
Rekordot döntött az erdélyi magyarság távolmaradása a múlt vasárnap megtartott EP-választáson. Bakk Miklós politológus szerint ez az európai politikával szembeni érdektelenséggel, valamint a politikai elit elutasításával egyaránt magyarázható.
2014. május 30., 15:562014. május 30., 15:56
2014. május 30., 15:572014. május 30., 15:57
– Mi magyarázza a már-már életveszélyes magyar választói távolmaradást?
– A nagyon alacsony részvétel mellett sajnos épp az marad láthatatlan, ami a legmeghatározóbb: a távolmaradás motivációi. Egyfajta bizalmatlansági versenyről azonban mindenképpen beszélhetünk. Úgy vélem, a távolmaradásban kétféle attitűd érhető tetten: egyrészt az európai politikával szembeni általános érdektelenség és elutasítás, valamint a politikai elit elleni protestszavazatok. E tekintetben roppant beszédes Mircea Diaconu egyéni jelölt esete, aki részesült ugyan egyfajta masszív politikai támogatásban az Antena 1 hírtévé részéről, sikerében azonban nagymértékben jelen vannak a protestszavazatok. Bejutása azt példázza, hogy a román szavazók nagyon áporodottnak találják a romániai politikai kínálatot, és lecsapnak minden, látszólag mást kínáló alternatívára. Ebben az állapotban „részesült” az RMDSZ is, plusz a politikailag egyértelműen motivált ellentábor: elsősorban az EMNP, de az MPP-sek egy része is.
– Lehet párhuzamot vonni Diaconu és Tőkés 2007-es egyéni jelöltsége között?
– Tőkés hajdani egyéni jelöltsége esetében a megszerzett szavazatok két csoportját különböztethetjük meg: elsősorban a masszív erdélyi komponenst, az RMDSZ ellen politikailag erősen motivált emberek voksait, de a Kárpátokon túli területekről is több szavazatot szerzett, mint az RMDSZ. Akárcsak Diaconu esetében, ezek is egyértelműen protestvoksoknak tekinthetők.
– A magyarországi alacsony részvétel is hasonló okokra vezethető vissza?
– A kelet-európai térségben továbbra is azt tapasztalni, hogy az EP-választások másodlagosak, kevésbé motiválják a szavazókat. Ugyanakkor lehetőséget kínálnak a különböző szavazótáboroknak, hogy kritikát jelenítsenek meg az általuk támogatott pártokkal szemben. Hogy miért motiváltabbak a nyugat-európai szavazók? Hajlok arra, hogy elsősorban azért, mert azoknak az országoknak a belső politikája sokkal inkább belefolyik az európai politikába, mint Kelet-Európa tekintetében. Magyarországon a szavazótáborok nagyjából lefutottnak tekintették a jobb- és baloldal politikai mérkőzését az április 6-ai országgyűlési választások után. A Fidesz által elért jó eredményben benne van „a győztes mindent visz” effektus is: a választók többnyire a győztes felé hajlanak.
– Jean-Claude Juncker EB-elnöki jelöltségének támogatottsága vitákat szül néppárti berkekben. Az ügy a magyar EP-delegáció kohéziójának első tesztje lehet?
– Biztosak lehetünk benne, hogy a Fidesz mindent megtesz annak érdekében, hogy erősítse a magyar csapat egységét, hiszen csak ily módon növelheti befolyását a néppárti frakción belül. Erre jó esélyek is mutatkoznak, mivel úgy tűnik, megtörtént a kiegyezés a Fidesz és az RMDSZ között, s ebben a helyzetben logikusnak látszik az RMDSZ-képviselők együttműködése, hiszen ők önmagukban túl kevesen vannak bármihez is. Orbán Viktornak a Jean-Claude Junckerrel kapcsolatos kijelentését amúgy nyugodtnak tekinthetjük egyeztetettnek, hiszen egyre megalapozottabb értesülések látnak napvilágot afelől, hogy Angela Merkel sem támogatja Juncker jelöltségét. Kijelentésével Orbán egyfajta együttműködési gesztust tett a nagyon erős német néppárti csoport irányába. A játszmának azonban van bonyolultabb vonzata is: a néppárti csoport önmagában nem elegendő egy EB-elnök elfogadtatására. Így szélesebb együttműködésre van szükség, ami akár nagykoalíció is lehet, tekintve, hogy megerősödött az euroszkeptikusok tábora. Ami biztos: Juncker személyének megkérdőjelezése immár nyilvános politikai vita tárgya. A hasonló kérdésekben korábban színfalak mögötti egyeztetések döntöttek, s ez azt is jelzi, hogy átalakulóban van, nyilvánosabbá válhat az EP és az uniós intézményrendszer.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!