Csángó jókedv Budapesten

Hollósy László például Székelyudvarhelyről származott el Bajorországba, és onnan utazott családostul Budapestre, hogy részt vegyen a bálon. Elmondása szerint rendkívül érdekli a csángó kultúra és kisgyerekeinek is meg akarta mutatni testközelből a csángómagyarság hagyományait.

Felvonult a színpadra a több mint száz népviseletbe öltözött előadó, akik énekeikkel, táncaikkal felváltva szórakoztatták a nagyérdeműt. A Csíkfaluból, Forróvalváról, Lábnyikból, Pusztinából, Klézséről, Somoskáról, Gyimesekből, Pan­csovából érkezők megcsillogtatták a csángó kultúra színe-javát. Fellépett a Tatrospart Néptánccsoport, a Gyimesvölgye Férfikórus, a Népzenei Kamaraműhely, a Csörömpölő Zenekar, a Lippentő Táncegyüttes és még sok más egyéni előadó, többek között a klézsei születésű Hodorog András híres-neves furulyamester is. A gálaműsor legmeghatóbb pillanata volt, amikor a színpadon az előadók a Kimegyek a doberdói harctérre magyar katonadalt kezdték énekelni. Spontán találtak egymásra előadók és közönsége, együtt énekelve végig kiváló zenei aláfestéssel a magyar katonadalt, könnyeket csalva a szemekbe. A magas színvonalú műsort szűnni nem akaró vastapssal díjazta a közönség.

Sok csángó koncert

Több teremben is párhuzamosan folytatódott a mulatság, az ismerkedés, a jókedv. A pusztinai vendégek megtartották Mikor Csíkból kiindultam… című lemezbemutató koncertjüket, egy teremmel odébb pedig csángó muzsikát játszó magyarországi zenekarok húzták a talpalávalót, mint a Somos Együttes, a Szigony Együttes, a Tindia Zenekar és a Zurgó Együttes. Lemezbemutató koncertet tartott a Servet Zenekar, illetve Fábri Géza a népzenei és a moldvai magyar énekesekkel közösen Karikás táncot járják címmel. Az egyenként közel egyórás koncertek és fellépések alatt a bálozók önfeledten mulattak és énekeltek az előadókkal.

Fekete Réka, az egyik főszervező lapunknak elmondta: már több mint tíz éve résztvevője és szervezője a bálnak. Ma is lelkesedéssel veti bele magát a szervezői teendőkbe, mert tudja, hogy a cél nemes: bemutatni és megismertetni a magyarországi közönséggel a csángó és a moldvai magyarok rendkívül régies és páratlanul gazdag népművészetét és hagyományait. Tárnok Mária a szervező Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány elnöke kifejtette, az idei rendezvénnyel is maximálisan elégedett, az előadok és a közönség közös éneklése és egymásra találása őt is megérintette. „Mintegy két évtizedre visszanyúló fesztiválunkkal alkalmat szeretnének teremteni arra, hogy a közép- és kora újkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok bemutathassák szokásaikat, viseleteiket, zenéiket, táncaikat egy nagyszínpadi műsor keretében.

– mondta lapunknak.

Diplomaták népviseletben

A rendezvény egyik szervezőjeként Benke Gráci Somoskáról érkezett a Csángó Bálra. Először táncosként, majd zenészként, az utóbbi években pedig szervezőként segíti az eseményt. Úgy véli, a műsort követő hatalmas taps kiváló visszaigazolást ad arról, hogy megfelelő értéket tudtak nyújtani a közönségnek, a táncban résztvevő bálozók nagy száma pedig azt igazolja, hogy megéri évről-évre életre hívni a csángók budapesti bálját.

A bál igazi közönségsiker lett. A táncházként működő különböző termek tele voltak éneklő-táncoló fiatalokkal és idősekkel egyaránt, akiknek népviseletbe öltözött előadók oktatták a megfelelő lépéseket.

Éppen egy ilyen táncházi terem előtt sikerült szóba állnom a gyönyörű csángó népviseletbe öltözött Szilágyi Angelikával, aki Csángóföldről, pontosabban Csíkfaluból származik. Mint elmondta, a családja székelyföldi menekült, ősei a mádéfalvi veszedelemkor kerültek Csángóföldre. Jelenleg Szentedrén él, kéthetente tart táncházat Budapesten, ahol népdaloktatás is folyik. Azt tartja a legfontosabbnak, hogy minél több magyarországival ismertessék meg a csángó kultúrát, a bál pedig sokat segít a cél elérésében. Úgy véli: aki megismeri a csángó kultúrát, az lelkileg gazdagabb ember lesz.

A közönség soraiban volt skót szoknyát viselő hivatalos meghívott és ázsiai népviseletbe öltözött diplomata is. Szentgyörgyi Zoltán, Magyarország bukaresti nagykövetségének korábbi külügyi attaséja is úgy értékelte, ismét egy nagyon sikeres bált hoztak tető alá a szervezők. A szemlélődök közt jelen volt a Kolozsvárról érkezett Mátis Jenő is, az Erdélyi Magyar Néppárt országos választmányának elnöke, aki szerint minden hasonló rendezvényre szükség van, mert amit manapság az iskolákban nem tanítanak, az nem is jut el a diákokhoz. A csángó kultúra ilyen: minden alkalmat meg kell ragadni, hogy ismertebbé, népszerűbbé tegyük –fogalmazott Mátis Jenő.

Kint már hajnalodott, amikor a még mindig táncoló és önfeledten mulató bálozók fáradtságot nem ismerve tovább énekeltek. Bár reggelre jócskán megfogyatkozott a résztvevők száma, a legkitartóbbak még állták a sarat, ahogyan az a régi bálok rendjén történt Csángóföldön is.