Marosvásárhely színes magyar forgataga

Számtalan érdekes programmal várta hétvégén az érdeklődőket a Vásárhelyi Forgatag, amelynek keretében idén is megszervezték a Marosvásárhelyiek Világtalálkozóját. Ennek résztvevői a Bolyai Farkas Gimnázium udvarán és a Kultúrpalotában találkoztak. A 3. találkozóra az itthon maradottak mellett a legtöbben Magyarországról érkeztek, de sok visszatérő jött Európa más országaiból, illetve Amerikából, Ázsiából is. A szervezők változatos programmal tették még vonzóbbá a találkozót. A Bolyai udvarán jó hangulat uralkodott, a Nosztalgia kávézó megtelt, a résztvevők a B. Fülöp Erzsébet rendezte és vezette műsoron szórakoztak, illetve nosztalgiázva idézték azt a Marosvásárhelyt, amely már többnyire csak az emlékekben él, de beszéltek a jelenről is, arról, hogy ki hol él és mit csinál. A Kultúrpalota nagytermében Kirsch Attila, a világtalálkozó programfelelőse köszöntötte a jelenlevőket és a testvértelepülések – a tavalyi találkozó díszvendégét, Zalaegereszeget, Baját, az idei díszvendéget, illetve Kecskemétet, amely a jövő évi díszvendég lesz – képviselőit. Az ünnepi szónoklatok után a Bekecs Néptáncegyüttes fellépésével kezdődött a műsor, amely nép- és klasszikus zenét, verset, operettet, humoros jelenetet foglalt magába.

Kínálat gyerekeknek és időseknek is

Az idei Vásárhelyi Forgatagon a legtöbb Maros-parti program a gyermekeknek, családoknak szólt. A Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztő Központjának sátránál például a gyerekek pecsételhettek, és akadálypályán mehettek végig. A Nílus Waldorf Egyesület szervezésében a kicsik két alkalommal is dobolhattak Hána Lászlóval, pénteken és vasárnap is kevésnek bizonyultak a Maros-partra kihozott dzsembék és bongók, hiszen minden hangszernél legalább ketten ültek és próbáltak meg ritmusra dobolni.

A Védem Egyesületnél is volt interaktív zenefoglalkozás, és a gyermektáncházba is sokan bekapcsolódtak. Az Unitarcoop nagyobbaknak szánt kézműves foglalkozásai is népszerűek voltak: lehetett varrni, parittyát és rongybabákat készíteni, de a gyöngyfűzést is sokan kipróbálták. A nagyobb gyermekek közül sokan szüleikkel, nagyszüleikkel vagy barátaikkal társasjátékoztak a Játsz.ma sátrában, és szinte folyamatosan sorban kellett állni a hegyimentők által felügyelt mászófalnál is.

Péntek délelőtt a szépszámú közönség többször is visszatapsolta a baróti Kelekótya együttest, akik megzenésített verseket és saját szerzeményeket adtak elő.

Az időseket is megszólította az idei Vásárhelyi Forgatag, a volt Jókai utcai Kálvin János Idősek Otthona szépkorúaknak szóló programokat szervezett. A Kálvin-program keretében bingózásra, tornázásra és istentiszteletre hívták az érdeklődőket a nemrég nyílt idősek otthonába. Péntek délelőtt a Csárdáskirálynőt vetítették az otthonban.

Vásárhely a zsebben

Balás Árpád marosvásárhelyi földrajztanár, idegenvezető, több könyv, útleírás szerzője ezúttal egy olyan kiadvánnyal jelentkezett, amely egyszerre szól az idegenből idelátogatóknak és azoknak, akik itt születtek és élnek Marosvásárhelyen.

A Zsebreszabott Marosvásárhely című útikalauz rendhagyó ebben a műfajban, hiszen nem csupán felsorolja egyik-másik látnivaló adatait, de érdekességeket is elárul azokról, szórakoztatva mesél kulisszatitkokat, amelyeket csak a beavatottak ismerhettek eddig. A Mentor Kiadó gondozásában megjelent kötetet a Tékaforgatag keretében a Teleki Téka udvarán mutatták be. Káli Király István, a kiadó vezetője elmondta, a kötetben 120 látnivalót sorol fel a szerző egy útvonal mentén, amelyeket sajátos módon egy, két vagy három karikával jelöl, fontosságukat minősítve. „Csak akkor nem lehet a múltat tőlünk elvenni, ha azt ismerjük” – fogalmazott Balás Árpád nyugalmazott földrajztanár.

A román–magyar együttélésről

Többségi nemzet soha nem vonult utcára azért, hogy jogokat követeljen a kisebbség számára. Azért viszont igen, hogy a kisebbséggel szemben megvédje saját jogait – hangzott el a román–magyar viszonyt boncolgató kerekasztal-beszélgetésen. Kós Anna, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja arról beszélt, hogy amióta hatalmi harcok léteznek az emberiség történetében, akik hatalmon vannak, megpróbálják saját arculatukra formálni a többieket is. Biológiai szempontból pedig egy olyan ősi ösztön él az emberben, ami a mástól való tartózkodás, idegenkedés ösztöne. Az viszont tudatosan ellenőrizhető és kordában tartható.

A szinkrontolmács segítségével zajlott beszélgetésre Skype-on bejelentkezett Lucian Mândruþă újságíró, az asztalnál pedig ott ült egymás mellett Kós Anna, Novák Zoltán történész, a Román Akadémia marosvásárhelyi kihelyezett részlegének munkatársa, Labancz Dávid, a művészeti egyetem hallgatója, Lucian Săcălean, a Petru Maior Egyetem tanára, Aurel Lazăr egyetemi hallgató és a beszélgetést moderáló Lázok Klára történész, a Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője. A beszélgetőtársak arra próbáltak választ találni, hogy mióta létezik ez a szinte lebonthatatlannak tűnő fal a románok és magyarok között, esetleg mindig is létezett? Klaus Johannis államelnök kijelentésére, miszerint ő német származású román, Kós Anna így reagált: ő „magyar származású magyar nemzetiségű magyar” és a többség, aki jelen van a beszélgetésen, szintén az, és mind tud románul. A román származású román nemzetiségű románok viszont nem tudnak magyarul.

Az anyanyelven való tanulás alapvető joga mindenkinek, erről beszélni sem kellene, ám amikor ez az igény megfogalmazódik a magyarság részéről, a románok minden alkalommal provokációként élik meg – mondta Lucian Săcălean, aki szerint a két közösség arra van ítélve, hogy együtt éljen. Nap mint nap ugyanazokról a hírekről olvasnak, ugyanolyan az életszínvonaluk, egyformán tekintgetnek Nyugat felé, vágyakoznak a jobb élet után, mégis létezik a kerítés közöttük, amiről nem lehet tudni azt sem, hogy kik építették fel, vagy hogy mindig létezett-e.

Rekordszámú részvétel

A Marosvásárhelyi Forgatagot szervező Marosvásárhelyért Egyesület kiértékelése szerint az előző évekhez képest színesebb, változatosabb programmal várták idén a marosvásárhelyieket, akik öt nap alatt mintegy 250 rendezvényen vettek részt tizenhat különböző helyszínen. Pénteken 17 ezer ember volt jelen a Forgatagon, szombaton körülbelül 19 ezren látogattak el a Maros-parti rendezvényekre, vasárnap pedig 24 ezerre emelkedett a résztvevők száma. Délelőtt többnyire a kisgyerekes családok és az idősebbek látogatták a rendezvényeket, délutántól a középkorúak és a fiatalok.

A Maros-parti színpad előtti téren több ezres tömeg követte Keresztes Ildikó, a Péterfy Bori és Love Band, a Budapest Bár és a Bagossy Brothers Company koncertjeit, valamint a marosvásárhelyi együttesek fellépéseit. A közönség láthatta az 1849 – volt egyszer egy szabadságharc című rockopera ősbemutatóját. A legnagyobb népszerűségnek a Neoton Família sztárjainak koncertje örvendett, amelyen mintegy 24 ezer ember vett részt.

„A résztvevők száma alapján elégedettek lehetünk” – értékelte a forgatagot a Krónika kérdésére Portik Vilmos főszervező. Hozzátette: a szervezésbe néhány baki is becsúszott, ami az előző két alkalommal nem történt meg, de ez elsősorban a még több program és helyszín miatt volt. „A tanulságot levonjuk, és jövőben igyekszünk ezeket kiküszöbölni” – fogalmazott a főszervező.

Portik szerint a legtöbben a Maros-partra összpontosítottak, ott találták meg a számukra legközelebb álló programokat. Egyedi színfoltja volt a Forgatagnak viszont a kortárs művészetek tere, amely a szervezők elvárásait felülmúlva jól sikeredett. Soós Zoltán, a rendezvény társfőszervezője arra büszke, hogy a Forgatag túl tudta szárnyalni a korábbi rendezvényeket. „A magyarság összefogásának köszönhetően a Forgatag idén is megállíthatatlanul pörgött, de ha kellett: pörölt is azért, hogy a dolgok rendben menjenek”. A hibákra ő is kitért, megjegyezve, hogy a sok munka miatt a szervezésbe több hiba is becsúszott, amiből tanulni akarnak, hogy a jövőben elkerülhessék azokat. „Vasárnap este a hatalmas tömeg láttán félretettük a fáradtságot és megállapítottuk: ezért érdemes volt dolgozni” – fogalmazott.

Még nagyobb fesztivált ígérnek

Jövőre egyébként még pompásabb, még nagyobb Forgatagot ígérnek a szervezők. Soós Zoltán szerint a vásárhelyi magyar közösség bebizonyította, hogy egy jó ügy érdekében össze tud fogni. „Összefogásra képes, sokszínű, erős közösség vagyunk. Általában csendesek és kitartóak, de amikor szükség van rá, meg tudjuk mutatni, hogy velünk nem lehet packázni. Azt javaslom, mutassuk meg ezt a képességünket egy év múlva is” – tette hozzá Soós, aki szerint a szervezői stáb már ettől a héttől azon fog dolgozni, hogy jövőre még színesebb, tartalmasabb programot állítsanak össze.