Hagyományos és modern fajták – Pap Loránd Lehel nyikómalomfalvi faiskola-tulajdonos a gyümölcsfatermesztésről

Úgy döntött, szülőfalujában létrehozza faiskoláját, hogy saját oltványokat állítson elő. Bevallása szerint az emberekben nagyobb a bizalom, ha a vállalkozó saját termékét értékesíti, nem pedig viszonteladó.
A napi teendőket igyekeznek állandó alkalmazottjával megoldani, de amikor több a teendő – például tavasszal a telepítés –, akkor alkalmi munkásokat is fogadnak. A facsemetéket a Fehér-Nyikómentén, a szülői háznál árusítják, hogy a vásárlók ne menjenek a falu határában található faiskoláig. A főút mellett tábla jelzi, hogy az udvarban facsemete eladó. Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében Loránd vállalkozásának sikerült magyarországi pályázatot elnyernie, amiből a faiskolához szükséges munkagépeket vásárolt: traktort, ültetőgépet, rotációs kapát, permetezőt és talajelőkészítő gépeket.

Családi örökség a fák szeretete

Loránd nagyapja népnevelő, tanító volt a helyi iskolában. Egy, az iskolához tartozó földterületen faiskolát alakított ki, ahol a gyermekekkel csemetéket oltottak, és mindenki hazavihette az általa sikeresen beoltott fát, hogy otthon elültesse. A faiskola azonban idővel megszűnt, a területet eperfákkal ültették be, amelyek levelével selyemhernyókat neveltek. Vendéglátóm elmeséli, hogy erdész nagybátyjával szeretett erdőbe járni, és ő is erdész szeretett volna lenni. Amikor azonban egyetemre készült, az erdőket visszaadták magántulajdonba, így nem lehetett tudni, mi lesz az erdészek sorsa. Mivel ehhez a szakterülethez közel állt a kertészet, kertészmérnöki szakra iratkozott Marosvásárhelyre.

Térkép a faiskoláról

Ma már a faiskola 5,5 hektár területen fekszik. Évente több ezer vad-alanyt ültetnek el, amelyekre különböző fajtákat oltanak. Azonban csak a területük egy részén működik faiskola, mivel a termőföldet vetésforgóval pihentetik a betegségek és kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében.

az alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy-, őszibarack, kajszi- és birsalmafajták széles választéka”. Pap Loránd a könnyebb átláthatóság érdekében a faiskoláról évente térképet készít, ahol megszámozott sorokon van felrajzolva minden gyümölcsfajta. Az ábrákon pedig könnyen eligazodik, hogy melyik sorban milyen csemete található.

Hagyományos és modern fajták

A faiskolában hagyományos székelyföldi, illetve modern fajták egyaránt megtalálhatóak. Igen

szebben is fejlődik első évben, és locsolást is kevesebbet igényel, ugyanis a hólével sok vízhez jut – magyarázza a kertészmérnök.

A nemesítés műhelytitkai

Az alanycsemeték első éve a felnevelésükről szól, majd augusztus végén, szeptember elején kezdődik az oltási szezon. „Hogy ne vadalma teremjen abból az alanyból, amit elültetünk, hanem pl. jonatán, a gyökér feletti részen egy kis bevágást ejtünk és a fa egy rügyét illesztjük be. Ezt a műveletet szemzésnek nevezzük. Következő őszre e kis rügyből neveljük fel az oltványt”. Loránd az oltáshoz törzsültetvényből, származási igazolvánnyal rendelkező, vírusmentes vesszőket vásárol. A megvásárolt vesszőn mintegy húsz rügy található.

– részletezi a szakember. „A fa gyökere vad, de a fenti rész már jonatán” – avat be az oltás részleteibe. A gyökérnyakba került rügyet lekötözik, három hét múlva leveszik róla a kötést, a csemete pedig végigalussza „téli álmát”. Tavasszal a vad részt visszavágják a szemig, ezt nevezik szemre metszésnek. A következő évben már a szemet (rügyet) nevelik fel. Az oltás valójában nemesítés: ugyanazok a tulajdonságai lesznek a fának, amit beoltottak, mint az anyafának, amiről a rügyet, az oltógallyat vették. „Az oltványnevelés kétéves folyamat. Mindig két generációt nevelünk egyszerre. Az elsőéveseket neveljük, hogy ősszel tudjuk oltani. A másodévesek már be vannak oltva. Az egész folyamat egy körforgás” – magyarázza a faiskola tulajdonosa.

Növényvédelem és természeti csapás

A malomfalvi faiskolának kedvező helyzete van, hiszen patak folyik a földterületük mellett. A csemeték vízszükségletét csepegtető öntözőrendszerrel pótolják. Száraz időszakban, nyáron azonban sokszor kiapad a patak, és előfordul, hogy ciszternával, traktorral hordják a vizet a földre, és pumpával juttatják a csepegtetőrendszerbe. A szinte heti rendszerességgel végzett növényvédelmi kezelések elvégzése is elengedhetetlen a kártevők és kórokozók ellen.

„Most például a mezei pockok, rágcsálók okoznak rengeteg kárt, a csemeték gyökereit eszik meg. A mélyszántással tönkretesszük a pockok fészkeit, így próbálunk megszabadulni tőlük” – részletezi vendéglátóm. Egy időben a vadnyulak is bejártak a kertbe, habár vadhálóval volt körbekerítve. A vadhálóra még egy apróbb szövésű hálót tettek, ami ugyan a nyulak mozgását megakadályozza, de a medvéét nem. Ottjártamkor láthattam azt a kaput, amit nemrég a medve rongált meg, amikor „betört” a faiskolába.

Mit keresnek a vásárlók?

A Pap-faiskolában a szilvacsemete a legkeresettebb, ugyanis gyümölcse kiváló pálinkaalapanyag, így nagy mennyiségben is jól hasznosítható. A nyikómalomfalvi telephelyet főként Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei vásárlók látogatják.

Pálinkafőzőt üzemelő vállalkozók is nagyobb tételben szoktak vásárolni, illetve fiatalok is, akik kertjükből új gyümölcsöst szeretnének kialakítani. De érkeznek egy-két fáért is vásárlók. Loránd elmagyarázza: október végén termelik ki a csemetéket, majd november elseje után kezdik meg az árusítást. Télire bezárják a kapukat, majd tavasszal, március elején kezdődik újra az eladási szezon. A vevőket tanácsokkal látja el az ültetést illetően, de év közben is bármilyen szakmai kérdéssel fordulhatnak hozzá.

A faiskola jövője

A korábbi évekhez hasonlóan évről évre új fajtákat vonnak be a faiskolába, hogy minél nagyobb legyen a választék. A tulajdonos a faiskola mellé egy kisebb tó létesítését tervezi, hogy állandóan legyen öntözővíz a csemeték számára. Loránd folyamatosan tanul és informálódik. Ahogy fogalmaz: saját magát kell fejlesztenie ahhoz, hogy a faiskola is fejlődni tudjon.

Jakab Mónika