Kazinczy Ferenc szobránál a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság koszorúz (balról Dukrét Géza elnök)
Fotó: Sütő Éva
Arányosan oszlik-e el a határon túli műemlékvédelemre szánt magyar kormánytámogatás? Sürgősségi szempontok szerint megfelelő helyre kerülnek-e a leosztott pénzek? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Érsemjénben zajlott műemlékvédelmi konferencián.
2018. szeptember 07., 20:552018. szeptember 07., 20:55
2018. szeptember 09., 11:122018. szeptember 09., 11:12
Magyarország több csatornán keresztül juttat állami támogatást határon túli műemlékek helyreállítására. Jelentős forrásnak számít az Emberi Erőforrások minisztériuma (EMMI) Egyházi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága által minden évben meghirdetett pályázaton elnyerhető pénz, amelynek összege 2015-ben 14,8 milliárd forint volt. Itt a határon túli egyházi műemlékek restaurálására is lehet támogatást igényelni. A 2015-ben Nagyváradon bemutatott Rómer Flóris Terv a Teleki László Alapítványon keresztül 2016-ban mintegy 150 millió, 2017-ben 45 millió forintból gazdálkodott, emellett 9 millió forintot fordítottak a viharkárokat szenvedett erdélyi műemlékek helyreállítására. 2018-ban eddig negyven műemléképület állagmegőrzésére és restaurálására fizetett ki az alapítvány 160 millió forintot.
Szakemberek szerint az erdélyi műemlékeket csak úgy lehet megmenteni és megóvni az enyészettől, a fogyasztói társadalom és a tömegturizmus veszélyeitől, ha a műemlékvédelem felkészült szakemberek kezébe kerül. A konferencián elhangzott:
Példa erre a dévai vár átalakítása betonrengeteggé, az ebek harmincadjára hagyott Herkules-fürdő, vagy éppenséggel más erdélyi, bánsági vagy partiumi műemléképületek „restaurálásának” a csúfos kudarca. Évezredes erdélyi múltja okán a magyarság gazdag szellemi és épített kulturális örökséggel rendelkezik. Értékeink közül több méltán érdemelné meg, hogy felkerüljön az UNESCO örökségi listájára. Az elmúlt időszakban mégis azt tapasztaltuk, hogy Románia nem ismeri el kellőképpen az erdélyi magyar kulturális örökséget: tavaly a román kulturális minisztérium államtitkára akadályozta meg, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. A román kormány nemhogy az erdélyi épített örökséget mentené, de saját kulturális és épített értékeit is veszni hagyja. Műemléképületet Erdélyben és a Partiumban zömében csak a magyar kormány támogatásából vagy közös uniós forrásokból mentenek meg vagy hoznak vissza a pusztulás széléről. Ilyen volt például a Bihar megyei Ottományban a 17. századi Komáromi-kastély, amelyet a közelmúltban közös magyar–román határon átívelő uniós projektből mentettek meg az enyészettől.
Három év alatt a magyar kormány mintegy 2 milliárd forinttal támogatja a nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítását. Bár a Partium mindig úgy érezte, hogy Közép- és Belső-Erdélyhez képest méltatlanul bánnak épített örökségével, a nagyváradi püspöki palota felújítására nyújtott támogatás kicsit enyhített e nézeten. Bár az Erdélyi Református Egyházkerületnek az utóbbi években magyar állami forrásból kapott mintegy 43,5 milliárd forintjához képest a nagyváradi támogatás elenyésző – még akkor is, ha hozzáadjuk a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által kapott támogatásokat –,
A Kuthy Lajos-emléktáblánál Révász Gizella
Fotó: Sütő Éva
Amint azt az isaszegi Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Révász Gizella a konferencián hangoztatta, a műemlékvédelem, az állagmegóvás vagy restauráció a kis és nagylépések sorozata. Mindegy, hogy hol és melyik műemléképület van soron. Legyen az templom vagy bármilyen más épített örökség, a lényeg az, hogy felújítsák.
Révász Gizellát arról faggattam, hogy az általa képviselt alapítvány hol tart az emlékművédelem és emlékhelyek állítása terén. A kuratóriumi elnök szerint pénz hiányában a hozzájuk hasonló helytörténeti társaságok tevékenysége eddig kimerült az emlékhelyek, emlékművek, az épített és néprajzi örökség nyilvántartásában, megemlékezések és konferenciák szervezésében.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, Dukrét Géza így foglalta össze 25 éves tevékenységük lényegét: „ebben az időszakban a Partiumi Füzetek sorozatban
A sorozaton kívül kiadott 23 kötetből hat album. Egyesületünk 26 emléktáblát és emlékművet állított és avatott fel. Ezek mellett minden évben számos rendezvényt, emlékülést, koszorúzási ünnepséget és könyvbemutatót szerveztünk.”
A barokk építésű gálospetri Fráter-kúria Böjte Csaba ferences szerzetesnek köszönhetően kelt életre eredeti pompájában
Fotó: Sütő Éva
Lapunk hasábjain nemrégiben mutattuk be a székelyhídi (Bihar megyei) Kéri Gáspár fogorvost, aki családjával egész vagyont költött az érmelléki tájházak, szőlőspajták és pincék restaurálására. Biharban így menekült meg az enyészettől Böjte Csaba ferences szerzetes jóvoltából két kastély: az egyik a gálospetri Fráter-kúria, a másik a székelyhídi Stubenberg József grófi kastélya. Mindkettőben gyermekotthon működik. Restaurálásukat kisebb-nagyobb támogatásokból, adományokból, jótékonysági gyűjtésekből hozta tető alá. A polgármesteri hivatalok szerint ezekért az épületekért nem jelentkeztek visszaigénylők, így kerülhettek 50–50 évre a dévai alapítvány használatába.
Népes érsemjéni részvétel
A műemlékvédelem nemcsak gyakorlati, de olyan szellemi feladat is, amely a kulturális értéktudat társadalmi beágyazottságától függ, ennek kialakításában a civilszervezeteknek jut a főszerep – hangzott el Kazinczy Ferenc szülőfalujában, Érsemjénben a hétvégén zajlott PBMET szakmai konferenciáján. Az 1993-ban alakult civilszervezet 25 éves jubileumát ünnepelte egyben, amelynek keretében helytörténeti kutatómunkák, könyvbemutató, helytörténeti expozék, néprajzi gyűjtőmunkák bemutatása, építészeti örökségvédelem is terítékre került. Ezen kívül Érsemjén szülöttjeinek – Kazinczy Ferenc író és nyelvújító, Fráter Loránd nótáskapitány, Csiha Kálmán református püspök büsztjeinek, valamint az 1848-as Kazinczy Lajos (tizennegyedik vértanú) kopjafájának megkoszorúzására is sor került. A jubileumi eseményen részt vett a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság képviselete, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület delegációja és még sokan mások Szatmár megyétől Bánságig.
Kuthy Lajos regény- és drámaíró emléktáblája
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) tíz évvel ezelőtt is Érsemjénben tartotta helytörténeti konferenciáját. A háromnapos találkozó záróakkordjaként Érmihályfalván, az író szülővárosában születésének 195. évfordulója alkalmából Kuthy Lajos-emléktáblát avattak. Kuthy Lajos (1813–1864) regény- és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság tagja volt. Papi családban született, édesapja a helyi református gyülekezetet szolgálta. Az irodalom grófjának nevezett íróról Nemeskürthy István A magyar irodalom története című művében így ír: „Kuthy Lajos a később fellépő Jókai előfutára (…) Jókai, Kemény nem támadt a semmiből, olyan előkészítői voltak, mint Kuthy, akinek prózájától lehetetlen megtagadni az elismerést. Jókai felé mutat nem csak stílusa, hanem alkotói módszere is.” Érmihályfalvi szülőháza a Bernáth József Iskola telkén volt, amely az 1800-as évek elején lelkészlakként szolgált. A Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, valamint a PBMET az iskola falára helyezte el a Kárpát-medence egyetlen olyan emléktábláját, amely Kuthy Lajos nevét örökíti meg. Annak a Kuthy Lajosnak, akinek olyan „bűnei” voltak, mint a Hazai rejtelmek című regénye vagy a kiegyezés előtt vállalt tisztsége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!