Pap Loránd Lehel a Fehér-Nyikómentén lévő szülői háznál árusítja a helyi faiskolában megtermelt facsemetéit
Fotó: Jakab Mónika
Pap Loránd Lehel nyikómalomfalvi facsemete-termesztő a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem kertészmérnöki szakán tanult. Vállalkozása elején főleg Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén foglalkozott kertépítéssel és kertfenntartással, közben családja támogatásával gyümölcsfaiskolát hozott létre.
2021. június 06., 13:002021. június 06., 13:00
Pap Loránd vállalkozása 2010 tavaszán jött létre. Frissen végzett kertészmérnökként fametszést, kertfenntartást és kertépítést vállalt, de már abban az évben elkezdett gyümölcsfaoltványokkal is foglalkozni – forgalmazóként. Egyre növekedett a kereslet, de rájött, hogy
Úgy döntött, szülőfalujában létrehozza faiskoláját, hogy saját oltványokat állítson elő. Bevallása szerint az emberekben nagyobb a bizalom, ha a vállalkozó saját termékét értékesíti, nem pedig viszonteladó.
A napi teendőket igyekeznek állandó alkalmazottjával megoldani, de amikor több a teendő – például tavasszal a telepítés –, akkor alkalmi munkásokat is fogadnak. A facsemetéket a Fehér-Nyikómentén, a szülői háznál árusítják, hogy a vásárlók ne menjenek a falu határában található faiskoláig. A főút mellett tábla jelzi, hogy az udvarban facsemete eladó. Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében Loránd vállalkozásának sikerült magyarországi pályázatot elnyernie, amiből a faiskolához szükséges munkagépeket vásárolt: traktort, ültetőgépet, rotációs kapát, permetezőt és talajelőkészítő gépeket.
A gyümölcsfaiskola területét vetésforgó rendszerben művelik
Fotó: Jakab Mónika
Loránd nagyapja népnevelő, tanító volt a helyi iskolában. Egy, az iskolához tartozó földterületen faiskolát alakított ki, ahol a gyermekekkel csemetéket oltottak, és mindenki hazavihette az általa sikeresen beoltott fát, hogy otthon elültesse. A faiskola azonban idővel megszűnt, a területet eperfákkal ültették be, amelyek levelével selyemhernyókat neveltek. Vendéglátóm elmeséli, hogy erdész nagybátyjával szeretett erdőbe járni, és ő is erdész szeretett volna lenni. Amikor azonban egyetemre készült, az erdőket visszaadták magántulajdonba, így nem lehetett tudni, mi lesz az erdészek sorsa. Mivel ehhez a szakterülethez közel állt a kertészet, kertészmérnöki szakra iratkozott Marosvásárhelyre.
A tulajdonos a könnyebb átláthatóságért a faiskoláról térképet készít
Fotó: Jakab Mónika
Ma már a faiskola 5,5 hektár területen fekszik. Évente több ezer vad-alanyt ültetnek el, amelyekre különböző fajtákat oltanak. Azonban csak a területük egy részén működik faiskola, mivel a termőföldet vetésforgóval pihentetik a betegségek és kártevők elszaporodásának megakadályozása érdekében.
az alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy-, őszibarack, kajszi- és birsalmafajták széles választéka”. Pap Loránd a könnyebb átláthatóság érdekében a faiskoláról évente térképet készít, ahol megszámozott sorokon van felrajzolva minden gyümölcsfajta. Az ábrákon pedig könnyen eligazodik, hogy melyik sorban milyen csemete található.
A faiskolában hagyományos székelyföldi, illetve modern fajták egyaránt megtalálhatóak. Igen
Felcímkétett csemeték a faiskolában
Fotó: Jakab Mónika
A pónyiknak nyolc-kilenc év is kell, amíg teremni kezd. Körtéből a pirosbelű vackor, szilvából a zöldringló és a besztercei szilva a kedveltebb hagyományos fajta.
Az intenzív termesztésre szánt fajtákat eleve olyan alanyra oltják, hogy a fának középerős növekedése legyen. Nincs túl nagy fájuk, viszont a hagyományos fajtákhoz képest hamarabb, már a harmadik-negyedik évben teremnek. Hátrányuk, hogy nem olyan hosszú életűek: élettartamuk megközelítőleg harminc év, viszont ez idő alatt igen sokat teremnek.
Egyesek a régi és a betegségre rezisztensebb fajtákat választják, hogy minél kevesebbet kelljen permetezniük. Akik viszont piacos árut akarnak termelni, azok az intenzív fajtákat választják – fogalmaz a szakember.
A gazdák már ősszel is ültetnek csemetét, pedig Loránd a vállalkozás indulásakor ősszel alig árult valamit.
szebben is fejlődik első évben, és locsolást is kevesebbet igényel, ugyanis a hólével sok vízhez jut – magyarázza a kertészmérnök.
Az alanycsemeték első éve a felnevelésükről szól, majd augusztus végén, szeptember elején kezdődik az oltási szezon. „Hogy ne vadalma teremjen abból az alanyból, amit elültetünk, hanem pl. jonatán, a gyökér feletti részen egy kis bevágást ejtünk és a fa egy rügyét illesztjük be. Ezt a műveletet szemzésnek nevezzük. Következő őszre e kis rügyből neveljük fel az oltványt”. Loránd az oltáshoz törzsültetvényből, származási igazolvánnyal rendelkező, vírusmentes vesszőket vásárol. A megvásárolt vesszőn mintegy húsz rügy található.
– részletezi a szakember. „A fa gyökere vad, de a fenti rész már jonatán” – avat be az oltás részleteibe. A gyökérnyakba került rügyet lekötözik, három hét múlva leveszik róla a kötést, a csemete pedig végigalussza „téli álmát”. Tavasszal a vad részt visszavágják a szemig, ezt nevezik szemre metszésnek. A következő évben már a szemet (rügyet) nevelik fel. Az oltás valójában nemesítés: ugyanazok a tulajdonságai lesznek a fának, amit beoltottak, mint az anyafának, amiről a rügyet, az oltógallyat vették. „Az oltványnevelés kétéves folyamat. Mindig két generációt nevelünk egyszerre. Az elsőéveseket neveljük, hogy ősszel tudjuk oltani. A másodévesek már be vannak oltva. Az egész folyamat egy körforgás” – magyarázza a faiskola tulajdonosa.
A malomfalvi faiskolának kedvező helyzete van, hiszen patak folyik a földterületük mellett. A csemeték vízszükségletét csepegtető öntözőrendszerrel pótolják. Száraz időszakban, nyáron azonban sokszor kiapad a patak, és előfordul, hogy ciszternával, traktorral hordják a vizet a földre, és pumpával juttatják a csepegtetőrendszerbe. A szinte heti rendszerességgel végzett növényvédelmi kezelések elvégzése is elengedhetetlen a kártevők és kórokozók ellen.
„Most például a mezei pockok, rágcsálók okoznak rengeteg kárt, a csemeték gyökereit eszik meg. A mélyszántással tönkretesszük a pockok fészkeit, így próbálunk megszabadulni tőlük” – részletezi vendéglátóm. Egy időben a vadnyulak is bejártak a kertbe, habár vadhálóval volt körbekerítve. A vadhálóra még egy apróbb szövésű hálót tettek, ami ugyan a nyulak mozgását megakadályozza, de a medvéét nem. Ottjártamkor láthattam azt a kaput, amit nemrég a medve rongált meg, amikor „betört” a faiskolába.
A Pap-faiskolában a szilvacsemete a legkeresettebb, ugyanis gyümölcse kiváló pálinkaalapanyag, így nagy mennyiségben is jól hasznosítható. A nyikómalomfalvi telephelyet főként Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei vásárlók látogatják.
Pálinkafőzőt üzemelő vállalkozók is nagyobb tételben szoktak vásárolni, illetve fiatalok is, akik kertjükből új gyümölcsöst szeretnének kialakítani. De érkeznek egy-két fáért is vásárlók. Loránd elmagyarázza: október végén termelik ki a csemetéket, majd november elseje után kezdik meg az árusítást. Télire bezárják a kapukat, majd tavasszal, március elején kezdődik újra az eladási szezon. A vevőket tanácsokkal látja el az ültetést illetően, de év közben is bármilyen szakmai kérdéssel fordulhatnak hozzá.
A korábbi évekhez hasonlóan évről évre új fajtákat vonnak be a faiskolába, hogy minél nagyobb legyen a választék. A tulajdonos a faiskola mellé egy kisebb tó létesítését tervezi, hogy állandóan legyen öntözővíz a csemeték számára. Loránd folyamatosan tanul és informálódik. Ahogy fogalmaz: saját magát kell fejlesztenie ahhoz, hogy a faiskola is fejlődni tudjon.
Jakab Mónika
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!