Fiatalok fellegvára Kolozsváron

Európa Ifjúsági Fővárosa címet viseli idén Kolozsvár. „Ebben az évtizedben ez az a programja a városnak, ami által a leginkább megmutathatja magát. Ugyanakkor próbáljuk az ifjúsági főváros évét egyfajta felkészülésnek tekinteni a következő évtized remélt nagy eseményére, az Európai Kulturális Főváros évére. Bár az ifjúsági főváros program céljaiban is, megvalósításában is nagyban különbözik az Európai Kulturális Fővárosétól, erős tapasztalati tőkét jelenthet a szervezők és résztvevők számára egyaránt. Az ifjúsági főváros éve egyszerre von el és mozgósít energiákat a következő program előkészítésére. Rajtunk múlik, melyik lesz döntő” – mondja Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere.

Borzási Sarolta, az ifjúsági főváros programjait koordináló ernyőszervezet, a Share Föderáció magyar közösségért felelős alelnöke úgy látja, a közvélemény kulturális fővárosszerű eseményeket vár el a szervezőktől, holott az ifjúsági főváros alapvető céljai másak. „Ez a cím arról szól, hogy megerősítse az ifjúságot, stabilabbá tegye a szervezeteket, míg a közösségi elvárás az, hogy nagy fesztivál legyen a közterek belakásával, műsorokkal. Igyekszünk ezeknek az elvárásoknak is eleget tenni” – fejti ki a két fővárostípus közötti különbséget a Share alelnöke.

Innen-onnan

Az Európai Ifjúsági Főváros tiszteletbeli cím – és nem jár anyagi támogatással. Az öreg kontinens legnagyobb ifjúsági ernyőszervezete, az Európai Ifjúsági Fórum dönt a titulus odaítéléséről. Kolozsvár egyébként a hetedik város a sorban, az elődök közt szerepel például Rotterdam, Torino és Thesszaloniki, jövőre az azeri Ganja, majd a bolgár Várna a soros. A Share különböző közintézményeket igyekezett meggyőzni, hogy nyissanak pályázati alapot. A helyi önkormányzat kiemelten támogatja a projektet, úgy néz ki, a megyei tanács is alapot különít el, Románia kormánya is támogatást ígért, Magyarország részéről is számíthatnak segítségre. De szerepel a magánszféra is, a Nestlét és a Román Kereskedelmi Bankot kérték fel kiemelt partnernek.

A kolozsvári önkormányzat részéről a kulturális és ifjúsági programok vissza nem térítendő pályázati kerete a tavalyi 4,5 millió lej duplája, azaz 9 millió lej lesz, és ez a keret valószínűleg tovább nő. A támogatásokat elsősorban a különböző kulturális intézmények, civil szervezetek, alapítványok azon programjainak részfinanszírozására szánják, amelyek minél több európai fiatalt, turistát segítenek idecsalogatni, megmutatni nekik a város fiatalos, pezsgő életét. „Természetesen igyekszünk minden segítséget megadni azoknak a szervezeteknek is, amelyek megvalósítják ezeket a programokat. A magyar közösség, ifjúsági szervezeteink a projekt valamennyi fázisában jelen voltak, kivették a részüket az előkészítési és megvalósítási munkákból, velük is folyamatos a kapcsolattartás” – emeli ki Horváth Anna.

A projekt finanszírozásában az RMDSZ is szerepet vállalt, tavaly az előkészületeket támogatta. Bodor Lászlótól, a szövetség program és ifjúsági főosztályért felelős főtitkárhelyettesétől megtudtuk, idén is terveznek hasonló alapot. „Remélem, idén a tavalyi 75 ezer lejnél nagyobb összeget tudunk kimondottan az ifjúsági főváros projektjeire előirányozni. Az egyeztetések már zajlanak” – mondja a főtitkárhelyettes, aki szerint fontos megmutatni az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek, egyáltalán az erdélyi magyarság arculatát, ezért támogatásra érdemes a projekt. Bodor László annak idején Miért-elnökként követte a pályázat tervének alakulását. „Az ötletgazda vitathatatlanul a Pont Csoport volt, az is vitte végig a projektet. Mi folyamatosan egyeztetve az európai ifjúsági struktúrákkal, az EP-képviselőinkkel olyan lobbirendszert tudtunk az ötlet mögé állítani, amelynek eredményeként Kolozsvár megkapta az Európai Ifjúsági Főváros titulust. A mai helyzetet értékelve talán túl nagy falatnak bizonyult, de nagy érdeklődésnek örvend” – tartja az RMDSZ főtitkárhelyettese.

Hullámhegyek és -völgyek

Már a projekt decemberi megnyitója sem volt eseménytelen többnyelvűség szempontjából, hisz az Országos Magyar Diákszövetség elnökének precedens nélküli magyar köszöntőbeszédét is morogva fogadták a fiatalok. Az amúgy hivatalosan is ötnyelvű – román, magyar, angol, német és francia – rendezvénysorozat ezen epizódja Borzási Sarolta szerint civilizált reakció volt, hisz előbb tapsolt a tömeg, majd beszélgetni kezdtek. „Én úgy éltem meg, hogy csodálkozva, de elfogadták. Ez az év tanulási folyamat valamennyi szereplő számára, lassú mentalitásbeli változás is végbemegy” – reménykedik a Share Föderáció alelnöke.

A többnyelvűség hiánya volt a probléma a szilveszteri rendezvényen is, akárcsak az első havi projekt, az irodalmi idézetek buszos bemutatásakor. „A szilveszteri az önkormányzat hibája volt, ezt a polgármester is beismerte, el is vártuk tőle. Fontos, hogy a magyar ifjúsági szervezetek hivatalosan kértek magyarázatot a magyar nyelvű köszöntő elmaradásáért. Úgy néz ki, a továbbiakban az arculati könyvet az önkormányzat is aktívan használja, ami elég nehéz egy ilyen nagy intézménynél. Ígéretet kaptunk, hogy kicserélik az egynyelvű köztéri bannereket. Szeretném, ha ez simábban menne, de sok, számunkra egyértelmű dolog másnak nem az. Apró technikai részleteknél akad el az ember, és nagyon sok időbe kerül a megoldásuk, nem a szándék hiánya miatt, hanem mert nincs tapasztalat a többnyelvű kommunikáció terén” – mondja el Borzási Sarolta.

A kolozsvári román politikum számára ma még a múlt egyik legrettegettebb árnya a magyar nyelv használata a közszférában – jelenti ki Horváth Anna. „Ami a Share Föderációt alkotó ifjúsági szervezetek számára természetes, európaiságunk jegyében felvállalandó érték – így a többnyelvűség – a politikusok számára valamiféle »se vele, se nélküle« csapdahelyzetre emlékeztető kényszer. Számunkra a többnyelvűség már a kezdetektől a projekt egyik legfontosabb része volt, folyamatos odafigyelést igényel, de időnként még így is csúszhatnak be hibák. A szilveszteri esetből tanulva a Share egy arculati kézikönyvet készít, amelynek kötelezővé tétele nagyobb eséllyel szűrheti ki a problémák egy részét” – bizakodik az alpolgármester.

Természetesen arra is rákérdeztünk, hogyan látja összeegyeztethetőnek a városvezetés ifjúsági főváros kapcsán is hangsúlyozott multikulturalitás-diskurzusát, illetve a polgármesteri hivatal ellenszegülését a magyar helységnévtáblák kihelyezésével szemben. Az alpolgármester szerint nem ez az első vagy egyetlen képtelenség, amit ebben az ügyben a városháza állított. Az RMDSZ frakció kezdeményezésére 2002-ben, Gheorghe Funar polgármesteri mandátuma idején, a városban akkor még 20 százalékot meghaladó magyar közösség jogaira hivatkozva sikerült tanácsi határozatot elfogadtatni a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére, amit az akkori polgármester nem teljesített. Később a magyar képviselők Sorin Apostunak nyújtottak be egy 13 ezer aláírással megerősített 13 pontos beadványt, amely a magyar helységnévtáblák mellett, a műemlékek többnyelvű feliratozásának igényét is tartalmazta. A helyi tanács RMDSZ-es tagjai az önkormányzati üléseken többször is felszólaltak, a megyei szervezet pedig valamennyi politikai párttal folytatott tárgyalásán napirenden tartotta, tartja a táblaügyet. A város multikulturalizmusának hirdetése mindaddig üres szlogen marad, míg a város magyar közössége úgy érzi, korlátozzák anyanyelvének nyilvános használatában, hagyományos utca- vagy intézményelnevezéseinek puszta emlegetése nemtetszést vált ki a többségi politikusok egy részében. „Az Európa Ifjúsági Fővárosa cím elnyerésekor tudtuk, hogy ez hatalmas lehetőséget jelent majd a kolozsvári magyar nyelvhasználat ügyének előrelendítésében. Azzal is tisztában voltunk azonban, hogy kisebbségi jogérvényesítésben semmi sem önműködő, így az ifjúsági főváros program többnyelvűsége sem. De a kitartó nyomon követés, többszintű eszközök alkalmazása többnyire meghozza a gyümölcsét” – hangzanak Horváth Anna reményei.

Kihívások előtt bizakodóan
„Bár a célban egyetértettek, a munkamenet tekintetében különbözők voltak az elképzelések. Emiatt szállt ki a föderációból a kezdeményező Pont Csoport és Farkas András. Ők a továbbiakban partnerként vesznek részt. Szerintem a 2013–14-es évben túl sok időt töltöttek személyes kérdésekkel és az év eleji nehézségekből azért látszott olyan sok, mert abban az időszakban nem a felkészüléssel voltak elfoglalva” – véleményezi a projekt tavalyi krízishelyzetét a Share Föderáció alelnöke. Szerinte kihívás volt átvinni, hogy már az előkészítési munkálatokat is támogatni kell, és a finanszírozás részletkérdéseire megoldásokat megtalálni sem mindig könnyű. A kitűzött célok nagy részében azonban máris eredményeket tudnak felmutatni: jelentősen nőtt az ifjúsági támogatások aránya, és a fiatalok közösségeinek bevonása is jó úton halad.

Keretbe foglalt sokszínűség

A kolozsvári programsorozat alapkoncepciója az internetes világban gyakran emlegetett share, azaz a megosztás. A cél, hogy a fiatalok és a kolozsvári közösség megossza egymással kultúráját, tereit, ötleteit. A koordináció céljával alapított Share Föderáció keretet biztosít a civil szervezetek és intézmények programjaiban, segít a forrásbevonásban. Az önkormányzattal együttműködő ernyőszervezetet az ifjúsági főváros kapcsán hozták létre, célja az adminisztráció és hálózatépítés, de a tervek szerint 2015 után is működni fog. „A projekt attól tud jó lenni, hogy idén nagyon sok ifjúsági és egyéb szervezet kezeli kiemelten az ifjúsági témákat. Eredetileg 1500 programot terveztünk, de csak a magyar érdekeltségű események száma közelít a 800-hoz, így biztosan meghaladjuk ezt a számot” – véli Borzási Sarolta. Szerinte az Untold fesztivál ígérkezik a legnagyobb eseménynek, magyar vonatkozásban pedig kiemelendő a márciusban esedékes világszintű Magyar Ifjúsági Konferencia ülése és az Országos Tudományos Diákköri Konferencia első Magyarországon kívüli rendezvénye.

Havonta új tematikával tér vissza a Day 15 (15. nap) elnevezésű projekt, amelynek keretében januárban 50 autóbusz ablakain jelentek meg irodalmi idézetek, februárban például a gyűlöletbeszéd ellen foglaltak állást köztéri origami-installációkkal. De több más programot is szerveznek majd a közszállítási vállalat járművein, lesz például bulivillamos, olvasásnépszerűsítési nap, de a közkedvelt és a kevésbé kihasznált köztereket (Tűzoltótorony, Fellegvár, Postakert, Hója-erdő) is új életre keltik majd az Ifjúsági Főváros programjai. „Szeretnénk, ha az év során sikerülne minden kolozsvárit megszólítanunk valamilyen eseménnyel” – jelenti ki Horváth Anna.

---