusokat, waldorfos elnevezéssel epochákat alkotva.

Waldorf-történet
A Waldorf-pedagógia Rudolf Steiner osztrák tudós, filozófus, pedagógus kutatásain alapuló oktatási rendszer. Szokták a kéz, a szív és a fej – praktikus ismeretek, művészetek, tudomány – egységes iskolájának is nevezni. Az első Waldorf-iskola 1919. szeptember 7-én tartotta ünnepélyes megnyitóját a németországi Stuttgartban. Az intézmény Emil Molt, a Waldorf Astoria cigarettagyár – innen származik a módszer elnevezése – vezetőjének támogatásával jött létre, elsősorban a gyár munkásainak gyermekei jártak oda. Azóta számos Waldorf-iskola nyitotta meg kapuit, legtöbbjük Európában, főleg Németországban. Romániában ma 25 településen működik Waldorf-intézmény.

Dalban, ritmusban

Arany János életrajzához kapcsolódó kvíz bontakozik ki babzsák segítségével. A gyerekek élvezik a kihívást, Szilvi, Nóri, Gellért, Kinga, Ákos és Szabolcs szívesen kérdeznek vagy válaszolnak. Asztalukhoz ülve a Toldihoz írt előhang alapján kell lerajzolniuk az általuk elképzelt Toldi Miklóst, majd az elbeszélő költemény különböző kiadásai mellett szerepet kap az epochafüzet is. Ez a gyerekek saját készítésű „tankönyve” a Waldorfban, hisz nekik nincsenek nyomtatott kiadványaik az egyes tantárgyak számára. Fogalmakat tisztáznak, megbeszélik, hogy mi az episztola, Arany és Petőfi levélváltásának kapcsán felmerül, hogyan és miért adják ki ismert emberek levelezését, ezért Szilágyi Domokos szüleihez írt levelébe is belehallgatnak. Majd előkerülnek az uzsonnák, de míg fogy a szendvics, tanáruk a rómaiakkal kapcsolatos történetet olvas nekik. Ez a téma most a hatodikosok privilégiuma, az elemi osztályokban ugyanebben a periódusban varázsmese, állatmese, legenda vagy bibliai történet szól.

A negyedik osztályban a nyelvtan a soros, előbb szófajokkal játszanak egymást túllicitálva, majd egymás egybefűzött mondatairól kell eldönteniük, sikerült-e szöveget alkotni. „Ne adjál nekünk unalmas feladatokat” – mondja a 14 kisdiák egyike, de nem is kapnak olyat. Kijelentő, felszólító, óhajtó és kérdő mondatokkal gyakorlatoznak Antónia, Bea, Luca, Lóri és Huni osztálytársai. A negyedikesek nem engedhetnek el szereplés nélkül: bemutatják legújabb közös dalukat. Körben leülnek a földre, előkerül a gitár és búcsúzóul szól a Baj van a részeg tengerésszel.

Alternatív lehetőségek
A Waldorf mellett Romániában step by step és Montessori-iskolákban tanulhatnak alternatív tantervet követve a gyerekek. A step by step talán a legelérhetőbb alternatív oktatási rendszer, a speciálisan szerveződő osztályok állami iskolákban kapnak helyet. Az amerikai oktatási programot a Soros Alapítvány kezdeményezte 1994-ben 15 közép-kelet-európai országban. Eredetileg hátrányos helyzetű gyerekek számára ajánlották, gyorsan terjedt, országos szinten már több mint 820 step by step elemi osztály működik, amelyekben két tanító tanít napi 8 órán át az osztály különböző aktivitási helyszínein a gyerekek közti közreműködést erősítve, nem pedig a versenyzést. A Montessori-módszer Maria Montessori olasz orvos, pedagógus és pszichológus gyerekek viselkedését követő tudományos kutatásai alapján született az 1900-as évek elején. Az oktatási forma igyekszik minden gyerekből kihozni a maximumot, miközben ösztönzi természetes tudásszomjukat. A Montessori-módszerből hiányzik a büntetés vagy a jutalmazás, a hibák a tanulás természetes velejárói.

A harmadikban Bolla Emese osztálytanító tartja kordában a több mint húszas létszámú osztályt, amelynek háromnegyede fiú, ezért a mondatokkal és szavakkal való gyakorlás és játék során előkerül az atombomba és a TNT is. A babzsákos kérdezz-feleleket közös versmondás egészíti ki, amit párban, babzsákkal is kipróbálnak, majd magukban, csendben kell elmondaniuk a télhez kapcsolódó szakaszt. A körben ülve a „trebuie, vreau, îmi place” közti különbséget gyakorolva az is kiderül, hogy „Tanci, még te is szereted a Legót?”. Majd jön az iskolapad, ahol két apró, különböző ritmusban körmölő kisfiú közt kapok helyet. A tavaszhoz kapcsolódó versszakot írják és színezik, majd Ervin, Marci, Rebi, Betti és osztálytársai integetve szünetre mennek.

Epochák vonzásában

Az órák végeztével László Áron tagozatfelelőssel, hatodikos osztálytanítóval, aki matematikát és fizikát is tanít, valamint Staharoczky Veronika negyedikes osztálytanítóval, magyartanárral beszélgetek a Waldorf-módszer lényegéről, és arról, hogy vajon miért maradt alternatív oktatási forma. Megegyezünk abban, hogy a skandináv országokban nem sokban különbözik az általános oktatás a Waldorftól, és abban is, hogy az alternatív oktatási formát a pedagógusoknak is nehezebb művelni. „Egyféle oktatási rendszerben nőttünk fel, és az a bizonyos rejtett tanterv ott van a fejünkben. Kemény munka kikerülni a beidegződéseket, hogy ne úgy tanítsunk, ahogy bennünket tanítottak” – mondja „Vera tanci”. László Áron azzal egészíti ki, hogy meg kell találni a beszédmódot is, amit a gyerekek tényleg értenek, ami nem absztrakt és nem száraz. „Ráadásul mi nem használunk tankönyveket, ami sablonokat adna, ezért mindig kisebb adag könyvvel indulok az osztályokba, mert több irányból is felmerülhetnek kérdések” – osztja meg tapasztalatait Staharoczky Veronika. „Nagyjából tudjuk, hogy mit kell tanítani, vannak támpontok, de hogy konkrétan mit, azt a tanár izzadja ki” – teszi hozzá László Áron.

A kolozsvári Waldorf-iskola a román és a magyar tagozat közös helyszíne. Az 1992-ben alapított intézmény állami keretben működik alapítványi épületben, a Waldorf-iskolák számára jóváhagyott tantervvel. Voltak mélypontok és hullámhegyek, líceumi osztályok csak 2000–2005-ben működtek, most hetedikes a legidősebb generáció a magyar tagozaton. A gyermeklétszám változó. A Waldorf oktatási forma nem szab létszámkorlátot, az oktatók szerint a húsz feletti az ideális szám, de a 25 fősnél nagyobb osztály már nem ajánlott. A magyar évfolyamok nagyban függnek a Waldorf-óvoda évenkénti „termésétől”. Az óvodába életkorilag vegyes közösségek járnak, a „munka” pedig nagyban eltér az iskolai követelményektől.

A waldorfos tanító nem csak az órák során kap viszonylag szabad kezet, azt is eldöntheti, meddig kíván osztálytanító maradni, mert elvileg akár nyolcadikig is kísérheti diákjait – a tanító végzettségétől és bátorságától függően. „Persze nem tanít minden tantárgyat. A szaktanárok már elemi osztályokban is megjelennek” – mondja a tagozatfelelős Staharoczky Veronika példáját említve, aki ötödiktől is osztályával marad, az osztályfőnökhöz kicsit hasonló a szerepben. Az oktatási forma számos ponton eltér a hagyományostól, az egyik legszembetűnőbb strukturális sajátosságot az epochák jelentik. Ennek keretében egymást követik a tantárgyak, az évbeosztást praktikus szemlélet vezérli. A mesterségek tantárgyat például jó ősszel vagy tavasszal megismertetni a gyerekekkel, akárcsak a biológiát, míg a befelé forduló matematikát ajánlatos télre időzíteni. A többhetes epochák alatt a gyerekek jobban elmélyülnek az egyes tantárgyakban, ilyenkor minden tantárgy összefügg az illető epochával.

Tudatosak, próbálkozók

Bár a szülők választják az alternatív oktatási formát, mégsem mindenki dönt tudatosan a Waldorf mellett. László Áron szerint vannak, akik csak sejtik a lényeget, mások más iskolából menekülve választanák. „Ha bíznak az iskolában, szeretnek sokat mesélni, fontosnak tartják a friss levegőt, nem támogatják a tévézést és számítógépes játékokat, sokat segít abban, hogy a szülők és az iskola összhangban legyenek – mondja a tagozatfelelős. – És jó, ha a szülőnek van türelme kivárni, hogy a gyerekek csak a második végére tanulnak meg írott betűkkel írni.”

László Áron szerint vagány fiatal lesz abból, aki a Waldorfban 12 osztályt végez, nem lesz neki plusz teher az érettségi. A nyolcadikos vizsgát viszont korainak tartja. Nehézség lehet az iskolaváltás is a waldorfos gyerekek számára. „Kell félév-év, de aztán jól beilleszkednek, de a váltásra idejében rá kell készülni. Egyrészt szép visszahallani, hogy sok esetben vezéregyéniségek a volt diákjaink, szeretnek tanulni, akarnak tenni, de számomra az egyik legmegrázóbb visszajelzés, hogy mennyire tragikusan élték meg a puskázást, az intézményesült csalást. Nálunk ez ismeretlen, bele is voltak betegedve” – mondja a tagozatfelelős.