Túl könnyű az iskolatáska

Az új tanterv új tankönyveket igényel: ez világos kijelentés, egyelőre csak az a homályos, hogy a tantervhez illeszkedő új tankönyvek mikor juthatnak az első és második osztályos diákok hátizsákjaiba. Az ugyanis már egészen biztos, hogy tanévkezdéskor, azaz szeptember 15-én nem. Könnyű iskolatáskával térhetnek tehát haza az érintett kisdiákok, és nem azért mert késik a szállítás: a könyvek még nyomdában sincsenek, lévén, hogy a vesztes kiadók egy része megóvta a tankönyvlicit eredményeit, így még azon könyvek sem lesznek kész tanévkezdésre, melyek egyébként már átmentek a minisztériumi szűrőn: az óvások miatt ezekkel a kiadókkal sem írta még alá a szerződést a tanügy. A magyar kisebbségi oktatás vonatkozásában ez egyetlen elsős ábécéskönyvet jelent, a Corvin Kiadó pályázata volt sikeres. „Első körben hat könyvet nyújtottunk be, ebből eggyel, az ábécéskönyvvel nyertünk, de az óvások miatt az egész folyamatot leállították. Átláthatatlan és szövevényes a procedúra, nem tudom, ki igazodik el rajta, de lehet, hogy éppen ez a szándék. Már régen nincs szó a gyerekek érdekeiről. Ez nem olyan közbeszerzési pályázat, amit pontosan lehet értékelni, követni” – nyilatkozta a Krónikának Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója.

Neuralgikus pont

Az új tankönyvekre vonatkozó szabályozás március 7-én jelent meg, eszerint a pályázatokat legkésőbb június másodikáig kellett benyújtani, ám ez végül 16-ára változott. A Romániai Kiadók Szövetsége még a határidő lejárta előtt a tender leállítását kérte – hiába –, majd 16-a után óvásokat nyújtottak be a sikertelenül pályázó kiadók. A vesztes kiadók sora ismert kiadók neveit tartalmazza, összesen 17 hivatalos óvást kell elbíráljon az Óvások Megoldásának Országos Tanácsa (CNSC).

Az idei tankönyvlicit – utoljára egyébként 2006-ban volt Romániában hasonló – neuralgikus pontja a feltételként szabott digitális tankönyv volt. A tanügyminisztérium ugyanis minden egyes kiadványhoz kötelezően kérte egy elektronikus változat elkészítését is: ez utóbbi nem csupán a szöveg digitális megfelelője, hanem egy interaktív felület, mondhatni a tankönyv életre kelt mása. Bár az is felháborodást keltett, hogy a kiírásban való részvételt igen magas üzleti forgalomhoz kötötték. Idén az első-másodikosok tankönyveivel debütált az új elvárás-rendszer, mely távolról sem nevezhető sikeresnek. A tankönyvkiadók legalábbis sérelmezik a szinte teljesíthetetlen feltételeket, majd a sorozatos visszadobásokat, ezért az óvások mellett az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályhoz (DNA) is fordultak ügyükkel.

Remus Pricopie oktatási miniszter szerint a hazai tankönyvkiadás eddig a kiadók és nem a diákok érdekeit szolgálta, s az idei kiírással ezen kívánnak változtatni. Pricopie márciusban még azt hangsúlyozta, hogy kötelességük új tankönyveket biztosítani a diákoknak, hiszen olyan kiadvány is forgalomban van még, amely Románia egyik szomszédjaként Jugoszláviát jelöli meg. „A tankönyvekért a minisztérium felel, a szabályokat is a minisztérium határozza meg, akinek ez nem tetszik, ne jelentkezzen a licitre.” Mindehhez képest lejárt egy botrányokkal tele licit, és tankönyvet egyelőre biztosan nem kapnak a diákok. Ha esetleg aláírják tanévkezdés előtt a szerződést a nyertes pályázókkal, a digitális verziók elviekben elérhetőkké válhatnak, hisz a minisztérium honlapjára felkerülhetnek letölthető formában. A nyomtatott kiadványokkal viszont sokkal bonyolultabb a helyzet: a tanítóknak választani kell, a választott kiadványokból nyomtatnak megfelelő számút, majd azokat kiszállítják.

Kötelező túlzás

„A tankönyvlicitről lehetett sejteni, hogy nem lesz siker a kiadóknak, nem lesz siker a minisztérium szempontjából, de ha nem tartanék a populizmus vádjától, azt mondanám, hogy a legnagyobb vesztes mégis maga a gyerek” – állapította meg summásan Dáné Károly, az Országos Tankönyvkiadó vezérigazgatója. „A digitális tankönyveket előbb-utóbb egyértelműen be kell vezetni, de a pályázó kiadványokat, öt-tízezer eurós befektetéseket apróságok, mondvacsinált indokok miatt dobták vissza. Volt például olyan kiadvány, amelyben a több mint ötezer kép közül 22 túl nagyméretű volt, pedig egy kép méretét csökkenteni csak néhány kattintás kérdése. Valahol érthető a szervező minisztérium járatlansága is, mert nem szervezett még soha digitális könyvet is elbíráló licitet” – magyarázza a vezérigazgató hozzátéve, hogy külföldről sem vehettek át bevált gyakorlatokat, ugyanis más országokban – például Magyarországon, Németországban vagy Franciaországban – készítenek ugyan digitális könyveket is a kiadók, de azokat nem kötelező módon állítják elő, és nem is használják széles körben. Ilyen értelemben elsietett és túl nagy lépésnek is értékelhető a digitális könyvek kötelező volta. Az Országos Tankönyvkiadó igazgatója azt is kiemelte: a magyar könyvek előállítása a kisebb példányszám miatt költségesebb, ezért ha a román kiadványokkal kell versenyezniük, helyzeti hátrányba kerülnek. Az érem másik oldalán pedig ott van az immár kötelezően előállítandó digitális változat, melynek költségei nem kis összegre rúgnak. Vagyis megeshet, hogy a magyarnál kisebb létszámú kisebbségeknek még hosszú ideig nem lesz digitális könyve, így aztán tankönyve sem.

Az első és második osztályt oktató tanítónőknek nem elég, hogy új tantervet kell alkalmazniuk, de tankönyvek nélkül kell elkezdeniük munkájukat. Az Országos Tankönyvkiadó részben épp ezért nem óvta meg a licit eredményét: legalább azok a kötetek készüljenek el időben, amelyek átmentek a minisztériumi szűrőn. A tanügyminiszter augusztus végén egyébként bejelentette: az elemi osztályos tanulók ezentúl megtarthatják tankönyveiket. Az első osztályosok eddig is hazavihették az egy tanévig koptatott köteteiket, ezt a gyakorlatot a terv a többi kisdiák számára is lehetővé tenné. A hasznos és jó elképzelés – melynek indoklása, hogy sok családban a könyvtárat csak a gyerek tankönyvei jelentik – egyelőre merész ígérgetésnek hangzik: előbb legyen, amit hazavigyenek a nebulók.

Nehézkes közbeszerzés

„A kérdés aktuális, de az aktualitását meghaladja a nehézsége” – válaszolta Király András, az oktatási minisztérium államtitkára azon kérdésünkre, hogy mikorra lesznek tankönyvei az első és második osztályos diákoknak. „Lassan megy a folyamat. Lassan ment a kiírás, lassan ment a tételek közbeszerzése, és az óvásoknál is nagyon körültekintően járnak el, mert megadják az indoklásokat is, hogy hol, milyen hiba volt a pályázatban. Abban a pillanatban, amikor ez a folyamat lezárul – és remélhetőleg szeptember közepére-második felére legkésőbb lezárul –, lehetőség lesz egy második licit kiírására. Megköti a kezünket egy 2009-es, közbeszerzésről szóló kormányrendelet, melynek előírásait a témával megbízott igazgatóság és a miniszter szigorúan betartja” – mondta el az államtitkár.

A tanév szerkezete
Szeptember 15-én, hétfőn kezdődik, és 2015. június 19-én ér véget a 2014–2015-ös tanév. Idén is két féléves lesz, az első január 30-ig tart. Az elsőben kisiskolások, óvodások november 1–9. között vakáción lesznek. A karácsonyi szünidő december 20-án kezdődik és január 4-ig tart. Félévközi vakáció január 31. és február 8. között lesz. A második félév február 9-én kezdődik. Április 6–10. között szervezik meg az Iskola másképp nevet viselő rendkívüli oktatási hetet, a húsvéti vakáció pedig április 11–19. között lesz (a nyugati keresztény egyházakban jövőre április 5-én lesz a feltámadás ünnepe, a keletiben 12-én). A nyári szünidő 2015. szeptember 13-ig tart.

„Jelen pillanatban a kisebbségi nyelven folyó oktatásban egyetlenegy jóváhagyott tankönyv van magyarul: az első osztályos ábécéskönyv. Az első és másodikosok románból fordított matekkönyvet is fognak kapni, mivel nincs magyar nyertes jelenleg. Ha a második licitet szeptember végén kiírják, és nem lesznek óvások, mint az első időszakban, akkor decemberre elképzelhető, hogy lesz tankönyv, ha lesz nyertes pályázat” – vázolta a lehetőségeket Király.

Az államtitkár elmondta: a sajátságos románnyelv-oktatás tantervét már bevezették és használják az előkészítő és első osztályban, a második osztály az idei tanévtől van soron. „Véleményem szerint, ahol megvan a tanterv, és a tanítónak megvan az a rutinja, hogy adaptáljon rövid ideig egy olyan tankönyvet, amelyet a tanterv előírásainak megfelelően tud használni, ott nem lesz probléma. Ami húzódik, az csak a tankönyv” – véli Király András. Az államtitkár a külföldről beszerezhető, kisebbségi oktatásban bevezethető tankönyvekről elmondta: szerepel ugyan a tanügyi törvényben, hogy ha a minisztérium valamilyen oknál fogva nem tud tankönyvet biztosítani a kisebbségi oktatásban, akkor fennáll az import lehetősége, viszont a határon túlról behozott tankönyvnek nem szabad nagyon eltérnie az országhatárainkon belül elismert tantervtől. Ha az eltérés nagy, a külföldi tankönyv legfeljebb segédanyagként használható.

Miközben arról szólnak a hírek, hogy késnek a tankönyvek, a tanügyminisztérium azt is nyilvánosságra hozta, hogy jövőre akár olyan hangzatos tantárgyakat is tanulhatnak majd a gyerekek – választható tantárgyként – mint a műépítészet-épített környezetünk és a dzsessztörténet. Arról nem szólnak a hírek, hogy ezeknek honnan és hogyan lesznek megfelelő tankönyveik.