Csipkebogyó, nadálytő, katáng – Tények és tévhitek az őszi gyógynövénygyűjtésről szakértői szemmel

Gyógynövények: ősszel a gyökerek, termések és magvak kerülnek sorra

A szakértő szerint kora ősztől késő őszig

• a gyökerek,
• a termések
• és a magvak

állnak a gyűjtés középpontjában. A gyökerek esetében azonban nem is szeptember, hanem inkább október az igazán ideális időszak, hiszen a gyökér raktározó szerv: ekkor halmozódik fel benne mindaz a tápanyag, amire a növénynek jövőre, a kihajtáshoz szüksége lesz.

A terméseket ezzel szemben érett állapotban érdemes leszedni, az érés időpontja pedig erősen időjárásfüggő. Mivel az idei nyár rendkívül száraz volt, a termések nedvességtartalma alacsonyabb, cukortartalmuk viszont magasabb lehet a szokásosnál, ami miatt akár korábban is beérhetnek.

Köllő Melinda felhívta a figyelmet, kivételt képez a csipkebogyó (Rosa canina): nem szabad megvárni, míg teljesen beérik. „A legmagasabb C-vitamin-tartalmat ugyanis az úgynevezett viaszérés állapotában éri el, amikor a termés színe még nem sötét, de már nem is narancssárga. Fontos, hogy a nedves magvakat azonnal el kell távolítani a termésekből, mert azok lebontják a C-vitamint – ha viszont erre nincs idő, a C-vitamin ugyan elvész, de a csipkebogyó többi értékes hatóanyaga megmarad. A magozás fáradságos, szinte meditatív munka, amelyet érdemes közösen, akár nagyobb családban elvégezni" – fejtette ki Köllő Melinda.

Mit érdemes otthon tartani a téli időszakra?

Köllő Melinda elmondta, öt-hat növényből érdemes otthoni készletet tartani a hideg hónapokra. Elsőként a vitaminpótlásra alkalmas növényeket sorolta fel: a csipkebogyó mellett a homoktövist (Hippophae rhamnoides), amelyet – a csipkebogyóhoz hasonlóan – nem szárítva, hanem inkább préselt lé formájában érdemes fogyasztani, valamint az aróniát, azaz a fekete berkenyét (Aronia melanocarpa). Ez utóbbi nem őshonos növény, ma már azonban nagy mennyiségben termesztik, magas antioxidáns-tartalma miatt pedig egészségvédő hatású; szárított gyümölcs vagy készítmény formájában is elérhető.

• a kamillát (Matricaria chamomilla)
• és a körömvirágot (Calendula officinalis) ajánlotta alapkészletként.

A hasmenés kezelésének régi, népi gyógyászati eszköze a lórom, azaz a lósóska (Rumex sp.) termése is. Lázas állapotok és légúti panaszok esetén a hársat (Tilia sp.) tartja a legbiztonságosabb választásnak, amely szinte minden korosztálynál alkalmazható, magas nyálkatartalma miatt pedig a köhögés enyhítésében is jól bevált.

Egy konkrét esetet is felidézett: egy alkalommal margarétát (Leucanthemum vulgare) hoztak hozzá beazonosításra kamilla (Matricaria chamomilla) gyanánt, holott a két növény sem hatóanyagában, sem külalakjában nem hasonlít. „Van, aki még ezt sem képes megkülönböztetni" – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve, hogy

A poros mezei utak menti gyűjtés a szakértő szerint még mindig kevésbé kockázatos, mint a permetezett táblák szomszédságában végzett gyűjtés – a port ugyanis le lehet mosni, a vegyszermaradványokat viszont nem. A legbiztonságosabb megoldás, ha a gyűjtő olyan legelő- vagy kaszálóterületet keres fel, ahol semmilyen permetezés nem történik.

korábban írtuk

Sármányvirág, izsóp, szurokfű: betekintés a gyógynövények varázslatos világába a nagybányai Teleki Magyar Házban

A gyógynövények világának rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket a hétvégén Köllő Melinda marosvásárhelyi gyógyszerész a nagybányai Teleki Magyar Házban.

Gyógyszerkölcsönhatások és a bioboltok útvesztője

Betegség esetén hajlamosak vagyunk mindent bevetni a gyógyulás érdekében, ez azonban veszélyes is lehet, ha nem vagyunk tisztában a gyógynövények és gyógyszerek kölcsönhatásaival – figyelmeztetett a szakértő. Példaként az orbáncfüvet (Hypericum perforatum) hozta fel, amely nyugtató hatása mellett fokozza az antidepresszánsok hatását, ezáltal akár mérgezéses tüneteket is okozhat, ezért gyógyszeres kezelés mellett csak orvosi vagy gyógyszerészi tanácsadás után szabad fogyasztani. A menta (Mentha sp.) teája is veszélyes lehet epekövesség esetén, mivel epehajtó hatása megindíthatja a köveket, amelyek akár el is dugaszolhatják az epevezetéket.

Köllő Melinda kérdésünkre arról is beszélt, hogy a bioboltokban kapható gyógynövénykészítmények étrend-kiegészítőként kerülnek forgalomba, ami azt jelenti, hogy nem minősülnek gyógyszernek, és nem feltétlenül esnek át olyan szigorú egyedi vizsgálaton, mint a gyógyszerkészítmények.

Vásárláskor érdemes odafigyelni arra, hogy a csomagoláson szerepeljen bejegyzési szám, valamint pontosan fel legyenek tüntetve a hatóanyagok és a segédanyagok is – ez utóbbi az esetleges allergiák miatt is fontos. Ha több termék közül lehet választani, érdemes összehasonlítani a hatóanyag-koncentrációt is.