Szamba idegen tollakkal

Városi legendák és számok

Sűrűn beszélünk ugyan a külföldi tőke erejéről a román gazdaságban, de ami a külföldi többségi tulajdonban lévő társaságokról szóló, a Gazdasági Kiadónál 2013-ban megjelent kézikönyvben (Capitalul majoritar strãin în companiile-noduri de pe principalele pieþe din România – A külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok aránya a legfontosabb román piacok csomópont cégeinél) megjelent adatokból kiderül, az minden korábbi elképzelésünket felülmúlja. Erről az állapotról az egyik szerző, Cezar Cezar Mereuţă professzor megállapítja: a legfontosabb külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok részaránya a román exportban körülbelül 62–százalék, aminek erős következményei vannak a 2014-2020-as nemzeti exportstratégia kialakításakor.

„Ez tételesen azt jelenti, hogy a hazai export kétharmada a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok apanázsa, ami egyrészt ezeknek az erejére utal, másrészt a román gazdaság sebezhetőségére\" – mutat rá a professzor, és néhány elképzelhető forgatókönyvet is felvázol. „Ha az Arcelor Mittal visszavonulna a piacról egyetlen egységével, a galacival, Románia 700 millió eurónyi exportot veszítene el. Ha az Automobile Dacia teszi ugyanezt, elveszítünk legalább évi egymilliárd eurót. Már megéltük a Nokia távozását, elveszítettünk a 2010-es exportból 1,8 milliárd eurót, 2011-ben további 1,3 milliárdot, mert a távozása után értékesítette a raktárkészleteit. A Nokia a második legnagyobb román exportőr volt\" – mondja Mereuţă. A professzor ismételten hangsúlyozza a folyamatos tájékozódás szükségességét a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok tevékenységeiről. „Romániában még nem tudatosodott, hogy a tavaly veszteséget jelző 32 külföldi tőkéjű cégnél sok ezer román állampolgár dolgozik\" – mutat rá a szakember. A 2011-es „idegen tőkéjű\" 100-as toplistának csak 68 vállalata volt nyereséges. A szerző azt sem rejti véka alá, hogy – érthetetlen okokból – hivatalos, állami forrásokból nem tudták megszerezni a 2011-ben aktív
11 593 exportőr cég tevékenységi területek szerint rendszerezett mérlegét, az exportőrök és importőrök országos egyesületének a segítségével sikerült összeállítaniuk az exportőrök százas toplistáját, ezek közül 92 cég külföldi többségi tulajdonban lévő vállalat, a fennmaradó nyolcban is van külföldi tőke.

Mit mértek a kutatók?

2011-ben a 100 legnagyobb romániai cég közül a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok 82,1 százalékát fedték le a legnagyobb forgalmú, és 86,31 százalékát a legnagyobb bruttó profitot termelők listáinak. A kutatók kiválasztottak 80 olyan referenciapiacot, amelyek lefedték a nem pénzügyi cégek rendszere forgalmának  99,98 százalékát, és elemeztek 35 792 „csomópontcéget\" (Cezar Mereuţă professzor által kitalált fogalom), ezek a rendszer 8,54 százalékát képezik. Az elemzést háromféle tulajdonforma szerint strukturálták, aszerint, hogy ki hozza meg a döntéseket: külföldi többségi tulajdonú (KT), román többségi magántőke (RM) és román többségi állami tőkéjű (RÁ) vállalatok. Kiderült, hogy a KT-k összforgalma a 80 piacon 52,47 százaléknyi, vagyis többségben vannak; a hazai magántőke a forgalom 41,68 százalékát adta, míg az államiak alig 5,85 százalékot. A vizsgált cégek összforgalmában jelentős helyet foglalnak el az idegen tőkéjű cégek hét piacon: dohánytermékek, koksz és kőolaj-feldolgozás, gépkocsigyártás, telekommunikáció, kohászat, számítástechnika, elektronikai és optikai termékek, elektromos berendezések. Itt 80 százaléknál nagyobb az arányuk, míg 17 piacon 60-80 százalék közötti, és 15 piacon (40-60 százalék) mérsékelt. A feldolgozóiparban – amely a román export 92 százalékát adja –, a külföldi többségi tulajdonúak aránya 74,2 százalék, míg a mezőgazdaságban csupán 14,4, az építészetben pedig 16,5 százalék. A 80 vizsgált piac közül 47-et az idegenek vezetnek (58,75 százalék), 19-et hazai magántőkések (23,75) és 14-et államiak (17,50). A forgalmi adatokat összesítve a külföldi többségi tulajdonúak a piacvezetők 85,8 százalékát adják, 8,5 százalék jut a hazai magántőkének és 5,7 az államiaknak. A piacvezetők nyereségességéről: a külföldieknél 6,36 százalék, a hazai magántőke 0,86 százalékot produkált, az államiak pedig veszteségesek: mutatójuk mínusz 8,11 százalék(!). A kutatók közvetkeztetése: a reálgazdaság legfontosabb piacain külföldi többségi tulajdonban lévő vállalatok uralkodnak, övék a kőolaj- és a földgázkitermelés, valamint a feldolgozóipar 24 piacából 22. A kereskedelmi tevékenységet kizárólag az idegen tőkéjű cégek uralják.

Villámcsődület üresben

A fentebb említett Kaufland jelenleg több mint 80 üzletből álló láncot működtet Romániában. A német Lidl Schwartz-csoport részeként a Kaufland 2011-ben 1,3 milliárd eurós forgalmat bonyolított le az országban, ez az eredmény 18 százalékkal szárnyalta túl a 2010-est, és 2012-ben már a román kereskedelmi piac királya lett, a trónról az 1996 óta piacvezető Metro Cash&Carryt taszította le. Legfontosabb versenytársai ma a Carrefour, a Real, a Cora és az Auchan. A román állampolgárok bevásárlásra szánt költségvetésének 62 százaléka a hipermarketekbe jut, 20 százaléka a szupermarketekbe, 11 százaléka a diszkontüzletekbe, 2 százaléka pedig cash&carry boltokba. Ilyen óriásokkal szemben a villámcsődület nem elég, sok pénzzel a zsebben, kifogástalan termékekkel, összefogással lehet szembemenni velük – de ez egy másik történet.

Kinek a kezében van a pénzünk?

A Világbank blogján közzétett felmérés szerint a román polgároknak csupán egynyolcada bízik a bankokban, miközben Bulgáriában vagy Bosznia-Hercegovinában ez az arány egy az öthöz. Az intézmény szerint az alacsony bizalmi index egyik oka a népesség hiányos pénzügyi „műveltsége\". Ezt a bizalmat tovább rombolják a ciprusi fejlemények is. Arra a tényre pedig, hogy a románok többsége nem tud különbséget tenni a román bankok és az idegen bankok leányvállalatai között, maga a jegybanki kormányzó, Mugur Isãrescu hívta fel a figyelmet.

Az országban működő 40 bank közül 31 romániai jogi személyiséggel rendelkezik, ezek betétjeit a nemzeti hitelgarancia-alap szavatolja, míg kilenc pénzintézmény más, uniós bankok helyi kirendeltsége, ezek betétjeit a megfelelő országok hasonló intézménye biztosítja. Idegen jogi személyiségű bankok román leányvállalatai: Banca Italo Romena (olasz), Blom Bank France (francia), Bank of Cyprus (ciprusi), BNP Paribas Fortis (belga), Caixabank (spanyol), Citibank (ír), ING Bank (holland), Montepi Credito (portugál), TBI Bank (bolgár). Valamennyi romániai jogi személyiséggel rendelkező, illetve az unión kívüli bank leányvállalatának részt kell vennie a hitelgarancia-alapban. Unión kívüliek jelenleg nincsenek Romániában. A hitelgarancia alap által biztosított betétek összege 2012. június 30-án 144,8 milliárd lej volt Romániában, az érintett bankokban elhelyezett betétek értékének 45,7 százaléka.

Végezetül álljon itt Diósi Lászlónak, az OTP Románia vezérigazgatójának a román banktémával kapcsolatos, a Transindex című hírportálon közzétett véleménye, talán kissé felderíti a bankokkal kapcsolatos borús hangulatunkat: „A BNR által gyakorolt erős felügyeletnek köszönhetően a bankrendszer jól tőkésített, likvid hitel-betét aránya rendben van. A bankrendszer nem destabilizálja, hanem stabilizálja az államot, a gyenge európai pénzügyi felügyeletet pedig fel kell turbózni, hogy legalább megközelítse a romániai szintet.\"