Szórakoztató vidámparkká nőtte ki magát az egyébként méltatlanul elhanyagolt Liget
Fotó: Boda L. Gergely
Kilencnaposra bővült, tartalmas, színes programokkal fogadta a látogatókat az elmúlt hétvégén véget ért ötödik Vásárhelyi Forgatag. Az egész várost „belakó” városnapi fesztivál minden korosztályt megszólított, az esti koncertek pedig jókora tömegrendezvénnyé terebélyesedtek.
2017. szeptember 01., 14:142017. szeptember 01., 14:14
2017. szeptember 01., 14:222017. szeptember 01., 14:22
Mivel még mindig nem sikerült egységes helyszínt találni a Vásárhelyi Forgatagra, a rendezvény belakta a várost. Be lehetett kapcsolódni a programokba a Teleki Tékában, a Bolyai Farkas Gimnázium udvarán és a sportpályáján, a Víkendtelepen, még az állatkertben is, valamint a kicsi református kollégium udvarán, ahol kiváló borokat mértek, vagy borkóstoló keretében mutatták be azokat. A legtágasabb helyszínnek azonban a Liget bizonyult, ahol esténként több ezer ember bulizott.
A kicsiket építőkockák ezrei várták a legósátorban
Fotó: Boda L. Gergely
Tavaly a Forgatag idején szervezték meg, idén egy hétvégével korábban, így lehetőséget biztosítottak az érdeklődőknek, hogy nyugodtan elüldögéljenek a romos Aranykakas vendéglő udvarán, és beszélgessenek a fiatal művészekkel, belehallgassanak az alternatív zenészek játékába. Volt képzőművészeti kiállítás, dizájnvásár, sok érdekes lemezlovas szolgáltatta a zenét. A Szféra méltó bemelegítője volt az idei Vásárhelyi Forgatagnak.
Szintén idei újdonság, hogy nagyobb teret kaptak a sportrendezvények, amelyekbe a Bolyai sportpályán és a Víkendtelepen lehetett bekapcsolódni. A Bolyai-iskola sportpályája, annak öltözője sürgős felújításra szorul, s ezt a nagylélegzetű beruházást vállalta fel néhány volt diák, akik adományokat gyűjtenek, és különféle népszerűsítő eseményekkel próbálják előteremteni a szükséges összeget. A Forgatag keretében is lehetett adakozni, igen sokan be is kapcsolódtak a jótékonykodásba. A kezdeményező egykori diákok azt mondják, ha minden diák, aki valaha a sportpályát és öltözőt használta, lemondana egy pizza áráról, és azt volt iskolájának adományozná, gyorsan és egyszerűen fel lehetne újítani az elhanyagolt létesítményt.
Civil tiltakozás a katolikus magyar iskoláért
Fotó: Boda L. Gergely
Felhívásukat bizonyára sokan meghallották azok közül, akik a Bolyai udvarán megszervezett VII. marosvásárhelyeik világtalálkozóján vettek részt. Sok volt és jelenlegi marosvásárhelyi is eljött a többnapos rendezvényre, ahol a köszöntők mellett többek között néptáncelőadások és iskolatörténeti kiállítás volt, de bemutatták a Bolyai-iskola címerét is.
A Teleki Téka udvara és épülete mindig része a Vásárhelyi Forgatagnak, idén is érdekes és hasznos kerekasztal-beszélgetéseknek adott helyet, de ódon falai között gyermekfoglalkozások és esti koncertek, filmvetítések is elfértek. Szombat délelőtt a Maros Megyei Magyarság Történetéből IV. című könyv bemutatóján vettünk részt, ahol Káli Király István, a volt Mentor Kiadó igazgatója ismertette az új kiadványt. A Marosvásárhelyi Magyarság Történetéből könyvek ötlete már 1997-ben megszületett, amikor helytörténeti konferenciákat szerveztek, és a kiadó célja az volt, hogy az itt elhangzó érdekesebb és fontosabb tanulmányokat rendezzék kötetbe. Kiderült, hogy nem lesz elég egy kötet, sőt a három marosvásárhelyi után most már a Maros megyei magyarság történetét bemutató kiadványnak is helye van. Káli Király István a bemutatón elmondta: azért is egyedi és rendkívüli kiadás ez, mert az eredetileg elkészült könyvet – amelyet vakon rábízott a szerkesztőre, tördelőre és korrektorra – el kellett dobni, ugyanis a felületes munka miatt rengeteg volt benne a hiba, illetve kimaradt belőle öt tanulmány lábjegyzete. Káli Király István szerint egy történelmi jellegű könyvben minden negyven oldalon megengedett egy tévedés, de itt minden tévedés egyben történelemhamisítás is. Az újranyomott kötetben megjelent tanulmányokról négy szerző is beszélt. Bányai Réka az első világháború alatti marosvásárhelyi kulturális élet egy szeletét tárta fel és írta meg. Arról számolt be, hogy a Bernády által épített Kultúrpalota már áll, de nem tudják kellőképpen használni.
Minden korosztály jól szórakozott a marosvásárhelyi Forgatagon
Fotó: Boda L. Gergely
Helyet kapott a tanulmánykötetben Nemes Gyula helytörténésznek a nagyernyei régi orgonáról készült tanulmánya is, amelyről szintén részletesen beszélt a szerző. Sebestény Mihály történész az 1918-as marosvásárhelyi civil élet feltárásával foglalkozott, a vásárhelyiek hétköznapjaiba próbált betekinteni, életkörülményeiket jobban megismerni. „A kutatások során jól megismertem a korabeli marosvásárhelyieket, akik akkor életek: tudom, hol laktak, milyen könyvet olvastak, hova jártak szórakozni, és szinte azt is, hogy miről mit gondoltak. Bár családom – az eddig megtalált adatok szerint – csak 1922-ben költözött Marosvásárhelyre, úgy érzem, az 1918-as Marosvásárhelyt és az akkori embereket is jól ismerem” – fogalmazott a közönségtalálkozón Sebestyén Mihály.
A kötetben több érdekes tanulmány mellett bekerült Simon Zsolt írása a kovácslegények szabályzatáról, amelyre a budapesti széchenyi könyvtárban akadt rá, s amely 1565-ből származik. Ez többek között arról szól, hogy a kovácslegénynek hogyan kell viselkednie, mikor kötelező templomba menni és milyen büntetésre számíthat, ha éjszaka kimarad gazdája szállásáról. Szintén Simon Zsolt írta és beszámolt a marosvásárhelyi süvegkészítő legények szabályzatáról is, ami azért külön érdekesség, mert eddig nem tudták, hogy Marosvásárhelyen volt ilyen céh.
Bőséges borkínálat és tucatnyi borkostóló várta az érdeklődőket
Fotó: Boda L. Gergely
A könyvbemutatón elhangzott, hogy a most megjelent kötetnek lesz folytatása, hiszen nagyon sok feltárásra váró adat rejlik a könyvtárakban és levéltárakban. Aki nem jutott el a könyvbemutatóra, az bekapcsolódhatott a városnéző sétákba, s így ismerhette meg Marosvásárhely középkori és barokk épületeit, de az örmény vonatkozású épületeket is. Vasárnap nagy népszerűségnek örvendő autóbuszos séta volt.
Három napra igazi tudományos és szórakoztató vidámparkká nőtte ki magát az egyébként méltatlanul elhanyagolt városi park, a Liget, ahol a Forgatagnak köszönhetően több tíz civil szervezet és az idei meghívott, Nyíregyháza kínálata várta a gyermekeket és nemcsak. Lehetett elektromos autót tapogatni, s bele ülve fényképezkedni, díjakért célba lőni és akadálypályán golyót végigvezetni.
De a legkisebbek is megtalálták a kis kezüknek megfelelő méretű kockát, és állatkertet, babaházat vagy lovas iskolát állíthattak össze fantáziájuk által vezérelve. A nyíregyháziak nemcsak a lego gyárukra, hanem a Sós-tói állatparkjukra is méltán büszkék, ezt is igyekeztek bemutatni, s arra biztatni a vásárhelyieket és a környékbelieket, hogy látogassák meg Magyarország egyik legnagyobb állatkertjét.
Charlie koncertjén kicsinek bizonyult a tér, de a Magna Cum Laude is nagy bulit csapott
Fotó: Bereczky Sándor
Hogy a szülők ne unatkozzanak, amíg a gyerekek szórakoznak, számukra ingyenes masszázst ajánlottak fel a nyíregyházi szakemberek, de ki lehetett próbálni, milyen lúdtollal írni. Aki az egyházi hagyományokra volt kíváncsi, bepillanthatott a REFO 500 sátorba meglesni, hogyan készültek 500 évvel ezelőtt az első magyar nyelvű Bibliák. A Milvus Egyesület sátrában a mostanában „népszerű” medvékről, de más ragadozókról is kiselőadásokat lehetett hallgatni, illetve kérdésekre választ kapni.
A Sajó Norbert által vezetett Telefonos Szeretetszolgálat idén is jelen volt a Forgatagon, s látványosan gyűjtötte az adományokat a nehéz helyzetben levő időseknek és családoknak.
Az önkéntesek két óriás üstben főztek szilvaízt, arra biztatva a fesztiválozókat, hogy ők is kapcsolódjanak be. Sokan meg is tették: volt, akik kertjéből vagy a piacról vásárolt szilvát hozott és magozta ki, volt, aki pár perc erejéig az ízet kavarta, vagy befőttesüveget vásárolt. A szeretetszolgálat munkatársai tervek szerint 2000 darab kisebb üvegnyi ízet akartak főzni, hogy azokat az ősz folyamán szétosszák a segítségre szorulók között, akik csütörtökönként betelefonálhatnak 15–20 óra között egy helyi számon: 0265-555555.
A Ligetben természetesennemcsak önkéntesek főztek, hanem hivatásos szakácsok is.
Aki ebédelni, vacsorázni akart a Ligetben, megtehette, hiszen több helyen árultak sültet, körítést, savanyúságot elfogadható áron. De volt hely, ahol csülökből készült finomságokat lehetett megkóstolni. Mindig sor állt a kürtöskalácsos stand előtt, sokan részesítették előnyben a lángost, és sokak kedvencévé vált a csalamádés, sült hagymás, kolbászos székely „forró kutya” is.
A Ligetben levő több mint félszáz kézműves termékeket kínáló standon szemet gyönyörködtető táskák, fülbevalók, nemezelt ékszerek és ruhák sorakoztak, s több helyen magyaros díszítésű vagy népviseleti darabok vonzották a járókelők tekintetét. Az illatos levendulát, a gyógyszerként ható feketeribizli-szörpöt is be lehetett szerezni, s a termék mellé sok jó tanácsot is kaptak a vásárlók. Annak, aki otthon készítettet illóolajokkal illatosított krémeket vagy szappant akart venni, szintén széles választék állt a rendelkezésére. A legtöbb termelő visszatérő árusa a Forgatagnak, s idén elégedettek voltak, hiszen egész héten gyönyörű idő volt, így legalább ez nem befolyásolta a vásárlási kedvet. Igaz, a kezdődő iskolai év némileg visszavett a pénzköltésből, de azok az árusok, akikkel beszélgettünk, nem panaszkodtak az eladásokra.
Idén a megszokottnál kevesebb helyen lehetett viszont kézműves, otthon készített élelmiszert vásárolni: mindössze két-három sajtosstand és a marosszentannai Makkai Zsolt méhész kínálta termékeit. A méhész asztalán a hagyományos vegyes és akácméz mellett az egyre népszerűbb repcemézet is megtalálhatták a vásárolók, de lehetett virágport, lépes mézet és propoliszt is venni. Érdeklődésemre elmondta: a vásárlók kérésére már készít gyömbérrel „erősített” mézet is, amelynek 30 százaléka reszelt gyömbér, az elfogyasztott termék kiváló immunerősítő, s különösen a téli megfázások esetén jó természetes gyógyszer. De homoktövissel vagy vörös áfonyával feltuningolt mézet is hozott. Úgy fogalmazott, a szeszélyes idei időjárás rányomta a bélyegét a méhek szorgos munkájára, az előző évekhez képest ugyanis kevesebb méz lett, s mintha ez nem lenne elég gond, a nagybani felvásárlási ár is jóval kevesebb, mint két évvel ezelőtt. Makkai Zsolt mégsem volt elkeseredve, mert már kialakult a saját vásárlói köre, és kölcsönös bizalom alapján vásárolnak tőle, sokan keresik a gyógyító mézeit.
Legtöbben, természetesen az esti koncertekre jöttek ki, ilyenkor vált igazán zsúfolttá a Liget és környéke. A vasárnap esti nagyágyú az idén hetven évet töltő Horváth Charlie volt, koncertjén kicsinek bizonyult a bejárat előtti tér, ahova idén, felállították a nagyszínpadot. Ami nagyon jó ötletnek bizonyult, hiszen ezzel elkerülték, hogy a színes, ernyőkkel is díszített Ligetben, a kézműves standok között bulizzon a nagyérdemű. Pénteken és szombaton is sokan tapsoltak és énekeltek együtt az Ocho Machóval, a nyíregyházi Odettel és a Magna Cum Laude is nagy bulit csapott. Vasárnap délelőtt a gyermekek a Bojtorján dalaira utánozhatták szüleiket, s énekelhették, akár kiabálhatták a közkedvelt dalocskákat. Az esti záróbulin Charlie előtt a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers lépett színpadra, és dalaikra méltó módon melegített be a már akkor szép számban jelenlevő közönség.
A cikk megírásakor a szervezők még nem tartottak értékelő sajtótájékoztatót, nem beszéltek a számok tükrében a rendezvényről. Majd mindennapos részvevőként azonban minőségi és mennyiségi előrelépést tapasztaltam, növekedést, amely mindenképp színvonalasabbá, szerteágazóbbá tette az idei Vásárhelyi Forgatagot. A rendezvény évről évre egyre több marosvásárhelyit tud megszólítani, olyan Maros megyei magyarokat, akinek fontos a közös együttlét, a szórakozás, a múlt megismerése és akár a közös jövő tervezése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
A még mindig jó egészségnek és szellemi frissességnek örvendő pedagógus olyan korszakok tanúja, amelyeket a mai nemzedék tagjai elbeszélésekből, vagy csak a történelemkönyvekből ismerhetnek.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Szeles, de többnyire napos napok következnek a térségben: a hét közepén még hűvös marad az idő, a hétvégére azonban jelentős felmelegedés érkezik. Csapadék csak elszórtan fordulhat elő, ugyanakkor az északi szél több napon át erős marad.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!