Kazinczy Ferenc szobránál a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság koszorúz (balról Dukrét Géza elnök)
Fotó: Sütő Éva
Arányosan oszlik-e el a határon túli műemlékvédelemre szánt magyar kormánytámogatás? Sürgősségi szempontok szerint megfelelő helyre kerülnek-e a leosztott pénzek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Érsemjénben zajlott műemlékvédelmi konferencián.
2018. szeptember 07., 20:552018. szeptember 07., 20:55
2018. szeptember 09., 11:122018. szeptember 09., 11:12
Magyarország több csatornán keresztül juttat állami támogatást határon túli műemlékek helyreállítására. Jelentős forrásnak számít az Emberi Erőforrások minisztériuma (EMMI) Egyházi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága által minden évben meghirdetett pályázaton elnyerhető pénz, amelynek összege 2015-ben 14,8 milliárd forint volt. Itt a határon túli egyházi műemlékek restaurálására is lehet támogatást igényelni. A 2015-ben Nagyváradon bemutatott Rómer Flóris Terv a Teleki László Alapítványon keresztül 2016-ban mintegy 150 millió, 2017-ben 45 millió forintból gazdálkodott, emellett 9 millió forintot fordítottak a viharkárokat szenvedett erdélyi műemlékek helyreállítására. 2018-ban eddig negyven műemléképület állagmegőrzésére és restaurálására fizetett ki az alapítvány 160 millió forintot.
Szakemberek szerint az erdélyi műemlékeket csak úgy lehet megmenteni és megóvni az enyészettől, a fogyasztói társadalom és a tömegturizmus veszélyeitől, ha a műemlékvédelem felkészült szakemberek kezébe kerül. A konferencián elhangzott:
Példa erre a dévai vár átalakítása betonrengeteggé, az ebek harmincadjára hagyott Herkules-fürdő, vagy éppenséggel más erdélyi, bánsági vagy partiumi műemléképületek „restaurálásának” a csúfos kudarca. Évezredes erdélyi múltja okán a magyarság gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik. Értékeink közül több méltán érdemelné meg, hogy felkerüljön az UNESCO örökségi listájára. Az elmúlt időszakban mégis azt tapasztaltuk, hogy Románia nem ismeri el kellőképpen az erdélyi magyar kulturális örökséget: tavaly a román kulturális minisztérium államtitkára akadályozta meg, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. A román kormány nemhogy az erdélyi épített örökséget mentené, de saját kulturális és épített értékeit is veszni hagyja. Műemléképületet Erdélyben és a Partiumban zömében csak a magyar kormány támogatásából vagy közös uniós forrásokból mentenek meg vagy hoznak vissza a pusztulás széléről. Ilyen volt például a Bihar megyei Ottományban a 17. századi Komáromi-kastély, amelyet a közelmúltban közös magyar–román határon átívelő uniós projektből mentettek meg az enyészettől.
Három év alatt a magyar kormány mintegy 2 milliárd forinttal támogatja a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítását. Bár a Partium mindig úgy érezte, hogy Közép- és Belső-Erdélyhez képest méltatlanul bánnak épített örökségével, a nagyváradi püspöki palota felújítására nyújtott támogatás kicsit enyhített e nézeten. Bár az Erdélyi Református Egyházkerületnek az utóbbi években magyar állami forrásból kapott mintegy 43,5 milliárd forintjához képest a nagyváradi támogatás elenyésző – még akkor is, ha hozzáadjuk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által kapott támogatásokat –,
A Kuthy Lajos-emléktáblánál Révász Gizella
Fotó: Sütő Éva
Amint azt az isaszegi Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Révász Gizella a konferencián hangoztatta, a műemlékvédelem, az állagmegóvás vagy restauráció a kis és nagylépések sorozata. Mindegy, hogy hol és melyik műemléképület van soron. Legyen az templom vagy bármilyen más épített örökség, a lényeg az, hogy felújítsák.
Révász Gizellát arról faggattam, hogy az általa képviselt alapítvány hol tart az emlékművédelem és emlékhelyek állítása terén. A kuratóriumi elnök szerint pénz hiányában a hozzájuk hasonló helytörténeti társaságok tevékenysége eddig kimerült az emlékhelyek, emlékművek, az épített és néprajzi örökség nyilvántartásában, megemlékezések és konferenciák szervezésében.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, Dukrét Géza így foglalta össze 25 éves tevékenységük lényegét: „ebben az időszakban a Partiumi Füzetek sorozatban
A sorozaton kívül kiadott 23 kötetből hat album. Egyesületünk 26 emléktáblát és emlékművet állított és avatott fel. Ezek mellett minden évben számos rendezvényt, emlékülést, koszorúzási ünnepséget és könyvbemutatót szerveztünk.”
A barokk építésű gálospetri Fráter-kúria Böjte Csaba ferences szerzetesnek köszönhetően kelt életre eredeti pompájában
Fotó: Sütő Éva
Lapunk hasábjain nemrégiben mutattuk be a székelyhídi (Bihar megyei) Kéri Gáspár fogorvost, aki családjával egész vagyont költött az érmelléki tájházak, szőlőspajták és pincék restaurálására. Biharban így menekült meg az enyészettől Böjte Csaba ferences szerzetes jóvoltából két kastély: az egyik a gálospetri Fráter-kúria, a másik a székelyhídi Stubenberg József grófi kastélya. Mindkettőben gyermekotthon működik. Restaurálásukat kisebb-nagyobb támogatásokból, adományokból, jótékonysági gyűjtésekből hozta tető alá. A polgármesteri hivatalok szerint ezekért az épületekért nem jelentkeztek visszaigénylők, így kerülhettek 50–50 évre a dévai alapítvány használatába.
Népes érsemjéni részvétel
A műemlékvédelem nemcsak gyakorlati, de olyan szellemi feladat is, amely a kulturális értéktudat társadalmi beágyazottságától függ, ennek kialakításában a civilszervezeteknek jut a főszerep – hangzott el Kazinczy Ferenc szülőfalujában, Érsemjénben a hétvégén zajlott PBMET szakmai konferenciáján. Az 1993-ban alakult civilszervezet 25 éves jubileumát ünnepelte egyben, amelynek keretében helytörténeti kutatómunkák, könyvbemutató, helytörténeti expozék, néprajzi gyűjtőmunkák bemutatása, építészeti örökségvédelem is terítékre került. Ezen kívül Érsemjén szülöttjeinek – Kazinczy Ferenc író és nyelvújító, Fráter Loránd nótáskapitány, Csiha Kálmán református püspök büsztjeinek, valamint az 1848-as Kazinczy Lajos (tizennegyedik vértanú) kopjafájának megkoszorúzására is sor került. A jubileumi eseményen részt vett a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság képviselete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület delegációja és még sokan mások Szatmár megyétől Bánságig.
Kuthy Lajos regény- és drámaíró emléktáblája
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) tíz évvel ezelőtt is Érsemjénben tartotta helytörténeti konferenciáját. A háromnapos találkozó záróakkordjaként Érmihályfalván, az író szülővárosában születésének 195. évfordulója alkalmából Kuthy Lajos-emléktáblát avattak. Kuthy Lajos (1813–1864) regény- és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság tagja volt. Papi családban született, édesapja a helyi református gyülekezetet szolgálta. Az irodalom grófjának nevezett íróról Nemeskürthy István A magyar irodalom története című művében így ír: „Kuthy Lajos a később fellépő Jókai előfutára (…) Jókai, Kemény nem támadt a semmiből, olyan előkészítői voltak, mint Kuthy, akinek prózájától lehetetlen megtagadni az elismerést. Jókai felé mutat nem csak stílusa, hanem alkotói módszere is.” Érmihályfalvi szülőháza a Bernáth József Iskola telkén volt, amely az 1800-as évek elején lelkészlakként szolgált. A Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, valamint a PBMET az iskola falára helyezte el a Kárpát-medence egyetlen olyan emléktábláját, amely Kuthy Lajos nevét örökíti meg. Annak a Kuthy Lajosnak, akinek olyan „bűnei” voltak, mint a Hazai rejtelmek című regénye vagy a kiegyezés előtt vállalt tisztsége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!