Hit, gyerekzsivaj és bográcsillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

Nőszövetségi kezdeményezésből egyházmegyei rendezvény

A mai egyházmegyei nyílt nap előzményeiről Lengyelné dr. Püsök Sarolta lelkipásztor, egyetemi oktató, a Kolozsvári Református Egyházmegye Nőszövetségének elnöke beszélt a Krónikának. Mint felidézte, az ötlet eredetileg a nőszövetségi mozgalomból született. Más erdélyi városokban már volt példa arra, hogy az egyházi közösségek bekapcsolódjanak a városnapok vagy más nagyobb rendezvények forgatagába. A nagy országos nőszövetségi találkozók helyett idővel a régiós rendezvények kerültek előtérbe, az észak-erdélyi régióhoz pedig Kolozsvár mellett Kalotaszeg, Dés és Torda térsége tartozott.

A belvárosi helyszínek zsúfoltsága miatt végül a hídelvei gyülekezet bizonyult megfelelő házigazdának. Az itteni adottságok ráadásul jóval többet kínáltak egy egyszerű rendezvénysátornál: a templom és a gyülekezeti otthon mellett rendelkezésre áll a református szakiskola udvara és több közösségi tér, így egyszerre lehet előadásokat, beszélgetéseket, gyermekprogramokat és szabadtéri foglalkozásokat szervezni.

A kezdeményezés életképesnek bizonyult, ezért nem hagyták veszni. A két nőszövetségi rendezvény után az egyházmegye vette át a nyílt nap szervezését, az idei pedig már a negyedik alkalom volt. A korábbi nőszövetségi rendezvényt úgy alakították át, hogy abba valamennyi belmissziós szövetség bekapcsolódhasson.

Ma már nemcsak az egyházi hirdetésekből értesülnek róla az érdeklődők: sokat segít az egyházmegye közösségi oldala, az előadások pedig bekerülnek a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos programjába is. A legjobb reklám mégis az, amikor az emberek egymásnak ajánlják az eseményt.

– fogalmazott. Tapasztalata szerint az idei rendezvényen már érzékelhetően nagyobb volt a mozgás, és sokan célzottan egy-egy programra érkeztek. Van, akit az előadások érdekelnek, más a foglalkozásokra jön, megint másokat a közös étkezés vonz.

Éppen ez adja a rendezvény sajátosságát: nem szükséges reggeltől estig jelen lenni, a kapuk egész nap nyitva állnak. A hídelvei helyszín pedig lassan az egyházmegye olyan találkozási pontjává válik, ahol a Magyar Napok idején az egyház is meg tudja mutatni magát.

Az esperes elmondta, az idei alkalom már február óta szerepelt az egyházmegye eseménynaptárában, és folyamatosan hirdették az egyházi csatornákon. A lelkipásztoroknak és a gyülekezeti tagoknak ugyanakkor saját közösségükben is helyt kell állniuk, ezért nem lehet elvárni, hogy mindenki jelen legyen.

A gyermekek éve és a hitre nevelés a nyílt nap programján

Az idei rendezvény egyik legszembetűnőbb sajátossága a gyermekeknek és fiataloknak kínált programok sokasága volt. Ennek hátterében az áll, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének tekinti.

Bárdos Csaba, a Kolozsvári Református Egyházmegye Presbiterszövetségének elnöke lapunknak elmondta: már az év eleji egyeztetésen szóba került, hogy a Magyar Napok nyílt napján az előadások mellett kézműves-foglalkozásokat szervezzenek, és különösen a gyermekekre összpontosítsanak.

A legkisebbek és a fiatalok valóban több helyszín között válogathattak. Az Égre-kacsintó sátorban 11 és 16 óra között kézműves-foglalkozások, gyermek-istentisztelet és társasjátékok várták őket. A KOEN munkatársai mellett Gál-Bancsi Melinda kézműves-foglalkozást vezetett, Szőllősi Etelka vallástanár-szociális munkás gyermek-istentiszteletet tartott, délután pedig kártyajátékokkal, táblás játékokkal és sakkal lehetett ismerkedni.

A szabadtűzön főzött ételt Magyarfenesről érkezett háromtagú csapat készítette Szilágyi István főszakács vezetésével, Bárdos Csaba Péter és Részeg Árpád közreműködésével. Máté Margit esperes asszony csörögét készített, ebéd után pedig borkóstolással zárult a gasztronómiai program.

Család, gyülekezet és iskola – a hitre nevelés három színtere

A gyermekek éve az előadások témaválasztásában is hangsúlyosan megjelent. Lengyelné dr. Püsök Sarolta a gyermekek hitre nevelésének forrásairól vezetett kerekasztal-beszélgetést. Kiindulópontként arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermek fejlődése nem szűkíthető le a testi növekedésére vagy az iskolai teljesítményére. A bibliai megközelítés egyszerre beszél testi, értelmi, közösségi és lelki fejlődésről.

A család szerepe nem helyettesíthető, de az egyházi közösség és az oktatási intézmény is hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermeknek személyes kapcsolata alakuljon ki Istennel. A beszélgetésben ezért nem kész recepteket kívántak adni, hanem a résztvevők tapasztalataikat, kérdéseiket és aggodalmaikat osztották meg egymással.

„Problémamegoldó fiatalokat neveljünk, ne függőket!” – összegezte mondanivalójának egyik legfontosabb üzenetét.

A székelyföldi szakember szerint a mai fiatalok okosabbak, mint a korábbi nemzedékek, de elérésükhöz, megszólításukhoz gyökeresen meg kell változtatni az elmúlt korokban megrekedt oktatási rendszerünket. Példaként a skandináv államokat említette, ahol szerinte ez a váltás megtörtént, ami jelentős előnyt jelent számukra a munkaerőpiac szempontjából.

Nem a tömeg nagysága a legfontosabb

A nap programja jól mutatta, hogy a református egyházmegye nem egyszerűen egy újabb rendezvénnyel kívánt bekerülni a Kolozsvári Magyar Napok amúgy is rendkívül gazdag kínálatába. A nyílt nap sajátosságát éppen a kisebb közösségek, a személyes találkozások, a beszélgetések és a különböző nemzedékek együttes jelenléte adta.

Ebben fontos szerepet vállalnak az egyházmegye belmissziós szervezetei is.

Sok múlik a presbiterek és a lelkipásztor kapcsolatán, a lelkipásztor aktivitásán, valamint azon, hogy mennyire sikerül bevonni a fiatalokat az egyházi rendezvények szervezésébe és lebonyolításába.

A Hídelvén megszervezett nyílt nap azonban éppen ennek a közösségépítésnek kínál újabb lehetőséget. Ahogyan Gáspár Károly missziói előadó fogalmazott, egy ilyen rendezvény értékét nem feltétlenül az mutatja meg, hányan zsúfolódnak össze egy sátorban. Sokszor egyetlen tartalmas találkozás, egy régen látott ismerőssel folytatott beszélgetés vagy egy előadás nyomán kialakuló eszmecsere többet jelent a puszta létszámnál.