
Csörögefánkkal kínálja a gyerekeket az egyházmegye esperese, Máté István
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Egyházmegye
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába. A Hídelvei Református Egyházközség és a református szakiskola egymásba nyíló udvarain, valamint közösségi tereiben reggeltől estig áhítat, előadások, kerekasztal-beszélgetés, gyermekprogramok és kézműves-foglalkozások várták az érdeklődőket. A néhány év alatt hagyománnyá érlelődött rendezvény a nőszövetség kezdeményezéséből nőtte ki magát az egész egyházmegye találkozójává.
2026. augusztus 20., 08:012026. augusztus 20., 08:01
2026. augusztus 20., 09:332026. augusztus 20., 09:33
A Kolozsvári Magyar Napok belvárosi forgatagától valamivel távolabb, a Ferenc József (ma Horea) úti hídelvei református templom környékén egészen másfajta nyüzsgés fogadta szerdán az érdeklődőket. A Kolozsvári Református Egyházmegye nyílt napján nem a nagyszínpad és a hangos zene jelentette a fő vonzerőt: a templom, a gyülekezeti otthon, az Égre-kacsintó sátor, a kézműves- és az IKE-sátor, valamint a református szakiskola udvara kínált hitbéli találkozási lehetőséget gyerekeknek és felnőtteknek.
A program délelőtt tíz órakor Erdélyi Tünde kórházlelkész áhítatával kezdődött a hídelvei templomban, ahol 11 és 17 óra között folyamatosan lehetőség nyílt imára is. A napot 17 órától zenés áhítat zárta a Hangoló Együttes és Oláh Mátyás kisbácsi lelkipásztor szolgálatával.
A nyílt nap azonban jóval többet jelentett a templomi alkalmaknál.
A mai egyházmegyei nyílt nap előzményeiről Lengyelné dr. Püsök Sarolta lelkipásztor, egyetemi oktató, a Kolozsvári Református Egyházmegye Nőszövetségének elnöke beszélt a Krónikának. Mint felidézte, az ötlet eredetileg a nőszövetségi mozgalomból született. Más erdélyi városokban már volt példa arra, hogy az egyházi közösségek bekapcsolódjanak a városnapok vagy más nagyobb rendezvények forgatagába. A nagy országos nőszövetségi találkozók helyett idővel a régiós rendezvények kerültek előtérbe, az észak-erdélyi régióhoz pedig Kolozsvár mellett Kalotaszeg, Dés és Torda térsége tartozott.
Móra László Tibor kajántói lelkipásztor bibliai kvízversennyel szolgálta a hitre nevelést a gyerekek körében
Fotó: Makkay József
A belvárosi helyszínek zsúfoltsága miatt végül a hídelvei gyülekezet bizonyult megfelelő házigazdának. Az itteni adottságok ráadásul jóval többet kínáltak egy egyszerű rendezvénysátornál: a templom és a gyülekezeti otthon mellett rendelkezésre áll a református szakiskola udvara és több közösségi tér, így egyszerre lehet előadásokat, beszélgetéseket, gyermekprogramokat és szabadtéri foglalkozásokat szervezni.
A kezdeményezés életképesnek bizonyult, ezért nem hagyták veszni. A két nőszövetségi rendezvény után az egyházmegye vette át a nyílt nap szervezését, az idei pedig már a negyedik alkalom volt. A korábbi nőszövetségi rendezvényt úgy alakították át, hogy abba valamennyi belmissziós szövetség bekapcsolódhasson.
Ma már nemcsak az egyházi hirdetésekből értesülnek róla az érdeklődők: sokat segít az egyházmegye közösségi oldala, az előadások pedig bekerülnek a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos programjába is. A legjobb reklám mégis az, amikor az emberek egymásnak ajánlják az eseményt.
A gyerekek hitre neveléséről alakult ki érdekes eszmecsere a gyülekezet imatermében
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Egyházmegye
„Mi is szeretnénk valamit nyújtani”
Gáspár Károly egyházmegyei missziói előadó szerint a szervezőkben az a gondolat fogalmazódott meg, hogy a Kolozsvári Magyar Napokon a református egyház se pusztán résztvevőként, hanem egyfajta házigazdaként legyen jelen. A korábbi nőszövetségi kezdeményezést ezért emelték egyházmegyei szintre, bevonva a belmissziós szövetségeket, az ifjúsági szervezetet és más egyházi közösségeket is.
A lelkipásztor úgy látja, nem feltétlenül a résztvevők száma alapján kell megítélni a nyílt nap sikerét.
– fogalmazott. Tapasztalata szerint az idei rendezvényen már érzékelhetően nagyobb volt a mozgás, és sokan célzottan egy-egy programra érkeztek. Van, akit az előadások érdekelnek, más a foglalkozásokra jön, megint másokat a közös étkezés vonz.
Éppen ez adja a rendezvény sajátosságát: nem szükséges reggeltől estig jelen lenni, a kapuk egész nap nyitva állnak. A hídelvei helyszín pedig lassan az egyházmegye olyan találkozási pontjává válik, ahol a Magyar Napok idején az egyház is meg tudja mutatni magát.
Gyerekfoglalkozások a református szakiskola udvarán
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Egyházmegye
Máté István, a Kolozsvári Református Egyházmegye esperese szerint az egyházmegye éppen azért vállalta fel a rendezvényt, mert szerette volna kiszélesíteni az eredeti kezdeményezést. Az esperesi hivatal mellett a belmissziós szövetségeket, a Presbiterszövetséget, az IKE-t és a lelkészértekezletet is bevonták.
Az esperes szerint bár Hídelve valamelyest kívül esik a Kolozsvári Magyar Napok belvárosi fősodrán, a rendezvény évről évre jobban beépül a programsorozatba.
Erre utal az is, hogy az előadások iránt komoly az érdeklődés.
A helyszín adottságai közben lehetővé teszik azt is, hogy ne csak szellemi-lelki, hanem valódi közösségi együttlét alakuljon ki: a Presbiterszövetség például legalább száz ember számára készített bográcsos ételt.
Kézműves foglalkozásokat oktat gyerekeknek Czégér Edit
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Egyházmegye
Az esperes elmondta, az idei alkalom már február óta szerepelt az egyházmegye eseménynaptárában, és folyamatosan hirdették az egyházi csatornákon. A lelkipásztoroknak és a gyülekezeti tagoknak ugyanakkor saját közösségükben is helyt kell állniuk, ezért nem lehet elvárni, hogy mindenki jelen legyen.
Az idei rendezvény egyik legszembetűnőbb sajátossága a gyermekeknek és fiataloknak kínált programok sokasága volt. Ennek hátterében az áll, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének tekinti.
Bárdos Csaba, a Kolozsvári Református Egyházmegye Presbiterszövetségének elnöke lapunknak elmondta: már az év eleji egyeztetésen szóba került, hogy a Magyar Napok nyílt napján az előadások mellett kézműves-foglalkozásokat szervezzenek, és különösen a gyermekekre összpontosítsanak.
A legkisebbek és a fiatalok valóban több helyszín között válogathattak. Az Égre-kacsintó sátorban 11 és 16 óra között kézműves-foglalkozások, gyermek-istentisztelet és társasjátékok várták őket. A KOEN munkatársai mellett Gál-Bancsi Melinda kézműves-foglalkozást vezetett, Szőllősi Etelka vallástanár-szociális munkás gyermek-istentiszteletet tartott, délután pedig kártyajátékokkal, táblás játékokkal és sakkal lehetett ismerkedni.
A hidelvei református templom és református szakiskola udvara volt a nyílt nap helyszíne
Fotó: Makkay József
Külön kézműves sátorban horgolni lehetett Czégér Edit vezetésével, az IKE sátrában pedig Gede Csongor kolozsmonostori lelkipásztor, ifjúsági előadó irányításával kínáltak foglalkozásokat a kátés és ifis korosztálynak. Móra László Tibor kajántói lelkipásztor bibliai kvízversennyel várta a gyermekeket és fiatalokat.
A szabadtűzön főzött ételt Magyarfenesről érkezett háromtagú csapat készítette Szilágyi István főszakács vezetésével, Bárdos Csaba Péter és Részeg Árpád közreműködésével. Máté Margit esperes asszony csörögét készített, ebéd után pedig borkóstolással zárult a gasztronómiai program.
A gyermekek éve az előadások témaválasztásában is hangsúlyosan megjelent. Lengyelné dr. Püsök Sarolta a gyermekek hitre nevelésének forrásairól vezetett kerekasztal-beszélgetést. Kiindulópontként arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermek fejlődése nem szűkíthető le a testi növekedésére vagy az iskolai teljesítményére. A bibliai megközelítés egyszerre beszél testi, értelmi, közösségi és lelki fejlődésről.
A család szerepe nem helyettesíthető, de az egyházi közösség és az oktatási intézmény is hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermeknek személyes kapcsolata alakuljon ki Istennel. A beszélgetésben ezért nem kész recepteket kívántak adni, hanem a résztvevők tapasztalataikat, kérdéseiket és aggodalmaikat osztották meg egymással.
A Szent Koronáról a Szent Korona Lovagrend tagjai tartottak előadást
Fotó: Makkay József
A vitára sarkalló előadást követően többen megosztották gyermeknevelési tapasztalataikat. Volt, aki a nagyszülők növekvő szerepét hangsúlyozta egy olyan világban, amelyben a rohanó élet miatt a szülőknek a kelleténél kevesebb idejük jut a gyermeknevelésre. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy a templomba járó szülői példa elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek is templomjáróvá váljon. Lelkipásztori vélemény szerint sok fiatal egy időre elszokik a templomtól, de ha gyermekkorban megvannak az alapok, később elég lehet egy szikra ahhoz, hogy újra visszataláljon a templomhoz. Az is elhangzott, hogy nem lehet elvonatkoztatni a gyermekeket és fiatalokat érő internetes hatásoktól: napjainkban a gyermekeket már nemcsak a szülők, hanem az internet is jelentősen befolyásolja.
A gyermekek és fiatalok neveléséhez kapcsolódott Nagy Imre nyárádszeredai, oktatással foglalkozó vállalkozó előadása is, aki arra kereste a választ, hogyan lehet motiválni a fiatalokat, illetve miként növelhető a tanulási teljesítmény.
Az előadó több gyakorlati alapelvet fogalmazott meg. Fontosnak nevezte, hogy a gyermek értse, mi értelme van a rábízott feladatnak, a nagyobb feladatokat pedig kisebb, teljesíthető részekre kell bontani. Érdemes választási lehetőséget adni, mérhető célokat kitűzni és minél hamarabb sikerélményhez juttatni a tanulót. Ugyanilyen fontosnak tartotta, hogy a felnőtt ne kizárólag a végeredményt értékelje, hanem magát az erőfeszítést és a folyamatot is, visszajelzése pedig általános dicséret helyett legyen konkrét.
Bográcsban készül a pörkölt
Fotó: Makkay József
„Problémamegoldó fiatalokat neveljünk, ne függőket!” – összegezte mondanivalójának egyik legfontosabb üzenetét.
A székelyföldi szakember szerint a mai fiatalok okosabbak, mint a korábbi nemzedékek, de elérésükhöz, megszólításukhoz gyökeresen meg kell változtatni az elmúlt korokban megrekedt oktatási rendszerünket. Példaként a skandináv államokat említette, ahol szerinte ez a váltás megtörtént, ami jelentős előnyt jelent számukra a munkaerőpiac szempontjából.
A Szent Korona üzenetéről
Egészen más témát kínált a délutáni történelmi előadás. A program szerint a Mohács 500 – Szent Korona Lovagrend képviseletében Bíró Endre beszélt a Szent Koronáról, annak ábrázolásairól, jelképrendszeréről és történetéről.
Az előadó részletesen ismertette a korona zománcképeinek elhelyezkedését és az azokhoz kötődő értelmezéseket. Beszélt a Pantokrátor-ábrázolásról, az angyalok, a katonaszentek, valamint Szent Kozma és Szent Damján alakjáról, illetve a korona görög és latin nyelvű feliratairól. Kitért a korona eredetéről és későbbi átalakításairól szóló, egymással vitázó elméletekre is. Az előadásban elhangzó megközelítés szerint a Szent Korona nem pusztán uralkodói ékszerként értelmezhető, hanem olyan szakrális tárgyként, amelyhez a magyar királykoronázások során sajátos vallási és közjogi jelentéstartalom társult.
Bíró Endre az 1848–49-es szabadságharc utáni időszakot is felidézte, amikor a koronázási jelvényeket elrejtették. Beszélt arról, milyen károkat okozott a nedvesség a Duna árterületén, ládában őrzött tárgyakban, és hogyan maradt fenn a koronázási palást, miközben egyes más textíliák megsemmisültek.
A bográcsfőző magyarfenesi csapat tagjai: (balról jobbra) Részeg Árpád, Szilágyi István és Bárdos Csaba Péter
Fotó: Makkay József
A nap programja jól mutatta, hogy a református egyházmegye nem egyszerűen egy újabb rendezvénnyel kívánt bekerülni a Kolozsvári Magyar Napok amúgy is rendkívül gazdag kínálatába. A nyílt nap sajátosságát éppen a kisebb közösségek, a személyes találkozások, a beszélgetések és a különböző nemzedékek együttes jelenléte adta.
Ebben fontos szerepet vállalnak az egyházmegye belmissziós szervezetei is.
Sok múlik a presbiterek és a lelkipásztor kapcsolatán, a lelkipásztor aktivitásán, valamint azon, hogy mennyire sikerül bevonni a fiatalokat az egyházi rendezvények szervezésébe és lebonyolításába.
A Hídelvén megszervezett nyílt nap azonban éppen ennek a közösségépítésnek kínál újabb lehetőséget. Ahogyan Gáspár Károly missziói előadó fogalmazott, egy ilyen rendezvény értékét nem feltétlenül az mutatja meg, hányan zsúfolódnak össze egy sátorban. Sokszor egyetlen tartalmas találkozás, egy régen látott ismerőssel folytatott beszélgetés vagy egy előadás nyomán kialakuló eszmecsere többet jelent a puszta létszámnál.
Sül a csörögefánk: Máté Margit a református szakiskola konyháján készíti a házi süteményt
Fotó: Makkay József
Közös ebéd a sátrak alatt
Fotó: Makkay József
Csoportkép az egyházmegyei napon
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Egyházmegye
A hidelvei templom környéke meghitt, csendes hely a városi zsibongásban
Fotó: Makkay József

Jelenleg Erdély egyetlen új református temploma épül a Kolozsvár szomszédságában fekvő Apahidán. Videós riportunkban a templomépítés előzményeit, az önerőből történő építkezés kihívásait és a gyülekezetépítés folyamatát mutatjuk be.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
szóljon hozzá!