Románia 2013: balkáni egytálétel

Nem hozott különösebb meglepetéseket Románia mindennapjaiban a 2013-as év: a frissen választott szociálliberális koalíció annak bizonyult, aminek korábban is láttuk, a politikai élet minősége satnyult, a civilek viszont kezdték mutogatni oroszlánkörmeiket. Eseményösszefoglalónkban azokat a pontokat szeretnénk megmutatni, amelyek segítségével tanulhatunk valamit az elmúlt esztendő történéseiből. Kiderül: igaza volt Mişu Negriţoiunak, korábbi román miniszternek, az ING Bank hazai vezérének, aki azt mondta, hogy Románia nem a vezetőinek köszönhetően jutott el, ahová jutott, hanem a polgárai révén, akik működtetik ezt az országot.

Januárban már üzemel a második Ponta-kormány, amelyik 2012. december 21. óta kormányozza Romániát. A kormány támogatója a Szociálliberális Szövetség (USL) nevet viseli, amelyet a szociáldemokratákból (PSD) és Románia Haladásáért Nemzeti Szövetségből (UNPR) álló Balközép Szövetségből, valamint a liberálisokból (PNL) és a Konzervatív Pártból alkotott Jobbközép Szövetségből gyúrtak össze megálmodói.

Kié lesz az édes anyaföldünk?

2013 januárjában a kérdés nem költői, arra való tekintettel, hogy az unióval kötött csatlakozási szerződésnek megfelelően 2014. január elsejétől a termőföldek piacát fel kell szabadítani az uniós külföldiek előtt. A Recolta.eu portál arról tudósít, hogy kereken egy év múlva megerősödhet az Állami Birtokok Ügynökségének (Agenţia Domeniilor Statului – ADS) szerepe a román földügyletek piacán, 2014-gyel kezdődően ugyanis felhatalmazhat külföldi magánszemélyeket helyi telekvásárlásokra az állam által megszabott keretek között. A hírt követően – és az elnöki família későbbi szántóvásárlása miatt is – a sajtó bőségesen foglalkozik a hazai termőföldek tulajdonjogi állapotával, a birtokok szerkezetével, valamint a tulajdonosi szerkezettel is. Mind-mind hasznos információ a közel három millió létfenntartó kisgazdaság országában.

Távozott a dákoromán mozi atyja

Életének 82. évében január közepén távozik az élők sorából Sergiu Nicolaescu román filmrendező és színész, aki a hazai filmrendezés egyik legjobb üzletembereként igazi aranybányára lelt a dákoromán elméletben: filmet készített belőle a kommunista propaganda számára. Az első nagyszabású sikert az 1967-ben rendezett, Dákok című történelmi film hozta. Három évvel később ugyancsak hipotézisben utazott: a Mihai Viteazul című, ugyancsak történelmi ihletésű monumentális film megerősítette szakmai elismertségét, népszerűségét pedig csúcsra lendítette, amiben közrejátszott az is, hogy színészi karriert is befutott. Jó szimata volt, hogy mihez érdemes segítséget nyújtania, később azzal is megvádolták, hogy a Nicolae Ceauşescu elleni puccsolók számára ő „rendezett forradalmat.”

Sikeresen átmentette magát az új rendszerbe, 1990-ben törvényhozónak választották, a parlamentnek 2012-ig volt tagja szenátorként. Saját halálát már nem ő rendezte, nem is sikerült túl jól, sokkal fiatalabb élettársa elhamvasztatta, ami kiváltotta az ortodox egyház dühét: nagy üzletet veszítettek el, hiszen egy hétköznapi halandót is párezer eurós csekkel segítenek át a túlvilágra, a rendezőnek meg lett volna pénze egy zsíros temetésre.

Főstatisztikus lapáton

A frissen felkent kormányfő példát statuál, kioktatja a nemzetet, miként is kell számolni ebben az országban: ki is rúgja az Országos Statisztikai Intézet (INS) vezetőjét. A civilben jogász miniszterelnök bejelenti, hogy az INS nyolc éven keresztül téves számokat adott közre (!), amikor becsléseket közölt a várható GDP-ről. Az már csak hab a tortán, hogy a legutóbbi becslés miatt meneszti Vergil Voineagut, az intézet vezetőjét, akit 22 milliárd lejes bakival vádol meg.

„Gazdasági országértékelő” sajtóértekezletet is tart Victor Ponta. Ezzel egyidőben szétküldenek a román médiának egy 18 oldalas, csinos pdf-formátumú dokumentumot, aminek a Román állampolgár költségvetése 2013-ra címet adják, és jócskán kibélelik olyan hasznos adatokkal, amelyeket legutóbb 2010-ben ásott ki a média, miután az államfő kihirdette az azóta sokat emlegetett megszorításokat. Sajtóértekezletén Victor Ponta bejelenti: Románia államadóssága 2013 januárjában 51 milliárd euró, ami a GDP 34,7 százalékát teszi ki.

Régiós újrarajzolás adagokban

2013 egyik fő témája a romániai régiók újrarajzolásának terve, a vitákat többnyire Liviu Dragnea miniszter kezdeményezi. A területfejlesztési tárcavezető január végén kijelenti: a román kormány idén akarja elfogadni a közigazgatási régiókról szóló törvénytervezetet, amely szerint a gazdasági fejlesztési régiókat közigazgatási jogosítványokkal ruházzák fel. Legkésőbb 2013 decemberében az új romániai régióknak működőképeseknek kell lenniük, és az azokat vezető-irányító szerveket is meg kell választani. A miniszter az utóbbi húsz év legfontosabb projektjének nevezi a régióátszervezést.

Mennyi pénzt vasal be az ortodox egyház?

Februárban újabb nyilatkozatháború robban ki a Román Ortodox Egyház (BOR) és a civiltársadalom között az előbbiek bevételeiről. A Hotnews hírportál által idézett Román Szekuláris-Humanista Egyesület (ASUR) azt állítja, a román állam évente 540 millió eurót ad az egyházaknak, ami a hazai GDP 0,4 százaléka. Az állam alapokat biztosít a vallástanárok javadalmazására, az egészségügyben, hadseregben, a belügyben dolgozó pópák számára, állja az egyházi civil személyzet fizetését, emellett meg bevételeik vannak a helyi önkormányzatok adományaiból és az állami vállalatok „szponzorpénzeiből” is – állítja az ASUR. Közleményükben leszögezik: mindezek a pénzek hozzáadódnak ahhoz a 70 millió euróhoz, amit az egyházak évente kapnak az állami költségvetésből. Február 5-én a BOR sajtóirodája is reagál, közleményükben azt állítják: „az állami szubvenció csak a költségvetés 0,4 százaléka, nem a GDP-é.”

Őboldogsága Dániel pátriárka 2012-ben közleményben adott hangot felháborodásának, hogy az állam a pópák fizetésének csak 60 százalékát fizeti ki. Akkoriban a Caţavencii szerkesztője, Patrick André de Hillerin leírta: a palástos PR-osok azt állítják, hogy teljesen megérdemelten álljuk a 14231 ortodox pap és diakónus, valamint a 17 ezerre rúgó egyházi civil személyzet fizetését, hiszen 149 évvel ezelőtt Alexandru Ioan Cuza elvette az egyháziak földjeit, és szegény pópáknak nincs amiből fenntartaniuk magukat! Alexandru Ioan Cuza 1863-ban kobozta el az Egyesült Fejedelemségekben lévő görög kolostorok földjeit, azok részben állami tulajdonba kerültek, részben felhasználták azokat az 1864-es agrárreform idején a parasztok földhöz juttatásában, viszont a Román Ortodox Egyház csak a kisajátítás után 25 évvel, 1885. április 25. óta létezik, akkor lett autokefális szervezet.

Divat lett a csíkos öltöny

A romániai bíróságok csaknem 750 vádlottat ítéltek el jogerősen 2012-ben korrupciós bűncselekményekért, másfélszer annyit, mint 2011-ben – közli márciusban a korrupcióellenes ügyészség (DNA). Az elítéltek között nyolc magas rangú tisztségviselő is van: egy miniszter, egy államtitkár, egy szenátor, több államtitkár, valamint a szárazföldi erők vezérkari főnöke (a két volt mezőgazdasági miniszter idei „termés” – szerk). A DNA által megvádoltak több mint 90 százalékát találták bűnösnek a román bíróságok, az elítéltek közül több mint 200-ra letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. Márciusban további három, korrupcióért elítélt volt miniszter – köztük Adrian Năstase korábbi miniszterelnök, valamint Decebal Traian Remeş és Ioan Avram Mureşan – tölti a börtönbüntetését.

Hitelt a kutyáknak

Még a kutyáknak is adtak volna bankhitelt 2008 tájékán, ha fel tudnak mutatni egy személyazonosságit – jelenti ki Nicolae Cinteză, a román jegybank felügyeleti igazgatója. Öt válságos év elmúltával a bankok óriási veszteségeket könyveltek el, ezek 2012-re rekordmagasságokba szöktek, 2,1 milliárd lejre, ami háromszor nagyobb, mint az egy évvel korábbi – ecseteli az igazgató márciusban. A veszteségek nagyját, csaknem háromnegyedét, a legnagyobb banki szereplők, a BCR és a BRD könyvelik el, amelyeknek korábban sikerült profiton maradniuk.

Az erdélyiek fele autonómiára számít

Áprilisban teszik közzé a Bell Research közvélemény-kutatását aNemzetpolitikai Tükörben, amely három határmenti (Bihar, Szilágy, Szatmár) és három székelyföldi (Kovászna, Hargita, Maros) megyében készült 2012 augusztusa és októbere között. Az 1800 válaszadó fele szerint kivívható az erdélyi autonómia: 12 százalékuk szerint négy, 18 százalékuk szerint nyolc, 19 százalékuk szerint pedig 12 éven belül van esély az autonómia megszerzésére. Területi megoszlás szerint míg a székelyföldiek 58 százaléka véli úgy, hogy Erdély autonómiája három politikai cikluson belül elérhető, ugyanez az arány a határmenti megyékben lényegesen alacsonyabb, 30 százalék körüli. A válaszadók 35 százaléka gondolja azt, hogy nincs esély Erdély autonómiájának kivívására. Az erdélyi autonómia jellegével kapcsolatban az autonómiára esélyt látó 894 válaszadó 56 százaléka szerint mind a területi-közigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális autonómia kivívható az elkövetkezendő tizenkét évben.

Kié itt a tér?

Terjedelmes összefoglalót közöl egy szociáldemokrata szenátor – Alin Theodor Ciocârlie 2003 óta a PSD Országos Tanácsának tagja – a hazai piacon szereplő idegen tőkéjű társaságokról szóló, a Gazdasági Kiadónál 2013-ban megjelent kézikönyv kapcsán, amelyhez három egyetemi tanár adta a nevét. 2011-ben a 100 legnagyobb romániai cég közül a többségben idegen tőkéjű vállalatok 82,1 százalékát fedték le a legnagyobb forgalmú, és 86,31 százalékát a legnagyobb bruttó profitot termelők listáinak.

Az eredmények azt jelzik, hogy ezeknek a cégeknek döntő szerepük van a román gazdaság teljesítményének mérésekor. A vizsgált cégek összforgalmában hét piacon foglalnak el jelentős helyet az idegen tőkéjű cégek: dohánytermékek, koksz- és kőolajfeldolgozás, gépkocsigyártás, telekommunikáció, kohászat, számítástechnika, elektronikai és optikai termékek, elektromos berendezések. A feldolgozóiparban, ami a román export 92 százalékát adja, az idegen többségi tőkével rendelkezők aránya 74,2 százaléka, míg a mezőgazdaságban csupán 14,4 százalék, az építészetben pedig 16,5 százalék. A forgalmi adatokat összesítve az idegen tőkéjűek a piacvezetők 85,8 százalékát adják, 8,5 százalék jut a hazai magántőkének és 5,7 százalék az államiaknak. A kutatók következtetése az, hogy a reálgazdaság legfontosabb piacain idegen tőkéjű vállalatok uralkodnak, övék a kőolaj és a földgázkitermelés, a feldolgozóipar 24 piacából 22, míg a teljes kereskedelmi tevékenységet az idegen tőkéjű cégek uralják.

Clarkson mélyütése

Románia szép ország, de olyan helységei is vannak, amelyeket még Jézus is elmaradottnak nevezne, írta a The Sunday Times című hetilapban Jeremy Clarkson. A szabad szájú újságírót világszerte a Top Gear (Csúcssebesség) című autós magazinműsor szerkesztőjeként és szereplőjeként ismerik. Az általa szignált vezércikket az Európai Unió népeinek a – szerinte – nyilvánvaló egyenlőtlenségeivel kezdi, ahol az uniót egy állatkerttel hasonlítja össze. Ebben Clarkson szerint csak az a hiba, hogy egy ketrecben vannak a krokodilusok a kecskékkel. Ilyen körülmények között érthető, hogy az unió vezérei meghívták a románokat és a bolgárokat az unió hátsó udvarába, írja, s ezzel rá is tér arra, hogyan vélekedik ő ezekről a népekről. Clarkson szerint utóbbiak (románok és bolgárok) kissé elszakadtak a civilizációtól, és nyugatra való utazásuk nem néhány ezer kilométeres helyváltoztatást jelent, hanem esetenként több ezer évet! A nagyképűnek joggal nevezhető angol műsorvezetőnek nem ez az első kirohanása, hiszen emlékezetes maradt 2009-es szereplése is, amikor Gordon Brown brit kormányfőt „félszemű skót idiótának” nevezte.

Érettségi tabló bűnözőkkel

Különös, de nem igazán vicces összeállítással kedveskedik olvasóinak az Academia Caţavencu című szatirikus hetilap: a Noé zárkája felcímmel ellátott kettős anyaguk tulajdonképpen egy érettségi tabló rövid életrajzokkal, ahol két kategóriában elemzi a börtönbe készülőket és a végzős, terminátor, vagyis már ült osztályokat. Osztályfőnökük Ion Iliescu, aki képzettsége szerint vízügyi mérnök, de számtalan más tudományban szakosította magát, közöttük a román bükkfanyelv- és irodalomban, az angol nyelvben, a szovjet nyelv- és irodalomban, a kemény tárgyakkal ütköző emberi test biofizikájában (bányászfokos, csendőrgumibot), politikai filozófiában, a mosoly filozófiájában, az örök életről szóló tanulmányokban. Miron Cozma a költészet nagy rajongója, de inkább miniforradalmakban és ütlegelésben szakosította magát. Adrian Năstase ügyvéd, politikus, művészetkedvelő és mecénás, azért ment egyetemre, hogy a termopánok dinamikáját tanulmányozza. Számtalan könyvet és blogot írt ott, figyelemre méltó sebességgel, az írás virtuóza. Cellatársai között a Szent Alkotmányt népszerűsítette. Gigi Becali emberbarát, focirajongó, alapító atya, gyakorló filozófus, politikus, állattenyésztési szakértő, a 2013-as Menő Gólya díj várományosa Zsilaván, a bolognai rendszer szerint tanul, három éves képzésen.

Búcsú Radu Vasile volt miniszterelnöktől

Radu Vasile az 1996 és 2000 között kormányzó jobbközép Romániai Demokratikus Konvenció (CDR) és Emil Constantinescu államfő mandátumának ideje alatt látta el a miniszterelnöki tisztséget 1998 áprilisa és 1999 decembere között. Kormányfői mandátuma idején éles társadalmi konfliktusok robbantak ki. A zsilvölgyi bányászok 1999 januárjában tüntetni akartak Bukarestben több bánya bezárása ellen. A hatósági tiltás ellenére mintegy 15 ezer munkás elindult a román főváros fele, útközben többször összecsaptak a karhatalmi erőkkel. A zavargások – amelyek nyomán szükségállapotot is kihirdettek – mintegy két hétig tartottak, a felbőszült bányásztömeg azt követően csillapodott le, hogy Radu Vasile személyesen találkozott a vájárok vezetőivel, és megállapodást kötött velük.

 Létszámszaporodás hatósági segédlettel

Romániában a lakosság több mint 6 százalékának (1,237 millió embernek) nem ismerik a nemzetiségét, derül ki a 2011-es népszámlálás júliusban közzétett végeredményéből. A magyarok fogyása 200 ezernyi. A statisztikai intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a népszámlálás idején 20,1 millió volt, ebből 1 millió 227 ezer 600 (6,1 százalék) vallotta magát magyarnak. A cenzuson kevesebb, mint 19 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel: ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,5 százalék, alig kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,6 százalék. Tavaly februárban, a népszámlálás első részeredményeinek közzétételekor, az INS még 19 milliós állandó lakosságról beszélt, a magyarok száma pedig tízezerrel magasabb volt. Az intézet már akkor jelezte, hogy a népszámlálás során nem sikerült számba vennie körülbelül egymillió lakost, és közölte, hogy az adóbevallási ívek, az egyetemek, a katonai intézmények és a börtönök adatbázisai segítségével pótolják a hiányos népszámlálási adatokat. Ezekben az adatbázisokban nem szerepel a nemzetiség. A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 82,9 százalékát, Kovászna megyében pedig 71,6 százalékát teszik ki a magyarok. Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (36,5 százalék), Szatmár (32,7 százalék), Bihar (24 százalék) és Szilágy (22,4 százalék) megye.

 Pénzügyi kommandónk lesz

A Pénzügy Korrupcióellenes Ügyészsége, ahogy azt maga a kormányfő nevezte el augusztusban, kétezer alkalmazottal indul a bűnösök nyomába, munkatársait a pénzügyőrség, a rendőrség és a vámhivatal kötelékéből toborozza. Felügyelőit „pisztolyokkal, éles lőszerrel, bénító permetekkel és elektromos sokkolókkal” látják el. A hivatal az ANAF keretében működik majd, feladatai közé tartozik az adócsalás megelőzése, azonosítása és megakadályozása, akárcsak a vámmal kapcsolatos bűncselekmények esetében. Az új szervezet alkalmazottainak különleges, félelmetes egyenruhája lesz, vörös alapszínű, fluoreszkáló mellényekkel, amelyeken az ANAF ANTIFRAUDĂ felirat szerepel, vagyis Adó- és Pénzügyi Hivatal, Csalásellenes (osztag) rövidítése.

 Agrárreform nem lesz, változások igen

A mezőgazdasági tárcavezető szeptemberi bejelentése szerint a készülő földtörvény előírja: magánszemélyek nem birtokolhatnak 100 hektárnál nagyobb mezőgazdasági területet. Aki vásárolni akar, legyen az román vagy uniós állampolgár, több feltételnek is meg kell felelnie. Bizonyítania kell például, hogy mezőgazdasági ismeretekkel rendelkezik, vagy hogy minimum öt évet ledolgozott az ágazatban. A megvásárolt termőterületek elidegenítésére is szabályokat dolgoztak ki, például elővásárlási jogot biztosítanak a szomszédoknak, a bérlőknek vagy a 40 évet be nem töltött, a helységben lakó polgároknak, valamint az államnak, egyenlő feltételek és ár mellett. A törvénytervezetben szerepel egy hatóság – a Földalap Szabályozó Hatóság – létrehozásának a terve is, amely saját és költségvetési alapokból működik majd, és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnak lesz alárendelve.

 Az első hazai palagázlázadás

A félelem az utcára kergeti az embereket Vaslui megyében, ahol már októberben elkezdődik a palagáz-kitermelés elleni utcai tiltakozás. Pungeşti községben a helyiekhez szomszéd megyékből érkező tiltakozók is csatlakoznak, a csendőrök brutálisan fellépnek. A Chevron vállalat munkapontja (ahol próbafúrásokra készülődtek) Pungeştitől egy kilométerre van, illetve 650 méterre Siliştea településtől, a kitermeléshez szükséges terület 20298 négyzetméter, a fúrás pedig mintegy 3000 méter talajszint alatti mélységben zajlik majd. Decemberben már arról kapunk hírt, hogy 37 pungeşti-i tüntető ellen indul eljárás, mert megrongálják a Chevron kerítéseit és vétenek a közerkölcs ellen.

Régiósítás is lezárva

Egy alkotmánybírósági döntés után – amely novemberben kimondja, hogy a népszavazási törvény rendben van, de csak egy év múlva alkalmazható – egyelőre pontot tesznek az USL régiósítási terveire. Népszavazás az alkotmánymódosításhoz kellett volna, az meg a régiósításhoz. Holott még augusztusban is azt mondta Liviu Dragnea miniszter, az idén nyélbe ütik. Nem sikerült.