
Romániai tűzoltó bevetésen a görögországi erdőtüzek elleni harcban
Fotó: Országos Katasztrófavédelem
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Miközben több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben, az Európai Bizottság szóvivője lapunknak elmondta, az éghajlatváltozás miatt az egyre pusztítóbb erdőtüzekre hosszú távon csak közös európai fellépéssel és a légi kapacitások bővítésével lehet választ adni.
2026. augusztus 05., 14:052026. augusztus 05., 14:05
2026. augusztus 05., 14:062026. augusztus 05., 14:06
Az Európai Unió évről évre egyre több tagállamban kénytelen szembenézni az elszaporodó, nagy kiterjedésű erdőtüzekkel. A visszatérő természeti csapás elsősorban a mediterrán térséget sújtja, ahol a nyári hőhullámok és az egyre szárazabb időjárás kedvez a tüzek gyors terjedésének. Az uniós polgári védelmi mechanizmus révén az erdőtüzek által érintett országok operatív segítséget kérhetnek partnereiktől.
Az évente megismétlődő jelenség elleni küzdelem érdekében létrehozott segítségnyújtási rendszert az Európai Bizottság az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében gyorsan mozgósítja, amennyiben valamely tagállam ezt kéri. Eddig Portugália, Spanyolország és Franciaország élt ezzel a lehetőséggel a pusztító erdőtüzek miatt, amelyek következtében több ezer hektárnyi erdő vált a lángok martalékává. Az Európai Unió létrehozta továbbá a stratégiai tartalékot is, amelynek célja, hogy a nagyszabású válsághelyzetekben további támogatást nyújtson a tagállamoknak.
Tizennégy európai ország összesen 777 tűzoltója áll készen a magas kockázatú térségekben, Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában. Ezzel párhuzamosan az uniós flotta 22 tűzoltó repülőgépe és öt helikoptere is készen áll arra, hogy szükség esetén támogatást nyújtson a bajba jutott országoknak. Az EU Kopernikusz műholdas szolgáltatása emellett gyors vészhelyzeti térképeket készít, amelyek jelentős segítséget nyújtanak a helyszíni beavatkozások megszervezésében.
Az Európai Bizottság grafikája az erdőtüzek elleni közös bevetésekről
Fotó: Európai Bizottság
Franciaországban az Európai Unió nyolc repülőgépet és négy helikoptert telepített Csehországból, Horvátországból, Németországból, Portugáliából, Szlovákiából, Svédországból és Törökországból. Spanyolország támogatására hat tűzoltó repülőgépet mozgósítottak Görögországból, Olaszországból és Törökországból, emellett Portugália 174 fős személyzetet és 60 járművet küldött az oltási munkálatok segítésére. A franciaországi tűzoltó akciókban romániai tűzoltók is részt vesznek.
Az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja (ERCC) továbbra is szoros kapcsolatban áll a francia és a spanyol hatóságokkal annak felmérése érdekében, hogy milyen további támogatás mozgósítható. Az Európai Bizottság összekötő tisztviselője Bordeaux-ban tartózkodik, hogy segítse a nemzeti hatóságokat az uniós segítségnyújtás összehangolásában.
Felismerve az éghajlatváltozásból eredő egyre nagyobb kockázatokat,
A kezdeményezés iránymutatást ad arra, miként lehet hatékonyabban megelőzni az erdőtüzek kialakulását, javítani a felkészültséget, valamint eredményesebbé tenni a beavatkozást és a helyreállítást.
A galíciai Ana Miranda európai parlamenti képviselő figyelemfelkeltő kiállítást rendezett az Európai Parlamentben az erdőtüzek okozta emberi, környezeti, gazdasági és egészségügyi károk bemutatására. Az Erdélyi Naplónak nyilatkozva hangsúlyozta: a helyi hatóságoknak és az állampolgároknak egyaránt nagy felelősségük van a megelőzésben. Úgy véli, a területrendezés kérdését is új alapokra kell helyezni, nemcsak tagállami, hanem uniós szinten is.
Egy spanyol újságíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a Spanyolországban szolgálatban lévő, orosz gyártmányú tűzoltó helikopterekhez nem lehet pótalkatrészeket beszerezni, mivel azok a 2022-ben bevezetett uniós szankciók hatálya alá tartoznak. Arra volt kíváncsi, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben elképzelhető-e kivétel alkalmazása.
Romániai tűzoltóegység franciaországi bevetésen
Fotó: Országos Katasztrófavédelem
A bizottsági szóvivő válaszában hangsúlyozta: az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók továbbra is érvényben maradnak, mivel azok egyik célja, hogy megakadályozzák az orosz hadi- és ipari kapacitásokat finanszírozó bevételek növekedését. Hozzátette: a Bizottság tudomása szerint az érintett helikoptertípusokat már nem gyártják, ezért hosszabb távon mindenképpen új megoldásokra lesz szükség.
Lapunk kérdésére, hogy az egyre súlyosabb erdőtüzek miatt az Európai Bizottság tervezi-e a rendelkezésre álló légi tűzoltó kapacitás bővítését, a szóvivő azt mondta, hogy a jelenlegi helyzet egyértelműen arra utal, hogy a jövőben nagyobb számú repülőgépre és helikopterre lesz szükség. Ennek finanszírozása tagállami és uniós források együttes felhasználásával valósulhat meg.
Értesülések szerint a szolgálatban álló Canadair tűzoltó repülőgépek alkatrész-utánpótlása is egyre nagyobb kihívást jelent. Emiatt
Francia kezdeményezésre jelenleg három európai repülőgépipari vállalkozás dolgozik új generációs tűzoltó repülőgépek kifejlesztésén. Két projekt már uniós pénzügyi támogatásban is részesült. Az egyik legelőrehaladottabb program szerint 2030-tól évente akár tizenkét új repülőgép készülhetne, amelyek jelentősen növelnék az Európai Unió erdőtűz-elhárítási képességeit.
Hadja Lahbib, a felkészültségért, a válságkezelésért és az egyenlőségért felelős európai biztos ellátogatott Franciaország egyik legsúlyosabban érintett térségébe, Gironde megyébe, ahol eddig mintegy 32 700 hektárnyi terület égett le. A biztos szerint az éghajlatváltozás következményei már nem a jövő fenyegetését jelentik, hanem Európa jelenlegi valóságát.
vagyis több Európa. Június óta tizennégy ország közel nyolcszáz tűzoltója állomásozik a legnagyobb kockázatú térségekben. Különböző egyenruhát viselnek, különböző nyelveket beszélnek, de ugyanazzal a tűzzel és ugyanazzal az európai szellemmel küzdenek” – fogalmazott Hadja Lahbib.
Az erdőtüzek nemcsak óriási anyagi és természeti károkat okoznak, hanem egyre súlyosabb közegészségügyi kockázatot is jelentenek.
A keletkező füst gázok, koromrészecskék és különböző vegyi anyagok összetett keverékét tartalmazza, amelyet a szél akár több száz kilométerre is elsodorhat.
Ennek következtében nem csupán a tűz közvetlen közelében élők, hanem a távolabbi települések lakói is ki lehetnek téve az egészségkárosító hatásoknak.
A szakemberek szerint elsősorban a rendkívül apró, úgynevezett finomrészecskék jelentenek veszélyt. Ezek olyan kis méretűek, hogy mélyen behatolnak a légutakba, majd egy részük a véráramba is bekerülhet. A szennyezett levegő belélegzése növeli a légzőszervi és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, különösen a gyermekek, az idősek és a krónikus betegek körében.
A veszély ráadásul a bevetés befejezése után sem szűnik meg teljesen, hiszen a korommal és égéstermékekkel szennyezett védőfelszerelés továbbra is egészségügyi kockázatot jelenthet, amennyiben annak tisztítása nem történik meg megfelelően.
Az Európai Bizottság szerint az erdőtüzek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válása az éghajlatváltozás egyik leglátványosabb következménye. Ezért az Európai Unió a következő években nemcsak a tűzoltási kapacitások bővítésére kíván nagyobb hangsúlyt fektetni, hanem a megelőzésre, a korszerű előrejelző rendszerek fejlesztésére, valamint a tagállamok közötti együttműködés további erősítésére is.
Krivánszky Miklós, Brüsszel
Törökország délkeleti részén 50 Celsius-foknál magasabb hőmérsékletet mértek szombaton, ami nehezíti az erdőtüzek oltását. Görögország már az idei harmadik hőhullámot szenvedi el, és ott is erdőtüzek pusztítanak.korábban írtuk

Pokoli hőség Törökországban, erdőtüzek Görögországtól Lappföldig
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
szóljon hozzá!