Törvényi szigor a zaklatókkal szemben

Ugyanis egy alkalommal történő követés vagy megfigyelés általában nem alkalmas arra, hogy a sértettben félelemérzetet keltsen. A bűncselekmény megvalósulásához az is szükséges, hogy a sértett követése vagy az általa látogatott helyek megfigyelése jogtalanul vagy jogos érdek nélkül történjen. Bírósági engedéllyel történő nyomozói megfigyelés például már nem számít zaklatásnak.

Erdélyben is ismert olyan eset, amely során a magát sértettnek vélő fél telefonos üzenetek által történt zaklatást említett. A Btk. alapján ilyen esetben akkor beszélhetünk bűncselekményről, ha az aktív alany telefonhívások vagy távközlési eszközök útján történő kommunikáció – például sms, mms, fax, email, messenger – révén, azok gyakorisága vagy tartalma miatt félelemérzetet kelt a sértettben.

Fenyegetés és zsarolás

„Ha az elkövető minden nap ugyanabban az órában felhívja a sértettet, és nem szól a telefonba, már félelemérzetet kelthet. De tartalma alapján egyetlen mms vagy email is alkalmas lehet erre, ha például az elkövető olyan személyről küld képet a sértettnek, aki őt a múltban többször is bántalmazta. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a zaklatás alternatív bűncselekmény (infracţiune cu caracter subsidiar): kizárólag a súlyosabb bűncselekmény miatt lehet felelősségre vonni az elkövetőt. Amikor telefonhívás során egy bűncselekmény elkövetésével fenyegetik a sértettet, a cselekmény fenyegetésnek minősül. Ha pedig e-mailben egy kompromittáló videofelvétel nyilvánosságra hozatalával fenyegetik, amennyiben nem hajlandó egy bizonyos pénzösszeget fizetni az elkövetőnek, akkor már zsarolásról beszélünk” – magyarázta a szakember. A zaklatás elkövetésére irányuló kísérlet azonban nem büntetendő.

A szexuális zaklatás más

Az eddigiekkel szemben a szexuális zaklatás teljesen más tartalmú esetekre vonatkozik. Ez ugyanis a szexuális szabadság ellen elkövetett bűncselekmény, amely szexuális természetű kedvezmények követelését feltételezi egy munkahelyi viszony keretében.

A 223. cikkely alapján ezt 3 hónaptól 1 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtják. Ugyanakkor ez esetben is a sértett személy indítványa szükséges a vádemeléshez. Tehát a #MeToo kampány keretében említett számos esetet nem tekinthetünk szexuális zaklatásnak, amely során valaki szexuális jellegű kapcsolatra tett ajánlatot egy másik személynek, de csak egy alkalommal. A szexuális követelés ugyanakkor kifejezhető szóban, írásban, távközlési eszközök vagy gesztusok révén, például, ha az elkövető a munkatársak előtt a sértettre célzó obszcén gesztusokat tesz. 

„A bűncselekmény megvalósulása tekintetében közömbös, hogy a sértett eleget tett vagy sem az aktív alany által követelt szexuális természetű kedvezménynek. Ha igen, a szexuális kedvezmény megvalósítása érdekében az elkövető nem alkalmazhatott kényszerítést, de attól még zaklatásról beszélünk. Ellenkező esetben a cselekmény – attól függően, hogy történt-e szexuális behatolás vagy sem – erőszakos nemi közösülésnek vagy szexuális agressziónak minősül” – részletezte a szakember.

A szexuális céllal történő hivatali visszaélést is külön részletezi a Btk. 299. cikkelye, amely szerint 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel és az illető köztisztségétől való eltiltással jár az ilyen eset, viszont az elkövetésre irányuló kísérlet szintén nem büntetendő. Ha nemi erőszak történik, a bűncselekmény nyilván nem is kérdéses. Szexuális zaklatás esetén viszont a hangsúly a megfélemlítésre helyeződik, azaz a bűncselekmény eredménye a sértett megfélemlítése vagy megalázó helyzetbe hozatala.

Bizonyítani felvétellel lehet

„Ha a szexuális természetű követelések gyakorisága miatt a sértett – aki eleinte nem vette komolyan az aktív alany követeléseit – már attól tart, hogy az elkövető erőszakos nemi közösülést vagy szexuális agressziót készül ellene elkövetni, egyértelmű, hogy bűncselekményről van szó. De zaklatásról beszélünk akkor is, ha a szexuális természetű követelések gyakorisága ellenére a sértett nem ijedt meg az elkövetőtől, viszont megalázva érzi magát a munkatársak előtt, akik könnyűvérű nőnek tekinthetik. Ha sem megfélemlítve, sem megalázva nem érzi magát az illető, akkor nem beszélünk bűncselekményről” – magyarázta Kádár Hunor. A szakértő hozzátette: ha az elkövetőre egyértelműen igaz valamelyik magatartásforma a fentiek közül, nemigen tud kibúvásra alkalmas kiskaput találni. A tagadás pedig ilyen esetben semmilyen formában nem segít. Bár számos megalapozott ügy esetén az elkövető felelősségre vonása teljesen jogos, a szakértő megjegyezte: a zaklatásos és szexuális zaklatásos ügyek jogi háttere kiváló alkalmat ad tetemes összegű erkölcsi kártérítések kicsikarására.

Amennyiben egy személlyel kapcsolatosan felmerül a szexuális zaklatás gyanúja, a potenciális sértett – saját vagy a rendőrség kezdeményezésére – rögzítheti az elkövetővel folytatott beszélgetéseket, sőt megfelelő berendezés révén le is filmezheti. A büntetőjogász szerint, ha a sértett eléggé ravasz, elszánt és nem szégyelli, ami vele történik, gond nélkül csapdába csalhatja a zaklatót és ezáltal bizonyítékot szerezhet be.

Nem előnyös nyilvánosságra hozni

„Romániában nem túl gyakoriak a szexuális zaklatással kapcsolatos ügyek. Valószínűleg azért, mert kevés ügy kerül a hatóság tudomására. Sokan ugyanis nem élnek a magánindítvány lehetőségével, márpedig a sértett személy kezdeményezése nélkül nem göngyölíthető fel az eset. Viszont a zaklatásos esetek egyre gyakoribbak, amióta a Btk. 2014. február elsején bevezette a zaklatást is a bűncselekmények sorába” – fogalmaz a szakember. A jogász szerint egy szexuális zaklatási ügy médiában történő taglalása, főként az elítélés jogerőre emelkedése előtt nem tesz jót sem a sértettnek, sem az elkövetőnek. A sértettben szégyenérzetet kelthet azáltal, hogy a publikum tudomást szerez az ellene elkövetett bűncselekményről és sokszor annak intim részleteiről, ezért védelme érdekében még zárt bírósági tárgyalás is elrendelhető. Kádár Hunor kiemelte, a szexuális zaklatási ügy mediatizálása az elkövető jogerős elítélését megelőzően sérti az ártatlanság vélelmét, hiszen legtöbb esetben egy ilyen eset nyilvánosságra hozatala már a nyomozás során megtörténik. A családon belüli erőszak szintén gyakori alpontja a szexuális zaklatással kapcsolatos ügyeknek, s bár Kádár Hunor szerint büntetése Romániában is éppen annyira megfelel a szükséges követelményeknek, mint más európai országban, egy ilyen ügy akkor kerül a hatóságok elé, ha a sértett fél vagy annak hozzátartozói hajlandóak feljelentést tenni és közreműködni a nyomozó hatósággal.

„Az ilyen jellegű ügyek alacsony száma nem a jogszabályi hiányosságokra vagy a nyomozó hatóságok hibáira vezethető vissza, hanem a romániai lakosság mentalitására. A sértett legtöbb esetben nem tesz feljelentést, mert fél az elkövető családtagtól, anyagilag függ tőle, esetleg tart attól, hogy mit szólnak majd az ismerősök és rokonok. Vagy éppen retteg, hogy egyedül nem tudja majd felnevelni a gyerekeit” – fogalmazott a büntetőjogász. A szakértő szerint ennek ellenére a feljelentések alapján Romániában gyakoribb a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügy, mint a zaklatásos eset.