Hirdetés

Szintfelmérők: sok hűhó valamiért

A tavalyi premiert követően – akkor szervezték meg először a második-, negyedik- és hatodik osztályosok szintfelmérőjét – idén újabb felmérőket íratnak. Mire lehet jó egy vizsgának nem számító megmérettetés, mit gondolnak róla a tanárok, mire számíthatnak a diákok?

 

Dénes Ida

2015. január 18., 15:532015. január 18., 15:53

Kisebb változások vannak ugyan a szintfelmérők módszertanában, ám alapvetően a tavalyihoz hasonlóan szervezik idén is a második-, negyedik- és hatodik osztályosok szintfelmérőjét. Ami nem vizsgát jelent, mert az elért jegy nem kerül be a naplóba, de másmilyen formában sem befolyásolja a diák előmenetelét, mindössze látleletet ad tanulók, osztályok, generációk teljesítményéről. A jegyekről természetesen értesítik a szülőket, a minősítések pedig hozzájárulhatnak a gyerekek egyéni oktatási tervéhez. Az idei metodológia újdonsága, hogy a speciális igényű diákok számára is megfelelő feltételeket igyekszik teremteni.

Nemzetközi elvárások

A szintfelmérőkről a 2011/1-es tanügyi törvény rendelkezik, miszerint a tanév végén az egyes osztályoknak különböző próbákat kell teljesíteniük. A másodikosok esetében az írás és olvasás alapvető készségeit mérik, illetve matematikai ismereteket kérnek számon. A kisdiákok május 18–22. közt tesznek tanúbizonyságot tudásukról, a tavalyi 25-höz képest idén 30 perc áll majd rendelkezésre a tesztek kitöltéséhez. A másodikosok tesztjeit egyéni tanulmányi terv kidolgozásához kell használni, utóbbit és az eredményeket közölni kell a szülőkkel. A negyedikesek esetében a törvény is kiemeli, hogy a felmérés nemzetközi gyakorlatot követ, célja az elemi oktatás rendszerének értékelése. Az utolsó éves kisdiákok egy órán át dolgozhatnak a teszteken, május 26-án románból, 27-én matematikából, 28-án pedig anyanyelvből.

A hatodikosok esetében is van újdonság: rájuk idén is transzdiszciplináris tesztek várnak. A nyelv és kommunikáció próba június 2-án az első számú idegen nyelvből, román és magyar nyelvből, illetve irodalomból áll, míg a matematika és természettudományok tesztet június 3-án kell kitölteniük matematikából, fizikából és biológiából. Az eredmények az egyéni oktatási tervek kidolgozását segítik, de a diák középiskolai választásai szempontjából is orientációs pont lehet. A szintfelmérőt a tanügyminisztériumhoz tartozó Országos Értékelési és Vizsgaközpont (Centrul Naþional de Evaluare si Examinare) szervezi.

A 2015-ös tesztek közepes nehézségűek lesznek, a kisebbségi nyelveken tanuló diákok pedig anyanyelvükön is megkapják a kérdéseket – leszámítva a román nyelv és irodalom tételeket. Idén nemcsak az illető osztályt oktató tanítónak vagy tanárnak kell jelen lennie a próbák során, hanem egy kívülállónak. A tesztek eredményeit a pedagógusok a tanügyminisztérium honlapjára töltik fel, és a jelentést is a vizsgaközpont készíti el.

A tavalyi szintfelmérő jelentése egy 214 oldalas dokumentum 354 oldal függelékkel, a következtetések ennek ellenére igen felszínesek. Megtudhattuk belőle, hogy a negyedikesek számára 1995 óta folyamatosan, immár hat esztendőben szerveztek felmérőket, tavaly 3925 tanintézetben (1113 városi és 2812 vidéki iskolában) összesen 203 387 másodikos, 193 603 negyedikes és 197 700 hatodik osztályos diák vizsgázott. A hatodikosok öt idegen nyelvből vizsgáztak, kilenc kisebbség – köztük a magyar – diájai számára fordították a tételeket. A hatodikosok nyelv és kommunikáció próbája a diákok szövegértési készségeit igyekszik mérni, ezért az OECD–PISA program alapelveit érvényesíti. Eszerint például a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok jelentősen befolyásolják a válasz értelmét. Anemzetközi programot amúgy 15 évesek felmérésére fejlesztették ki, miközben a romániai hatodikosok 11-12 esztendősek. Mindeközben a negyedikesek eredményei referenciaértékűek világszintű felmérések számára.

Tereptapasztalatok

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az oktatók egy része üdvözölte a szintfelmérőt, más részük – mint minden újdonságot – ellenezte. Azt ő is kifogásolta, hogy nem érkezett a minisztérium részéről visszajelzés az egyes oktatási intézmények teljesítményéről, de jó pontnak tartotta, hogy külső teszt alapján lehet értékelni a diákokat, és a próbák felkészítő hatásúak a majd „élesben” folyó nyolcadikos és tizenkettedikes felmérések előtt.

Kiss Ferenc Temes megyei magyar nyelvű oktatásért felelős tanfelügyelőtől megtudhattuk: a Bánságban tavaly 82 másodikos, 67 negyedikes és 69 hatodikos vett részt a szintfelmérőn, miután mindössze ennyi a magyarul tanuló magyar diákok száma az egyes évfolyamokon. „Egy-egy magyar tannyelvű iskolában több a hátrányos helyzetű roma gyerek, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy az eredmények nem érik el azt a hatást, amire számítottak a felmérőt fontosnak tartók. Inkább arra kellene fektetni a hangsúlyt, hogy differenciáltabban oktassunk, némileg leegyszerűsítve” – véli Kiss Ferenc, aki szerint a felmérés pozitív vonatkozása, hogy lelkesítő hatással van a pedagógusokra. Azt azonban ő is szeretné pontosan tudni, hogy a rendszer miként járul hozzá a gyerekek jobb előmeneteléhez, a tanárok motiváltságának növeléséhez.

 Nyugatmajmolás?

Kun-Sütő Márta tanítónő a Kolozsvári Református Kollégium tavalyi második osztályosaival tapasztalta meg az országos szintfelmérő új világát. Szerinte a kisiskolásoknak épp elég felmérőt kell írniuk korukhoz képest, nem hiányzik a plusz teher. „Tulajdonképpen azokat a dolgokat vizsgálják, amelyeket minden fejezet után és minden félév végén mi is felmérünk. Semmi újat nem kértek tőlük. Miért nem bíznak a tanítóban, hogy képes kiértékelni, hogyan dolgozik az a gyerek?” – tette fel a kérdést Kun-Sütő Márta, aki szerint a hat-hét oldalas felmérő túl nagy falat a 8-9 éves gyerekeknek. „A másodikosok számára szerintem nem dolgozták ki kellő alapossággal a teszteket, zavarosak voltak a megfogalmazások, az utasítások pedig nem voltak eléggé konkrétak. Akárcsak a negyedikeseknél, két csoportra osztották az osztályt, fele az egyiket, fele a másikat írta. Miért nem bíztak a tanítóban, hogy képes felügyelni az osztályt, hogy ne másoljanak egymástól? Ráadásul anyanyelvből az első csoport szövegéhez is a második csoport javítókulcsát küldték. Az sem egyértelmű, hogy miért kértek fogalmazásokat a gyerekektől, mikor második osztályban még alig írnak ilyet. A helyesírási hibákat pedig nem javíthattuk ki. A román nem volt nehéz, a matematika sem. Tudjuk, milyen készségeket kell fejleszteni, milyen szintet kell elérni, szerintem teljesen felesleges a felmérő a második osztályban. Negyedikben esetleg elemi osztályok zárásaként érthető” – vélekedett a tanítónő.

Szerinte a szülők is sokat stresszelték a gyerekeket. „Pedig jeleztem, hogy én jóval nehezebb felmérőket iratok, biztosan helytállnak, és úgy is volt. Sok szülő azonban képes volt otthon is gyakoroltatni a gyerekekkel. A felmérőket is úgy iratom meg, hogy nem szólok előre, mert van olyan gyerek, aki annyit izgul, hogy hasfájással jön iskolába, pedig mindig elmondom: arra vagyok kíváncsi, hogy mit tudnak, és nem arra, amit nem” – fogalmazott a tanító, aki szerint az „egyéni oktatási tervek” és „portfóliók” szép elképzelések, de a gyakorlat nem ad módot rájuk. „Hiába ugyanaz a tananyag, a gyermekanyag változik: vannak osztályok, ahol nagyon ügyes és kreatív gyerekek dolgoznak, és akad, ahol kevésbé. A szomorú az, hogy mi mindent ugyanúgy csinálunk, ahogy nyugatról jön, és nem válogatunk” – mondta a pedagógus.

Felkészít vagy sem?

Kovács Varga Emília romántanár, a Kolozsvári Református Kollégium aligazgatója szerint a tavalyi szintfelmérő „érdekes volt”. „Kicsit távol áll attól, ahogy és amit tanítunk. A szintfelmérők különböznek az általunk ismertektől, ezért időt kellett áldozni a felkészülésre, mert egy hatodikos gyereket nem lehet ad hoc új helyzetbe állítani. Lehet, hogy stresszeltük is kicsit ezzel őket, mert többet készültünk, mint egy átlagos dolgozatra” – véli a tanárnő. A szintfelmérő a szövegértés és szövegalkotást célozta, ami valóban fontos cél. A teszt ezért a sikeres hétköznapi kommunikációra helyezi a hangsúlyt, ami az oktatás célja is kellene hogy legyen, ám a későbbi vizsgák során egyáltalán nem ez az elvárás. „Ametodológia szerint a szintfelmérő egyik célja, hogy a gyerek szokjon a vizsgához. Ez azonban olyan mértékben különbözött a dolgozatok stílusától és a nyolcadikos vizsgától, hogy nem készíti elő a nyolcadikos felmérőt sem. És az a szempont sem állja meg a helyét, hogy a szintfelmérő segít eldönteni, merre induljon a későbbiekben a gyerek. Hatodikban még nem lehet megmondani, reálos vagy humános valaki, mert nyolcadikig még rengeteg minden változik” – emelte ki. Kovács Varga Emília szerint az egyszerre három nyelven számon kérő teszt is túlzás. „Megkérdőjelezem, hogy felkészít-e a nyolcadikos vizsgára. Felméri annak a készségét, hogy a gyerek mennyire ért vagy nem egy szöveget, mennyire tud válaszokat megfogalmazni, de voltaképpen ez a mi célunk is, és a tanár is ezt követi az órán. Az eredmények románból hetven százalékban tükrözik az eddigieket” – állapította meg a tanárnő, aki nem tartja nagyon fontosnak, hogy visszajelzés érkezzen osztályával kapcsolatban, mert lehet ugyan országos összefüggésben elemezni az eredményeket, az igazán lényeges azonban mégis az, hogy egyes osztályokban mit és hogyan lehet tanítani.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 24., hétfő

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke

A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.

Ahol a gyerekek megtalálhatják saját hangjukat: zenével épít közösséget Széken Vigh Emőke
Hirdetés
2026. augusztus 24., hétfő

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok

Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.

Románia polgárait és energetikai biztonságát is veszélyeztetik a harci drónok
2026. augusztus 23., vasárnap

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig

Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.

Kínai hétköznapok: a ropogós galambtól az AI-taxiig és az akrobatikus operáig
2026. augusztus 21., péntek

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?

Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.

Egészségügyi kártya vagy személyi igazolvány?
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják

Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.

A törvény nem lehet visszamenőleges hatályú – csak ha az érdekeink úgy diktálják
2026. augusztus 20., csütörtök

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján

A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.

Hit, gyerekzsivaj és bográcsosillat Hídelvén – részt vettünk a református egyházmegye nyílt napján
2026. augusztus 18., kedd

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben

Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.

Forróság után zivatarok: változékony hétvége jön Erdélyben
Hirdetés
2026. augusztus 17., hétfő

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak

Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.

Erdélyi lakáspiaci körkép: Kolozsvár egyelőre utolérhetetlen, de van, ahol gyorsabban nőnek az árak
2026. augusztus 14., péntek

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít

Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott

Ötvenmillió őshonos kisebbségi az Európai Unióban: Brüsszel a tagállamokhoz irányít
2026. augusztus 14., péntek

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?

Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.

Megtámadott mentősök: mire képes a mesterséges intelligencia?
Hirdetés
Hirdetés