
Tüntetők Röszkén a migránsok beengedését kérik
Fotó: MTI
A migrációt tartja a konfliktusok középpontjának Orbán Viktor miniszterelnök, aki a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában kijelentette: ha a magyar emberek biztonságáról van szó, akkor nincs pardon. Schmidt Mária történész szerint Soros támogatása felér egy halálos öleléssel.
2017. április 20., 16:112017. április 20., 16:11
A magyar miniszterelnök értékelése szerint ma egy kampányfőpróba zajlik Magyarországon, ez kavarta fel az állóvizet és „töltötte meg ricsajjal a nagyhetet”. A felsőoktatási törvény módosításával összefüggésben érthetőnek tartotta, hogy Soros György nemzetközi és hazai hálózata tiltakozik, mivel „megfizeti az embereit”. Annak megértése azonban még előttünk van – folytatta –, miért van az, hogy magyar akadémikusok, tudósok, hazai egyetemeken tanító professzorok nem azért lépnek fel, hogy az ő egyetemeik is megkapják azokat a jogokat, amelyeket a CEU élvez, hanem amellett állnak ki, hogy Soros György megtarthassa a privilégiumait.
Orbán Viktor a tiltakozásokat egy nagyobb konfliktus „mellékhadszíntereként” jellemezte, az igazi sorsdöntő konfliktust pedig abban azonosította, hogy milyen népesség lakja Európát a jövőben. A magukat civilnek nevező, de valójában NGO-knak mondott nemzetközi hálózatok hazai fiókintézményei olyan Európát képzelnek el, amelyben részleges lakosságcsere történik, idegen népelemeket engednek be a világ más részeiből. Orbán szerint az európai életszínvonalra vágyók akadálytalan befogadásával az érintettek vállalnák a terrorizmus, a közbiztonság romlásának kockázatát és azt, hogy egymás mellett fog élni egy muzulmán és egy keresztény társadalom Európán belül. „Ők úgy képzelik, hogy majd jól össze fogunk keveredni egymással, és ebből egy új minőség jön létre” – fejtette ki. Szerinte Soros György hálózata azért dühös Magyarországra, mert megállította a migránsáradatot, amelyről ők már papíron bebizonyították, hogy nem lehet megállítani.
Orbán Viktor utalt arra, hogy „a Soros György világához tartozó Kofi Annan” a 2000-es évek közepén a bevándorlás szükségességéről és bátorításáról értekezett az Európai Parlamentben (EP). Meg is történt az áttörés, „amely a balkáni útvonalon átszakította az államhatárokat, és ellenőrizetlen, félkatonai jelleggel megszervezett muszlim tömeget nyomott be, hozott föl Soros György segítségével Európába”. A miniszterelnök szerint nem kell elfelejteni, hogy egy pénzügyi spekulánsról beszélünk. Az üzletember abból szerezte a milliárdjait, hogy egyes országok bankrendszereit megtámadta, s pénzügyi spekulációkkal nagy vagyont gyűjtött. „Itt a zavarosban halászás klasszikus esetéről is szó van” – vélekedett.
A konfliktus kiélesedésének időpontjáról szólva azt mondta: az EU júniusig le akarja zárni a vitát, el akarja fogadtatni az új, mindenkire kötelező bevándorlási szabályokat. „Néhányan ellenállunk” – mondta, példaként hozva a visegrádi négyeket és Romániát, amely meg akarja őrizni a keresztény kulturális identitást. Egy döntő összecsapás készülődik – fogalmazott azzal összefüggésben, hogy április végén az EP-ben Magyarország lesz a téma, az azt követő két uniós kormányfői csúcson pedig dűlőre akarják vinni a betelepítést. „Ez a küzdelem a következő két-három hónap fő eseménye, ezzel függ össze, hogy éppen most forrósodott fel a hangulat Magyarországon” – vetette fel.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a rendszerváltásnak voltak Soros Györgyhöz köthető hasznos momentumai: sok antikommunista fiatalt, civil szervezetet, kiadványt, szamizdatot támogatott. Ezzel nem is volt semmi baj, s azzal sem, hogy Soros György a 90-es évek után megpróbálkozott néhány pénzügyi manipulációval – mondta, példaként említve, hogy „az OTP-t akarta zsebre vágni, aztán később spekulált a magyar forint ellen”. Még azzal is együtt tudna élni – folytatta –, hogy létezik a Soros-egyetem, amely liberális aktivistákat képez ki a délszláv és a közép-európai térség politikai élete számára.
„A liszt azért dőlt ki, mert a Soros-féle birodalom beleállt a migránsok támogatásába” – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint itt most már a magyar emberek biztonságáról, határvédelemről, közbiztonságról, terrorizmusról van szó, és itt nincs pardon. Szimpla hazugságnak nevezte, hogy a kormány bezárna egy egyetemet. Úgy értékelt: egy demokratikus kultúrához méltó, megegyezni akaró és biztonságot nyújtó alapállásba helyezkedtek, és egyáltalán nem ütöttek meg ellenséges hangot.
Kiemelte, az országnak ma nemzeti kormánya van, amely nem a provokátorokat, hanem a becsületes embereket védi. Ezt szembeállította a szocialista-liberális kormány idejével, amikor a rendőri és közhatalmi szervek szavai szerint inkább a bűnelkövetők oldalán álltak, azokat mentegették.
Beszélt a civil szervezetekről is: a kormány támogatja a munkájukat, mert egyes szociális, egészségügyi, környezetvédelmi feladatokat jobban elvégeznek, mint ahogy azt az állam tenné. Ezeknek semmi közük azokhoz a magukat civilnek nevező lobbiszervezetekhez, amelyek az emberek befolyásolására törekednek – szögezte le. Utóbbiakkal kapcsolatban azt az igényt fogalmazta meg, hogy mindenkinek tudnia kell, hogy ki kinek a pénzén beszél, milyen céllal teszi.
Orbán Viktor mulatságosnak nevezte, hogy egyes demonstrálók „borzalmas dolgokat skandálnak”, becsületbe vágó, súlyos dolgokat vágnak az ország és vezetőinek fejéhez, miközben azt állítják, hogy nincs demokrácia. Kiemelte, hogy a magyar rendőrök – szemben a legtöbb nyugat-európai országéval – a végsőkig türelmesek, csak azt szeretnék, ha balhé nélkül érnének véget az utcai megmozdulások, és nem lépnek fel válaszeszközökkel. Ezért tiszteletet érdemelnek – mondta. Beszámolt arról is, hogy ma erős a gazdaság, az ország a saját lábán áll és ellen tud állni minden nemzetközi pénzügyi zsarolásnak, azonban ha 6–7 éve érte volna a migrációs válság, akkor lehet, hogy maga alá temette volna.
Kiemelte, Soros és hálózata mindenhol hasonló recept szerint működik. „Szemelj ki egy megszerzésre érdemes üzleti célt. Küldd oda a civiljeidet, destabilizáld a területet, szervezz hozzá megfelelő médiahátszelet, kreálj káoszt, és ha megvan, te legyél az, aki megszervezi a segítséget az újjáépítéshez, és közben kimazsolázza a legjövedelmezőbb üzleteket” – fejti ki. A történész szerint „mindenki előtt világos, hogy Soros hálózata állt a színes forradalmak mögött Ukrajnában, Grúziában, de Janukovics megbuktatásában is benne volt a keze, ahogy az arab tavaszban is”.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!